IFRS szerinti könyvvezetés – társaságiadó-alap választása

Kérdés: Egy IFRS-ek szerinti könyvvezetésre áttért adózó IFRS1 szerinti áttérésének napja 2016. 01. 01., adó szerinti áttérés napja 2017. 01. 01. Az adózó 2018. évi IFRS szerinti adózás előtti eredménye és adóalapja is alacsonyabb, mint a jövedelem- (nyereség-) minimum, ezért a bevallásában jelöli, hogy a jövedelem- (nyereség-) minimum összege után fizeti meg a társasági adót. A jövedelem- (nyereség-) minimum alapján fizetendő adója azonban kevesebb, mint az áttérés adóévét megelőző adóévben (tehát 2016-ban) megfizetett adó összege. Atársaság a bevallásában jelölte, hogy élni szeretne a Tao-tv. 18/D. § (8) bekezdésében foglaltakkal, miszerint a 6. § (2a) bekezdése és a II/A. fejezet figyelmen kívül hagyásával megállapított adóévi fizetendő adót tekinti fizetendő adónak. Az így megállapított adóalap és adózás előtti eredmény szintén nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimum összegét. Ha nem tért volna át a társaság az IFRS-ek szerinti könyvvezetésre, akkor a jövedelem- (nyereség-) minimum után fizetné meg a társasági adót. A fent felvázolt esetben mi minősül a társaság által fizetendő adó alapjának? Az IFRS-szabályok kihagyásával megállapított adóalap, vagy a jövedelem- (nyereség-) minimum? Mit kell a társaságiadó-bevallás 1829-01-06 183. sorában szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 18/D. § (8) bekezdését alkalmazó adózónak is – hasonlóan azon adózókhoz, amelyek nem az IFRS szerinti beszámolót készítenek – választási lehetősége van, hogy a Tao-tv. 6. § (2a) bekezdése és a II/A. fejezet figyelmen kívül hagyásával levezetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Társaságiadóalap-csökkentés kiva hatálya alá átlépés előtt

Kérdés: Taoalany kisvállalkozás 2021. január 1-jétől átlép a kiva hatálya alá. Egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az utolsó taós adóévében, 2020-ban alkalmazhatja-e a Tao-törvény 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti, új beruházás miatti adóalap-csökkentést?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. nem tiltja a 7. § (1) bekezdés zs) pontban elő­írt adózás előtti eredménycsökkentés érvényesítését az utolsó taós adóévben. A Katv. 28. § (1) bekezdés előírása szerint a Katv. hatálya alá történő áttérés miatt az adózónak választása szerint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Katás ügyvédi iroda ingatlaneladása

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
Részlet a válaszából: […] ...alá, akkor a nyitó mérlegben az ingatlant piaci értéken kell nyilvántartásba venni, így értékesítéskor ehhez képest keletkezhet társaságiadó-alapot képező jövedelme. Ha azonban az ügyvédi iroda tagja ezt követően a saját tőke terhére jövedelmet (osztalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Egyszeres könyvvitelről áttérés a kettősre

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyesület áttér a kettős könyvvitelre. Vállalkozási tevékenységként többek között szakkönyvek kiadását is végzi. Az áttéréskor meglévő könyvkészlet értékét (saját termelésű készlet) milyen módon kell a kettős könyvviteli nyitómérlegben szerepeltetni, és utána el kell-e számolni árbevételként rendező tételként? Amennyiben igen, a társaságiadó-alapnál kell-e, lehet-e ezzel kapcsolatban adóalap-módosító tételt igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 165. §-ának (1) bekezdése alapján az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyszerűsített mérleg alapján kell a nyitómérleget elkészíteni úgy, hogy a mérleg főösszege ne változzon meg.Az egyszerűsített mérleg tagolására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Belépés a kivába, kilépés a kivából

Kérdés: Kivabelépéssel kapcsolatosak a kérdéseim:
1. Kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz áttéréskori nyilvántartási értéke "0", mert fejlesztési tartalékot számoltunk el rá. Kivaidőszak alatt számolom az Szt. szerinti értékcsökkenési leírást. Visszatérek a Tao-tv. hatálya alá. A kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz nyilvántartási értéke (0) csökkentve a kiva alatti, Szt. szerint elszámolt écs-vel (az érték -2000 E Ft), ez az összeg taonövelő lesz-e és mikor? Vagy a felhalmozott eredménytartalékot növeli?
2. Kivaidőszak alatt beszerzett tárgyi eszközre korábban képzett fejlesztési tartalékot szabadítok fel. Számolom a kiva alatt az Szt. szerinti écs-t. A Tao-tv. hatálya alá való visszatéréskor a felhalmozott eredménytartalékot csökkentem a nettó értékkel. Itt mikor kell majd a tao-t megfizetnem, illetve kell-e egyáltalán?
3. Hogyan lehet a kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszközökre tovább folytatni a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést? Ennek mértéke megegyező az Szt. szerinti kulccsal?
4. Ha áttéréskor nem választom a gyorsított amortizációt (nem növelem meg a tao alapját az Szt. szerinti nettó érték és az Adótv. szerinti érték különbözetével), akkor ezt a különbözetet mikor fogom leadózni?
Részlet a válaszából: […] ...felhasználása a nyilvántartási – a könyv szerinti – értéket nem módosítja, csak a számított nyilvántartási értéket, amelynek a társaságiadó-alap megállapításánál van jelentősége.) Az eszköz számított nyilvántartási értéke (Tao-tv. 4. § 31/a. pont)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Mikrogazdálkodói beszámoló – áttérés, amortizáció

Kérdés: A saját tulajdonú ingatlanok bérbeadásával foglalkozó kft. át kíván térni mikrogazdálkodói beszámoló készítésére. Az ingatlanok egy része már leíródott, illetve maradványértéken szerepel a nyilvántartásokban. Az adótörvény szerinti leírásnál azonban még értékkel szerepelnek, itt nincs maradványérték. Hogyan alakul, változik-e a leírás a mikrogazdálkodói beszámoló készítésére való áttérés után?
Részlet a válaszából: […] ...de a Tao-tv. szerinti terv szerinti értékcsökkenést el kell számolni (mert a teljes bekerülési érték még nem került leírásra!). Így a társaságiadó-alapot (az adózás előtti eredményt) növelő értékcsökkenési leírás nem lesz, viszont lesz az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Garanciális visszatartás kettős könyvvitelre való áttéréskor

Kérdés: Egy építőipari bt. 2003 végéig egyszeres könyvvitelt vezetett. Eddig az időpontig a számlázott szolgáltatási díj kiegyenlítésekor a megrendelő ún. garanciális igény érvényesítése címén 5 százalékot visszatartott. A 2003. évi egyszerűsített beszámolóban, annak eredménylevezetésében a ténylegesen kiegyenlített 95 százalékot számoltuk el, mint nettó árbevételt. A fennmaradó 5 százalékot a mérlegben a vevőkövetelések, illetve a tartalék soron szerepeltettük. A kibocsátott számla teljes áfatartalmát beállítottuk a 2003. évi adóbevallásba. A követelések között több ilyen, évek óta húzódó követelésünk van. 2004. január 1-jétől át kellett térni a kettős könyvvitelre. Van-e arra lehetőség, hogy a követelések vevő által visszatartott öszszege ne 2004-ben képezzen társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert a levezetés teljes mértékben megfelel az Szt. hatályos előírásainak. Ebből már következik a válasz, aminek a kérdező nem fog örülni.Az egyszerűsített mérlegben szereplő vevőkövetelések áfa nélküli összegével azonos összegű a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Áttérés az egyszeresről a kettős könyvvitelre (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. 8. §-ának az eva alapjának megállapítására vonatkozó különös szabályai nem kezelik azt az esetet, amikor az Szt. hatálya alatt maradó adóalanynak kötelezően át kell térnie az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvitelre (pl. ügyvédi irodáknak). Mi a helyzet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli megszűnés szabályainak alkalmazása miatt) az egyszerűsített mérlegben tartalékként nyilvántartott bevételt a 2002. évi társaságiadó-alap megállapításánál figyelembe kellett venni, és még áfaalanyként rendezni kellett az ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Az áttérés szabályai (eva)

Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?
Részlet a válaszából: […] ...társasági adó hatálya alá visszakerülő adóalany az Eva-tv. szerinti adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóévben a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményt növeli az adóalanyiság időszaka alatt az Szt. hatálya alá nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Vásárolt készlet miatti adóalap-növelés

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető társaságnak a 2000. december 31-én az egyszerűsített mérlegben kimutatott vásárolt, kifizetett, nem beruházási célú készlet értékével a 2000. évet követő három adóév alatt, egyenlő részletekben növelnie kell az adóalapot, azaz évenként egyharmadát be kell állítania a társaságiadó-bevallásba. Mi a helyzet akkor, ha áttér a kettős könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] ...során a társasági forma nem változik, a vásárolt készletek figyelembevétele az eredmény megállapításakor a számvitelben és a társaságiadó-alapban 2001-től azonos, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttérés miatt nem változnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.
1
2