K+F-költségek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
Részlet a válaszából: […] ...évi, az adatok szerint felmerült költség (33.000 E Ft/0,5996) – 8000 E Ft – 10.000 E Ft = 37.037 E Ft, a kapott támogatás 33.000 E Ft.A társaságiadó-alap csökkentéseként – ha nem vettek igénybe a felsorolt személyektől K+F-szolgáltatást – akövetkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Közhasznú alapítvány támogatása

Kérdés: Nonprofit kft. a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja szerinti adományt nyújt közhasznú besorolású alapítvány részére, közhasznú alapcél szerinti tevékenységéhez. A támogatott alapítvány a támogató nonprofit kft. többségi tulajdonosa, a vezető tisztségviselők személyében egyezőség nincs. A tulajdonosi státusz befolyásolja-e az adomány társasági adó szerinti megítélését, vagyis alkalmazható-e a 7. § (1) bekezdésének z) pontja szerinti adóalap-kedvezmény? Felmerülhet-e a gazdasági esemény szabálytalansága (pl. osztalékként való megítélése) vagy a társaságiadó-alap tekintetében a z) ponttól elérő minősítése?
Részlet a válaszából: […] Jogszabály nem tiltja, hogy olyan alapítványt támogasson a vállalkozás, amely a vállalkozásnak az alapítvány a többségi tulajdonosa, és erre tekintettel érvényesítse az adózás előtti eredményt csökkentő tételt a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Támogatásintenzitás több jogcímen kapott támogatás mellett

Kérdés: Egy kisvállalkozás egy darab 100 000 E Ft értékű új műszaki gépet vásárolt, melyre 65 000 E Ft vissza nem térítendő támogatást kapott. Adózás elő­tti eredménye 50 000 E Ft, és kisvállalkozói kedvezményre jogosult. A térség támogatási intenzitása 70% (50+20). A kft. csökkentheti a társaságiadó-alapját 30 000 E Ft-tal [Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja]? Jelen esetben hány százalék a támogatási intenzitás: 68 vagy 75%?
Részlet a válaszából: […] A közvetlen támogatás az adott esetben 65 000 E Ft (ha egy összegben kapta meg az adózó), vagy a kapott összegnek a döntés évére számított jelenértéke (ha több részletben, több évben kapta meg a támogatást). Feltételezve, hogy a támogatást az adózó a döntés évében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

K+F – Adóalap- és adókedvezmény

Kérdés: Egy kft., amely saját kutatás-fejlesztéssel is foglalkozik, és arról külön analitikus nyilvántartást vezet, 2010. évben kétféle kutatást végzett, de egyiket sem fejezte be. A 2011-ben elkészülő műszer 2010. évben felmerült költségeit aktiválni szeretnénk. Hogyan kell a társaságiadó-törvény t) pontját értelmezni, lehet-e a 2010. évben felmerült, kísérletfejlesztésként aktivált közvetlen költségekkel a társaságiadó-alapot, a közvetlen bér 10%-ával a társasági adót csökkenteni, mivel az aktivált összeg után 2010. évben értékcsökkenést nem tudunk még elszámolni? Az elkészült mintadarabot 2011-ben megpróbáljuk értékesíteni, de lehet, hogy mintadarabként tárgyi eszközeink között tartjuk nyilván. Mikor lehet érvényesíteni ezen mintadarabok után adó-, illetve adóalap-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének t) pontja alapján a sajáttevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérletifejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében csökkenti az adózás előttieredményt. Ehelyett választható, hogy a kísérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Jogdíj adóalap-kedvezménye, szoftverkészítők bére

Kérdés: A kft. saját fejlesztésű szoftverek készítésével foglalkozik, 2 szoftverfejlesztő mérnökkel és 2 adminisztrációs munkákat végző személlyel. Az elkészült termékeket értékesítik, azokat bárki megveheti. A szoftverfejlesztőkből 1 fő munkaviszonyban, 1 fő 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozóként veszi fel jövedelmét. Az elkészített szoftver – mivel a saját tulajdonuk – értékesítésének bevétele "kapott jogdíj"-nak minősül-e? A jogdíj miatti társaságiadóalap-kedvezmény felső határa az adózás előtti eredmény. Más feltételnek nem kell megfelelni? A szoftverfejlesztők részére kifizetett munkabér és jövedelem (társas vállalkozónak) bérköltség, és ennek megfelelően a bérköltség 10+15%-át társaságiadó-kedvezményként lehet elszámolni. Van-e felső határa az ilyen címen igénybe vehető adókedvezménynek, a de minimis felső határát kivéve? Az év végén kifizetett jutalom is bérköltség, és ennek megfelelően ez után is jár az adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...példányának eladásiárából, értékéből milyen összeget képvisel a jogdíj értéke és az egyéb címenelszámolandó bevétel.A társaságiadó-alap megállapítása során az adózás előttieredményt a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Társaságiadóalap-módosítás

Kérdés: 2003-ban raktárépület és a hozzá tartozó telek megvásárlására előszerződést kötöttünk, melynek alapján előlegeket fizettünk. A végleges adásvételi szerződés várhatóan 2006-ban jön létre. A teljes vételár nettó 100 millió Ft, melynek 30%-a a földterület. A beruházás megvalósításához egy cégtől visszafizetési kötelezettség nélkül 7 millió Ft-ot kaptunk. (Egyelőre elhatárolva) 2005-ben az épületen belül saját pénzeszközből átalakítást hajtottunk végre 10 millió Ft értékben (irodák, szociális helyiségek lettek kialakítva). Aktiválás még nem történt. Kérdés az, hogy a lekötött tartalék felszabadítható-e a 2005. évben megvalósított átalakítás miatt? A társaságiadó-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján elszámolhatjuk-e az adóévi felújítás értékét csökkentő tételként? Aktiválás után hogyan kell elszámolni a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenést, befolyásolja-e az elszámolást a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott összeg?
Részlet a válaszából: […] Hosszú a kérdés, mégsem elég ahhoz, hogy arra egyértelműválaszt lehessen adni. Az előszerződés még nem vásárlás. Végleges adásvételiszerződés hiányában az ingatlan nem szerepelhet a kérdező könyveiben. Ha nem azövé, akkor milyen alapon végez a társaság az épületen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: A kft. 2004-ben mikrovállalkozásnak minősül. Tevékenysége szőlőtermesztés saját ültetvényen, szőlőfelvásárlás, borkészítés saját pincészetben, palackos bor értékesítése saját pincészetből. 2004-ben csökkentheti-e a korábban még használatba nem vett ingatlan és műszaki gép, berendezés, felszerelés érdekében elszámolt beruházás értékével a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] Az említett adóalap-kedvezmény 2004-től csekély öszszegűtámogatásnak minősül a Tao-tv. 7. §-ának (12) bekezdése szerint. Ennekmegfelelően alkalmazásakor a Tao-tv. 2004-ben hatályos szabálya, illetve 2004.május 1-jétől a csekély összegű támogatásról szóló 69/201/EK...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Igénybe lehet-e venni a kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezményét telek, új személygépkocsi és kis értékű tárgyi eszköz vásárlása esetén? A 2003-ban igénybe vett kedvezmény – ha nem jogszerű – a társaságiadó-alap önellenőrzésével módosítandó, vagy a kedvezmény kétszeresével kell növelni az adólapot?
Részlet a válaszából: […] ...teljesülése esetén -, hogy a tárgyi eszköz értéke 50 ezer forintalatt van. A kedvezmény jogosulatlan igénybevétele esetén a társaságiadó-alapotönellenőrzéssel lehet helyesbíteni. Az igénybe vett kedvezmény kétszeresévelakkor kell az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Telek "adóalap-kedvezménye"

Kérdés: A társaság tevékenysége – többek között – járműalkatrészek kis- és nagykereskedése, illetve bérbeadás. A társaság parkolóhely kialakítása és bérbeadása céljából telket vásárolt, majd azon különböző beruházást végzett (aszfaltozás, kerítés, kapu, faház). Lehet-e a telek értékét is figyelembe véve az egész objektumot egyéb építményként aktiválni, és a bérbeadásra tekintettel 5 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíteni a Tao-tv. szerint a társaságiadó-alap megállapításakor, adózás előtti eredménycsökkentésként? Kérdés továbbá, hogy igénybe vehető-e a mikro- és kisvállalkozások számára biztosított adóalap-kedvezmény e beruházás után, szintén beleértve a telek értékét is?
Részlet a válaszából: […] ...nem csökken – a használata alapján (néhány kivétellel) nem lehet értékcsökkenést elszámolni sem a számviteli elszámolásban, sem a társaságiadó-alap megállapítása során.Mindezekből következően a parkoló kialakítása érdekében végzett beruházások,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Könyvvizsgáló társaság új személygépkocsit vásárol, amelyet kizárólag ügyfeleihez történő kiküldetéshez használ. Számítástechnikai szolgáltatást és kiskereskedelmet folytató társaság új személygépkocsit vásárol, amelyet kizárólag ügyfeleihez történő kiszálláshoz használ. Termelőtevékenységet végző vállalkozás saját teherautóval bonyolítja az alapanyag beszerzését, a késztermék kiszállítását a vevőkhöz, illetve a raktár és a termelőüzem közötti szállítást. Gyógyszertárak az árubeszerzést, a készletek nyilvántartását, az értékesítést számítógépen keresztül bonyolítják. Igénybe vehető-e ezekben az esetekben a mikro- és kisvállalkozások által érvényesíthető adóalap-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint a mikro- és kisvállalkozás az adózás előtti eredményét a társaságiadó-alap megállapításakor csökkentheti – többek között – a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
1
2