23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Követelés elengedése
Kérdés: Vállalkozásunk bizonyos vevői követeléseinek elengedésén gondolkozik: eddig a számviteli politikában meghatározottak szerint számoltunk vevőértékvesztést, azonban előfordulnak olyan esetek, amikor (a törvényben nevesített eseteken felül) úgy döntene cégünk, hogy elengedne bizonyos vevőköveteléseket, így nem értékvesztést képeznénk rájuk. Az elengedéshez nem kell megállapodás, egyoldalú nyilatkozat is elég? Ha az elengedéssel élnénk, milyen adóhatásra kellene számolnunk?
2. cikk / 23 Követelés átalakuláskor a vagyonmérlegben
Kérdés: A kft. zrt.-vé alakul át. A kft. záró vagyonmérlegében szereplő vevőkkel szembeni követelések egy részére értékvesztés került elszámolásra még az átalakulás előtti hónapokban. A zrt. nyitó analitikájában ezen követeléseket milyen értéken kell nyilvántartásba venni: az értékvesztéssel csökkentett értéken (vagyis ez lesz az új bekerülési érték), vagy továbbra is az eredeti bekerülési értéken (külön nyilvántartva az értékvesztést is)? Előbbi esetén, amennyiben a vevő végül mégis fizet, az értékvesztés összegét egyéb bevételként kell elszámolni, és a társaságiadó-alap számításánál csökkentő tételként figyelembe lehet venni? Ha nem fizet, és így a követelés behajthatatlanná válik, az értékvesztés összege figyelembe vehető társaságiadóalap-csökkentő tételként?
3. cikk / 23 Késve bejelentett követelés felszámolásnál
Kérdés: A 2019. év közepén "A" társaságnak elrendelték a felszámolását. Az "A" társasággal szemben követeléssel rendelkező kft. ügyvédje a követelést ugyan határidőben bejelentette, de a követelés nyilvántartásba vételéhez szükséges díjat már határidőn túl utaltatta a társasággal, így azt nem fogják elfogadni. A követelés megtérülésére esély sincs a felszámoló szóbeli tájékoztatása alapján. Ilyen esetben a követelés leírásakor a társaságiadó-alapot meg kell növelni vagy sem, illetve a követelés áfája visszaigényelhető-e 2020. január 1-je után?
4. cikk / 23 Értékvesztéssel csökkentett behajthatatlan követelés – áfa
Kérdés: Van egy követelés még 2015-ből 227.060 Ft értékben. 2016-ban 109.000 Ft értékvesztést elszámoltam, amivel a társaságiadó-alapot növelem. Most behajthatatlanná vált. Pénzforgalmi áfa szerint könyvelek. Hogyan kell most kivezetnem, hogy a pénzforgalmiáfa-számlámon is kivezetésre kerüljön?
5. cikk / 23 Csalónak átutalt pénz elszámolása
Kérdés: Egy ismert cég nevében kerestek meg bennünket, egy terméket ajánlva. Előre kérték a termék ellenértékét. Az összeget átutaltuk. Az áru leszállítása iránt érdeklődve megtudtuk, hogy velük nem állapodtunk meg, a pénzt sem ők kapták, nem az ő számlájuk. Az ügyben rendőrségi feljelentést tettünk. Az átutalt összeget a bankkivonat alapján a szállítónak adott előlegként könyveltük. Hova kell az összeget átvezetnünk, mivel a szállító ismeretlen?
6. cikk / 23 Elengedett követelés utáni adófizetés
Kérdés: Az elengedett követelésnél, ha az elengedő társaság veszteséges a tárgyévben, akkor is elengedheti-e a követelését (adott kölcsön)? Értelemszerű, hogy pozitív eredmény igazolása nem lehetséges. Az elengedett követelés rendkívüli ráfordításként kerül elszámolásra, melynek további vonzata a társaságiadó-alap növelése ezzel az összeggel. A két társaság nincs kapcsolt vállalkozási viszonyban.
7. cikk / 23 Behajthatatlan követelés
Kérdés: A kis összegű követeléseket – aminek a behajtása többe kerül, mint maga a követelés értéke – hogyan lehet kivezetni a könyvekből a társaságiadó-alap növelése nélkül?
8. cikk / 23 Követelések minősítése – behajthatatlanság
Kérdés: A Vevő 1. (1000 E Ft) esetében a felszámoló 2014. február 3-i levelünkre hivatkozással tájékoztatott, hogy az egyszerűsített felszámolási zárómérleget 2013. 10. 24-én benyújtotta a Fővárosi Törvényszékre, melyre tekintettel a felszámolási eljárásban követelésünket nem tudjuk érvényesíteni. A Vevő 2. (2000 E Ft) felszámolója tájékoztat, hogy a követelés bejelentésére nyitva álló 180 napos határidő lejárt, ezért a hitelezői igényünket nem tudja nyilvántartásba venni. Vevő 3. (3000 E Ft) kényszertörlési eljárás alatt áll, 2013. 08. 03. óta. A Vevő 4. (4000 E Ft) végrehajtónak 2013. 11. 12-én érkezett levele szerint a végrehajtás szünetel, mert az adósnak nincs lefoglalható vagyona. A mérlegfordulónap 2013. 12. 31., a mérlegkészítés időpontja 2014. 03. 31. Mely követelések vezethetők ki a könyvekből behajthatatlanság miatt, melyre kell értékvesztést elszámolni? A társaságiadó-alapot mekkora összeggel csökkenthetjük?
9. cikk / 23 Elévült iparűzésiadó-túlfizetés
Kérdés: Hogyan kell kivezetni az elévült iparűzésiadó-túlfizetést? A kivezetés növeli a társaságiadó-alapot?
10. cikk / 23 Társaságiadó-alap csökkentése
Kérdés: Egy kft.-nek 10 000 E Ft összegű terven felüli értékcsökkenési leírása volt, ez a tétel a társaságiadó-alapot növeli. Ugyanezen időszak végén egy behajthatatlan követelést leírtak (felszámolás miatt) 5000 E Ft értékben, melyre 100%-ban értékvesztést számoltak el a korábbi években, ez a társaságiadó-alapot csökkenti. Van a társaságnak nagyobb elhatárolt vesztesége is a törvényi feltételek mellett, csökkenthetem-e a társaságiadó-alapot pl. 5000 E Ft erejéig, vagy ennél nagyobb mértékben is?
