Társasházak könyvvizsgálata

Kérdés: Könyvvizsgáló kft. vagyunk. Cégünkön belül szeretnénk egymással egyetértésre jutni, ezért szakmai kérdésként tesszük fel a társasházak könyvvizsgálatával kapcsolatban, mivel megbízható kamarai állásfoglalást nem találunk. Nem jogszabályi előírás alapján könyvvizsgálatra kérnek fel. A megbízási szerződés, a jelentés szövegezése, a mérleg és az eredménylevezetés szigorúan a kamarai szövegezésnek kell, hogy megfeleljen, valamint a naplófőkönyv alapján könyvelt mérleg és eredménylevezetés formája. Abban egyetértünk, hogy az egyszerűsített beszámoló legyen, de kizárólag ebben.
Részlet a válaszából: […] ...minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e rendelet vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, az egyéb szervezet (így a társasház is) dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.A Korm. rendelet 16. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Szálloda kialakítása társasház megszüntetésével

Kérdés: Társaságunk ügyfélkörébe tartozó gazdasági társaság (kft.) egy 80 lakásos társasház valamennyi lakásának tulajdonjogát megszerezte, az ingatlan egyedüli tulajdonosává vált. A közeljövőben az ingatlant át kívánja alakítani, amelyben szálloda, étterem működését tervezi. A társasházat mint a tulajdonosok közösségét nem kívánja fenntartani. A társasház tevékenysége milyen módon, milyen adó- és számviteli elszámolások, zárások keretében szüntethető meg?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz át kell tekinteni a társasházakra vonatkozó, a kérdéshez is kapcsolódó jogszabályi előírásokat.A társasházakról a 2003. évi CXXXIII. törvény rendelkezik. Ez a törvény sem a társasház átalakulásáról, sem a társasház egyéb módon történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Társasház "üzemeltetője"

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.
Részlet a válaszából: […] ...de nem teljeskörűen idéztük a kérdést, amely a társasházakkal kapcsolatos "állatorvosi lónak" tekinthető, mert a kérdésben leírtak túlnyomó része a vonatkozó jogszabályok durva megsértését jelenti.A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII tv. (Tht.) 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...(közösköltség-előleggel való elszámolás), másrészt a közös képviselő jogszabályellenes gyakorlatára utalnak, ahol teendője a társasház közösségének van.A közös képviselő jogszabályellenes gyakorlatának megakadályozása érdekében a "védelmi szabályt" maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Mérleg- és eredménykimutatás-minta

Kérdés: Cégünk társasházak kezelésével, közös képviseletével foglalkozik. Az eddig használt társasházi beszámolót milyen számviteli szabályok alapján kell a 2016. éves zárásnál módosítani? Kérjük, tájékoztassanak arról, hol érhető el az új szabályoknak megfelelő 2016. éves beszámoló készítésénél használható mérleg- és eredménykimutatás-minta. Amennyiben lehetséges, az egyéb szervezetekre – társasházakra – vonatkozó letölthető minta helyét is adják meg.
Részlet a válaszából: […] ...szerint, a cégtörvény hatálya alá tartozó társaságok beszámolóinak űrlapjai a céginformációs szolgálat honlapjáról megismerhetők.A társasházak esetében a mérleg- és eredménykimutatás-sémák változását a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet mellékletei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Helyi adó a társasháznál

Kérdés: Egy társasház bérbeadási tevékenységből árbevételhez jut. Bérbead tantermeket oktatás céljára, falfelületeket reklám céljára, és bérleti díjat szed a társasházon elhelyezett erősítőantennák után. Kell-e a társasháznak a bérleti díj bevétele után helyi adót fizetnie? És ha igen, akkor építmény- vagy iparűzési adó fizetésére kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...társasház alanya a helyi adóknak. Vállalkozásitevékenysége után iparűzésiadó-kötelezettség terheli. A helyi adókról szóló1990. évi C. törvény 52. §-ának 22. h) pontja határozza meg, hogy az egyébszervezetek – így a társasházak esetén is –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Regisztrált mérlegképes könyvelő egyéb szervezetnél

Kérdés: Az Szt. szerinti egyéb szervezet könyvviteli szolgáltatását végző személynek kell-e engedéllyel rendelkeznie? Úgy tűnik, csak a vállalkozóknál könyvviteli szolgáltatást végzőnek kell engedéllyel rendelkeznie, például egy társasház könyvelését végző személynek, szervezetnek nincs szüksége ilyen engedélyre?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni.A hivatkozott Korm. rendelet hatályos 18. §-a szerint a vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet (idetartozik a társasház is), közhasznú egyéb szervezet, továbbá a közalapítvány akkor köteles regisztrált mérlegképes könyvelőt alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Társasház könyvviteli rendszerének változtatása

Kérdés: 2001 májusában alakult társasház a kettős könyvvitelt választotta. Év végére kiderült, hogy árbevétele éves szinten nem haladja meg az 50 millió forintot. Áttérhet-e 2001-ben az egyszeres könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy nem térhet át!A társasházak beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet intézkedik. A kormányrendelet 7. §-a határozza meg, hogy az egyéb szervezet (jelen esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

A társasházak könyvvezetése

Kérdés: A társasházaknak is kötelező lesz áttérni a kettős könyvvitelre? Akkor is, ha nem folytatnak vállalkozási tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...társasházak könyvvezetési kötelezettségére az Szt. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. A kormányrendelet 4. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Kinek kötelező áttérni kettős könyvvitelre?

Kérdés: A betéti társaságnak, illetve az alapítványnak, az egyéb szervezetnek 2003. év után át kell-e térnie a kettős könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] ...(XII. 19.) Korm. rendelet rendelkezik.A hivatkozott kormányrendelet hatálya alá tartozik – többek között – a lakásszövetkezet, a társasház, a társadalmi szervezet, a köztestület, az alapítvány, ideértve a közalapítványt (a továbbiakban: egyéb szervezet) is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.