Társasházak könyvvizsgálata

Kérdés: Könyvvizsgáló kft. vagyunk. Cégünkön belül szeretnénk egymással egyetértésre jutni, ezért szakmai kérdésként tesszük fel a társasházak könyvvizsgálatával kapcsolatban, mivel megbízható kamarai állásfoglalást nem találunk. Nem jogszabályi előírás alapján könyvvizsgálatra kérnek fel. A megbízási szerződés, a jelentés szövegezése, a mérleg és az eredménylevezetés szigorúan a kamarai szövegezésnek kell, hogy megfeleljen, valamint a naplófőkönyv alapján könyvelt mérleg és eredménylevezetés formája. Abban egyetértünk, hogy az egyszerűsített beszámoló legyen, de kizárólag ebben.
Részlet a válaszából: […] ...minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e rendelet vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, az egyéb szervezet (így a társasház is) dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.A Korm. rendelet 16. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Társasházi könyvelés és a közös képviselő

Kérdés: Milyen törvényi előírás vonatkozik a közös képviselőre a könyveléssel kapcsolatban? Konkrétan, lehet-e még naplófőkönyvben vezetni a társasház könyvelését, vagy csak digitális formában (egy ház könyveléséről van szó), esetleg valamilyen szoftvert szabad használni, mert nálunk a közös képviselő évente több tízezer forintot állít be "professzionális szoftver évenkénti frissítése" címen? (Amit nem tud kezelni sem.) Nyilván egy naplófőkönyv lényegesen olcsóbb lenne.
Részlet a válaszából: […] ...társasházak könyvelésére, beszámolókészítésére a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. Ezen rendelet rendelkezései természetesen kötelezőek a társasházat képviselő közös képviselőre is.A hivatkozott Korm. rendelet 7. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...(közösköltség-előleggel való elszámolás), másrészt a közös képviselő jogszabályellenes gyakorlatára utalnak, ahol teendője a társasház közösségének van.A közös képviselő jogszabályellenes gyakorlatának megakadályozása érdekében a "védelmi szabályt" maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Társasház tetőterének hasznosítása

Kérdés: Hatlakásos, magánszemélyek tulajdonában lévő társasház alanyi adómentes. A közös költségen kívül semmilyen bevétele nincs. Egyszerűsített beszámolót készít egyszeres könyvvitel alapján. A társasház eladná a tetőterét lakásépítés céljára. A tetőtér értékesítéséből származó bevételt teljes egészében a társasház közös részeinek a felújítására kívánja fordítani. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak az eladónak és a vevőnek? Hogyan kell ezeket a társasháznál könyvelni? Ha a vevő az ellenértéket készpénzben fizeti ki? Ha a vevő az ellenértéket nem fizeti ki készpénzben, de a teljes vételárral azonos összegű felújítási munkát fog végezni?
Részlet a válaszából: […] ...az Art. szerinti kifizető(általában gazdálkodó szervezet) részére történik, az Szja-tv. 75. §-ának (6)bekezdése alapján a társasháznak kifizetett adóköteles összegből (a vételár25%-a) az adót a kifizetőnek kell megállapítania, levonnia, befizetnie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Társasház könyvviteli rendszerének változtatása

Kérdés: 2001 májusában alakult társasház a kettős könyvvitelt választotta. Év végére kiderült, hogy árbevétele éves szinten nem haladja meg az 50 millió forintot. Áttérhet-e 2001-ben az egyszeres könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy nem térhet át!A társasházak beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet intézkedik. A kormányrendelet 7. §-a határozza meg, hogy az egyéb szervezet (jelen esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

A társasházak könyvvezetése

Kérdés: A társasházaknak is kötelező lesz áttérni a kettős könyvvitelre? Akkor is, ha nem folytatnak vállalkozási tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...társasházak könyvvezetési kötelezettségére az Szt. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. A kormányrendelet 4. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Kinek kötelező áttérni kettős könyvvitelre?

Kérdés: A betéti társaságnak, illetve az alapítványnak, az egyéb szervezetnek 2003. év után át kell-e térnie a kettős könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] ...(XII. 19.) Korm. rendelet rendelkezik.A hivatkozott kormányrendelet hatálya alá tartozik – többek között – a lakásszövetkezet, a társasház, a társadalmi szervezet, a köztestület, az alapítvány, ideértve a közalapítványt (a továbbiakban: egyéb szervezet) is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.