Vegyes tulajdonú ingatlanok kezelése

Kérdés: A kft. tulajdonában van: belterület 6520/2. hrsz.-ú beépített területű ingatlan, egy magánszemély (a kft. ügyvezetője) tulajdonában van a 6524/2. hrsz.-ú ingatlan (telek), amelyet a kft.-nek használatra átadott. Folyamatban lévő beruházás miatt szükségessé vált a telekösszevonás, amelynek következtében egy helyrajzi számon, a 6524/2. szerepel a nyilvántartásban. Az ügyvéd tájékoztatása szerint telekösszevonáskor mindkét fél, tulajdoni hányaduk arányában, jogosult az ingatlan felett rendelkezni. Valóban tulajdonjogot szerez a magánszemély is azokon az ingatlanokon, épületeken, ami a kft. könyveiben szerepel? Ha valóban tulajdonjogot szerez a magánszemély az ingatlanokon, akkor hogyan mutatom ki a kft. könyveiben? A magánszemélynek nem keletkezik valamilyen fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. az összevont telekértéket mutassa ki a könyveiben úgy, hogy a magánszemély – a saját telekkel azonos módon értékelt – telkét térítés nélkül átveszi (T 112 – K 9647), ezen értéket időbelileg elhatárolja (T 9647 – K 4832), de az időbeli elhatárolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Célbefizetés társasház részére

Kérdés: Költségvetési intézményünk célbefizetést teljesít társasház részére (tetőfelújításra). A társasházban lévő raktárt vagyonkezelésbe kaptuk, épületként tartjuk nyilván. Hol, hogyan kell nyilvántartani a társasház részére befizetett összeget a könyveinkben a beruházás megvalósulásáig?
Részlet a válaszából: […] ...emiatt az intézménynek visszajár a befizetett összegből, akkor az Áhsz. szabályai szerint kell eljárni.A tárgyévben beérkezett visszatérítés kiadáscsökkentő tétel, a következő évben egyéb működési bevétel.(Kéziratzárás: 2023. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Konditerem kialakítása beruházásként

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül 2020-ban fitneszhelyiség kialakításába kezdett az irodaépületünk egy üres részében. A helyiséget és az edzéshez szükséges eszközöket a társaság munkavállalói és a társaság vendégei munkaidőn kívül, térítésmentesen tudják használni. Ezt a helyiséget a járványveszély megszűnése után kívánjuk megnyitni. A konditerem kialakítása megfelel a pótlólagos beruházásnak. Kérdés, hogy ezt az épületre ráaktiválhatjuk-e, vagy új eszközként kell nyilvántartásba venni? Utóbbi esetben hogyan határozható meg a hasznos élettartam? A Számviteli Levelek 2017. évi 359. számában a 7198. számú kérdés hasonló problémával foglalkozott. Az ott leírtak szerinti adófizetési kötelezettségek és átkönyvelések megfelelnek a 2021. évi törvényeknek?
Részlet a válaszából: […] ...és az edzéshez szükséges eszközök használatát ingyenesen biztosítja munkavállalói és a társaság vendégei számára, valójában térítésmentes szolgáltatást nyújt, amely szolgáltatás az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján – mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Edzőterem térítésmentes biztosítása a dolgozóknak

Kérdés: Társaságunk székhelyén lévő épületét bővítette. A bővítés folyamán emeletráépítés történt, amelynek során irodák, tárgyalótermek, mosdók, öltözők, edzőterem került kialakításra. A munka fordított adózású volt. A munkálatokhoz az anyagot a társaság biztosította, a kivitelezés külső vállalkozó bevonásával történt. A használatbavételi engedélyt megkaptuk, a munkák során a számlákban szereplő áfát visszaigényeltük. A társaság az edzőtermet térítésmentesen biztosítja a dolgozóknak. Mivel ingyenes szolgáltatás történik, helyes-e, ha a használatbavételkor állapítjuk meg a fizetendő áfát, ami az edzőterem kialakításához merült fel? A beszerzéskor a számlák nem kerültek megbontásra (mennyi az edzőteremre eső beruházási érték). Milyen mutatószámok alapján tudjuk elkülöníteni az edzőteremre eső ráfordításokat? Erre a pontos elkülönítésre szükség van, mivel merülnek fel további költségek is a használatbavétel után (energia, egyéb). Az épület után elszámolok értékcsökkenési leírást, az edzőterem után is megtehetem? Van adóalap-növelő tétel? Az edzőterembe vásárolt eszközök után nem került sor áfa-visszaigénylésre, lehet-e értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál abból kell kiindulni, ha a társaság térítésmentesen szolgáltatást nyújt a dolgozóinak az edzőterem, az edzőterembe beszerzett eszközök biztosításával, akkor hogyan történjen ezen szolgáltatás értékének a megállapítása, milyen költségeket kell és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Bérbeadás vagy szálláshely-szolgáltatás

Kérdés: Társaságunk mint anyavállalat a tulajdonunkban lévő üdülőben részben a leányvállalatok dolgozóinak, részben a saját dolgozói részére üdülési lehetőséget biztosít május 1. és október 1. közötti időszakban, a külön üdülési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően. A KSH szerinti besorolás: Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás a 173/2003. sz. kormányrendelet alapján. Saját dolgozóink térítésmentesen vehetik igénybe az üdülőt, ezen térítésmentes juttatás kalkulált értéke után a munkabérre vonatkozó adó- és járulékfizetési szabályok alapján teljesítjük adó- és járulékfizetési kötelezettségünket. A tagcégek részére évente határozott idejű bérleti szerződés alapján 27%-os áfát felszámítva engedjük át az üdülőt, az üdülési szabályzatban meghatározott heti turnusváltásokban megvalósuló üdülés céljára. A tagcégekkel kötött bérleti szerződés tartalmazza a bérleti időszakot, a bérleti díjat, azt, hogy az üdülőt csak beutalt személy használhatja. Nem tér ki a mellékszolgáltatásokra (ágyneműcsere biztosítása, gondnok foglalkoztatása). Minden üdülő kitakarítva adja át az üdülőt. Helyesen járunk-e el, ha bérletnek minősítjük a tagcégekkel kötött, május-október közötti időszakra vonatkozó szerződést, miközben a tagcégek dolgozói heti turnusváltásban veszik igénybe az üdülőt, vagy valójában "Szálláshely-szolgáltatásra" kellene szerződést kötnünk?
Részlet a válaszából: […] ...fogják azt "hasznosítani". Feltételezhetően hasonló módon, mint ahogyan azt az anyavállalat – a kérdés szerint – teszi.Megjegyzés: a térítésmentes juttatás kalkulált értékének meghatározása során az üdülő által nyújtott valamennyi szolgáltatás (így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Ingatlanértékesítés részfizetéssel

Kérdés: Az ingatlan eladási árát a vevő csak részben fizette meg, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a hátralévő részfizetések teljesítése előtt az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkákat. Ha azonban a teljes vételárat a szerződésben rögzített határidőig nem fizeti meg, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. Az említett határidő lejárt, a vevő a teljes vételárat nem fizette meg, az eladó az ingatlant újból értékesíteni akarja. A meghiúsult szerződés felbontása lehet-e az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata? Esetleg a vevőnek vissza kell számláznia? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a készletek között állományba venni: T 21-22 – K 861.)A kérdés szerint az adásvétel vevő általi meghiúsulása esetén a vevőnek kártérítés nem jár akkor sem, ha a részfizetések közben az átalakítási munkákat megkezdte. Az adásvételi szerződésben azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Ingatlan térítésmentes átadása az önkormányzatnak

Kérdés: Hogyan történik az ingatlan térítésmentes átadásának számviteli elszámolása önkormányzat részére történő átadás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...Jelen esetben a válasz szempontjából nem meghatározó, de a használatbavétel után már nem mindegy!Az önkormányzat részére történő térítés nélküli ingatlanátadás számviteli elszámolása ugyanúgy történik, mintha az átadás egy társaság részére történne:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrész felújítása

Kérdés: A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (Lszt.) 10., 11., 12. §-ai tartalmazzák, hogy mi lehet a lakásszövetkezet tulajdonában. Lényeges előírást fogalmaz meg a 11. §, amely szerint, ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más építmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. A kérdező véleménye szerint, amennyiben a lakásszövetkezet a saját tulajdonában lévő építményrészeken, berendezéseken és felszereléseken végzi a felújítást, és nem a lakók tulajdonában lévő lakáson, akkor azt, mint saját tulajdont aktiválni kell. Így nem merül fel számlaadási kötelezettség. A lakástulajdonos által felújítási céllal befizetett összegek a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint végleges pénzeszközátvételnek minősülnek a lakásszövetkezetnél.
Részlet a válaszából: […] ...mivel az egész épület az építőközösség pénzeszközeiből valósult meg, csak utólag minősült a lakásszövetkezet tulajdonának. Térítés nélkül vette át a lakásszövetkezet, és dokumentálva van? Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán a lakásszövetkezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Kétszintes társasház használatának megváltoztatása

Kérdés: Egy többlakásos, kétszintes társasház két társaság tulajdonában áll oly módon, hogy az önálló ingatlanok egy része az egyik, míg másik része a másik kizárólagos tulajdonában áll. Mindkét társaság a fejlesztési tartaléka terhére vásárolta meg a tulajdonában álló ingatlanokat. Mindkét társaság a társasház mindkét szintjén rendelkezik önálló ingatlannal. A két társaság a társasház használata során olyan megállapodást kíván kötni, amely szerint a felső szint teljes egészében az egyik, míg az alsó szint a másik társaság használatába kerül. Ilyen módon – a tényleges tulajdoni állapottól függetlenül – 50-50%-os lesz a használati arány. A használati rendezés ellenérték fizetése nélkül történik. Milyen számviteli, könyvelési teendőket jelent a megállapodás, kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...az eszközöket érintően (ideértve a fejlesztési tartalékot is) nincs könyvelési teendő.A kérdés szerinti használatbaadás történhet térítés nélkül, illetve ellenérték fejében. Térítés nélküli használatbaadáskor a használatba adó térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Társasházi közös tulajdon

Kérdés: Társasház esetében a közös tulajdonú épületrészeket, berendezéseket, helyiségeket be kell-e venni a társasház tárgyieszköz-leltárába az elszámolás és a mérleg elkészítéséhez? Szerintünk a társasháznak, mint jogalanynak a tulajdonában nincs és nem is lehet ingatlan, tehát az említett épület­elemek tulajdonosai a külön tulajdonú ingatlantulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában, így azok nem szerepelhetnek a könyvekben.
Részlet a válaszából: […] ...esetében szinte lehetetlen meghatározni a közös tulajdonba tartozó épületrészek stb. értékét. És ha ez sikerülne, akkor a tulajdonosok térítés nélkül átadják a társasháznak? Ilyen törvényi előírás nincs, és ha lenne, akkor nem teljesülne a Th. tv. fentebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.
1
2