Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...az adóalany részére a termékbeszerző, a szolgáltatás-igénybevevő adókötelezettsége megkerüléséről;– az ellenérték megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt;– az ellenérték más módon nem térült meg vagy nem térül meg.A felsoroltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Horvát cég magyarországi ingatlanát bérbeadja

Kérdés: Van egy külföldi (horvát) társaság. Alapító tagjai az alapításkor magyar természetes személyek, azóta külföldön élnek. Állampolgárságuk megmaradt, de magyar adóazonosító jellel és lakcímmel nem rendelkeznek. Az egyik alapító tag a cég ügyvezetője. Az alapításkor a tulajdonukban lévő ingatlanokat mint alapító tőkét apportként bevitték a horvát kft.-be. Ezeket az ingatlanokat Magyarországon bérbeadják. A társaság Magyarországon bejelentkezett a Tao-tv. és az Áfa-tv. hatálya alá, cégbejegyzést nem kértek (nem fióktelep), ingatlan-bérbeadásra adószámot kértek. Magyarországon magyarországi adóazonosító jellel rendelkező cégképviselő nincs, a cég horvát ügyvezetője látja el a magyarországi teendőket is. A cég Magyarországon bankszámlával nem rendelkezik, csak Horvátországban. Ebből adódik, hogy utalásos számláikat, valamint adóbefizetéseiket, amelyek Magyarországon keletkeznek, a horvát bankszámláról teljesítik. Magyarországon többnyire, eltekintve néhány kivételtől, készpénzforgalom valósul meg. A bérleti díjakból befolyt bevételből fizetik ki a közüzemi számlákat és apróbb beszerzéseket. Ezeket árbevételként, illetve költségként könyveljük. Ami nem egészen tisztázott számomra, hogy a magyarországi ingatlanok után felmerült értékcsökkenés kit illet költségelszámolás szempontjából. Nem tudom eldönteni továbbá, hogy az ingatlanok után felmerült építményadót melyik országban kell elszámolni költségként. Horvátországban a cég igazából nem végez tevékenységet, bevétele Magyarországon keletkezik a bérbeadásból. Nem tisztázott számomra, hogyan tudom a kötelezettségek közül kivezetni azokat az adótartozásként kimutatott tételeket, amiket a horvát bankszámláról utaltak át. Kérem állásfoglalásukat az alábbiakban is: Mivel ez a cég cégbíróságon nincs bejegyezve, kell e cégkaput nyitni? Véleményem szerint nem, mert a rendelet a cégkapu nyitását cégbíróságon bejegyzett társaságokra írja elő kötelezően.
Részlet a válaszából: […] ...úgy rendelkezik a 4. § 33/d) pontban, hogy a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni – többek között – ingatlan térítés ellenében történő hasznosítása, értékesítése esetén. Ebből következően a jövedelem Magyarországon adóköteles....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Elévült adótartozás elengedése

Kérdés: A NAV által elévülés miatt elengedett adótartozást hogyan számoljuk el? Figyelembe vehető a társasági adónál csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...csökkenteni nem lehet, mivel az elévülés nem jelenti azt, hogy adót nem kellett volna fizetni, nem az elszámolt jogkövetkezmény visszatérítésér ő l van szó. (Hangsúlyozni kell, az adótartozás elévülése nem jelenti azt, hogy az évekkel korábban el ő írt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

NYESZ számlák adózása

Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: - "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...állapít meg, amelyet a számla tulajdonosánakkell megfizetnie.Az adóhatóság"NYESZ-R" számla javára a személyi jövedelemadó visszatérítésére előírt rendbena nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban meghatározott összeg mértékéigteljesíti az átutalást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Tagi befizetés a végelszámolás befejezéséhez

Kérdés: A 4060. számú kérdésre adott válaszban a végelszámolás befejezéséhez szükséges, a beltag által teljesített befizetést kártérítésnek minősítették, és egyéb bevételkénti könyvelést írtak. A Cégtörvény 108. §-ának (1) bekezdése szerint a végelszámoló a hitelezők követeléseinek a rendezéséhez hiányzó összeg befizetésére nem csak a bt. beltagját, hanem a tagokat (a részvényeseket) is köteles felszólítani. Tehát a mögöttes felelősséggel nem rendelkező kft.-tagokat, a bt. kültagját, az rt. részvényeseit is fel kell szólítani a hiányzó összeg 30 napon belül történő befizetésére. Ha a mögöttes felelősséggel nem rendelkező tagok eleget tesznek a felszólításnak, akkor az így befizetett összeget is kártérítésként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...kell a beltagnakbefizetést teljesítenie. A beltag valójában a társaság veszteségét rendezi,ennek a fedezetére történt befizetést – kártérítésként kezelve – kell a bt.-nélegyéb bevételként elszámolni. A 2006. évi V. törvény (a Cégtörvény) 108....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Adótartozás rendezése bt. megszűnésekor

Kérdés: A betéti társaság végelszámolással megszűnik. A társaságnak pénzeszköze nincs, adótartozását (a beltag járulékait) csak a beltag tulajdonostól kapott pénzből tudja kifizetni. A beltag által befizetett összeg tagi kölcsönnek minősül-e? Ha igen, és mivel visszafizetésre nem számíthat, elengedettnek kell-e tekinteni? Fennáll-e az illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...szerintifelelősségét teljesíti akkor, amikor a társaság veszteségét rendezi. Éppenezért a beltag által befizetett összeget – mint kártérítést – kell a bt.-nélelszámolni az egyéb bevételek között.A leírtakból következően a már felmerült tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Közhasznú társaság társasági adója

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kht. közhasznú eredménykimutatását az önkormányzat nem fogadta el, mivel a tárgyévi vállalkozási eredményt a vállalkozási tevékenysége bevétele mínusz a vállalkozási tevékenység ráfordítása és az adófizetési kötelezettség alapján határoztuk meg. Melyik módszert kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a 13. §szerint megállapított adóalap, csökkentve a 8. § (1) bekezdésének n) pontja(visszafizetési kötelezettség, illetve térítés nélküli átadások) és a 13. § (1)bekezdésének b)-d) pontja (átalakulás, adótartozás) szerint meghatározottösszeggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Iparűzésiadó-túlfizetés visszafizetése

Kérdés: Az iparűzési adó túlfizetését a bevallást követően lehet visszaigényelni, és a helyi adóhatóság visszatéríti akkor, ha a befizetőnek nincs az önkormányzatnál nyilvántartott adótartozása. Mennyi időn belül köteles az önkormányzat ezt visszafizetni? És késedelmikamat-fizetési kötelezettsége van-e?
Részlet a válaszából: […] ...és kötelezettségeivel, kivéve ha az Art. kifejezetten másként nem rendelkezik. Az Art. 4. §-ának (3) bekezdése szerint az adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a 37. § (4) bekezdése szerint pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Követeléskötelezettség beszámítása

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban lévő bt. egyik követelését átadja a kapcsolt vállalkozásban lévő kft.-nek. A bt.-nek szállítói tartozása van a kft. felé. A kft.-nek adótartozása van, az adóhatóság a bt.-től átvett követelést szeretné behajtani és jóváírni a tartozás összegében. Milyen könyvelési tételekkel kell a fentieket elszámolni a bt.-nél, illetve a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ez az átadás ellenérték fejében történik (akkor követelés értékesítéséről van szó) és mennyiért, vagy a bt. azt térítés nélkül adja át. (Természetesen, rögzíteni kell a követelés eredeti összegét is, illetve az azt alátámasztó bizonylatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.