3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Vadkáralap a mérlegben
Kérdés: A vadásztársaságoknak a vadkárok fedezetére a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 81/B. §-a (1) bekezdésének előírása szerint: "A vadászatra jogosult a vadkárért fizetendő kártérítés fedezete biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi alapot (a továbbiakban: vadkáralap) hoz létre." Hol kell szerepeltetni a beszámolóban az elkülönített albankszámlán nyilvántartott összeget?
2. cikk / 3 Vadászati jog haszonbérbe adásának adózása
Kérdés: A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint a vadászati jog – mint vagyoni értékű jog – a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a földtulajdonost illeti meg. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.4.1. pontja értelmében, amennyiben a földtulajdonos a földjét bérbeadás útján hasznosítja, és a bérleti szerződés időtartama az 5 évet eléri, a termőföld bérbeadásából származó bevétel adómentes. Ha a termőföld bérbeadása során a föld bérlője és a vadászati jog bérlője nem ugyanazon természetes vagy jogi személy, akkor is adómentes a vadászati jog bérbeadás útján történő hasznosításából származó bevétel, az 5 évet elérő szerződés esetén?
3. cikk / 3 Vadkárátalány
Kérdés: Vadásztársaság és a mezőgazdasági termelő között évek óta visszatérő probléma a vadállomány által okozott kár mértékének megállapítása és megfizetése. Kölcsönös érdekek alapján, a viták (perek) elkerülésére megállapodást kötöttek a felek a vadkár mértékétől független, de feltételekhez kötött vadkárátalány fizetésére. Minősíthető-e ez az átalány megállapodáson alapuló (számlaadási és áfafizetési kötelezettséget nem keletkeztető) kifizetésnek?