Ingatlanértékesítés részfizetéssel

Kérdés: Az ingatlan eladási árát a vevő csak részben fizette meg, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a hátralévő részfizetések teljesítése előtt az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkákat. Ha azonban a teljes vételárat a szerződésben rögzített határidőig nem fizeti meg, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. Az említett határidő lejárt, a vevő a teljes vételárat nem fizette meg, az eladó az ingatlant újból értékesíteni akarja. A meghiúsult szerződés felbontása lehet-e az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata? Esetleg a vevőnek vissza kell számláznia? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...meghiúsulása esetén mi legyen azokkal, azok értékével. Lehetséges variációk: a vevő eladja, értékesíti azokat az eladónak, a vevő térítés nélkül átadja az eladónak, illetve a vevőnek vissza kell állítani az eredeti állapotot. Így önmagában az a kitétel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Saját vállalkozásban végzett beruházás

Kérdés: Mi minősül saját vállalkozásban végzett beruházásnak? A saját vállalkozásban végzett beruházás könyveléséről kérünk tájékoztatást!
Részlet a válaszából: […] ...minősül – elszámolási szempontból – az is, amikor az idegen (más) vállalkozóval végeztetett beruházáshoz a beruházó – térítés nélkül – biztosítja a beruházás megvalósításához szükséges vásárolt anyagokat, saját előállítású termékeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...jár, másrészt a tulajdonosok által értékesíteni kívánt ingatlan piaci értéke is lényegesen kevesebb lesz. De nem célszerű a térítés nélküli átadás sem, mivel az magánszemélyek részére történne, az a magánszemélyeknél piaci értéken adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Konditerem kialakítása, berendezése

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül eső beszerzést tervez. Van egy nemrég felújított irodaépületünk, ahol az egyik üres helyiséget és a hozzá kapcsolódó vizesblokkot úgy alakították át, hogy azt konditeremként lehessen használni. Most szereztünk be gépeket a terembe (szobakerékpár, súlyzók stb.), ezeket a dolgozók térítés nélkül használhatják munkaidőn kívül. Hogyan kell nyilvántartásba venni ezeket az eszközöket? Eddig azt gondoltuk, hogy a tárgyi eszközök között, és – mint béren kívüli juttatás – a számla könyvelésekor megfizetjük az szja-t, az ehót. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem! A leírtak sem az adótörvényi, sem a számviteli előírásoknak nem felelnek meg.Az Szja-tv. 71. §-ában felsoroltak, a béren kívüli juttatások (amelyek 2017-től tovább szűkülnek) közé nem sorolható be a kérdés szerinti szolgáltatás.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Egyesület és az alapított iskola közötti elszámolás

Kérdés: Kizárólag közhasznú tevékenységet végző egyesület iskolát alapít. Az egyesület – mint fenntartó – biztosítja az iskola számára a működéshez szükséges vagyont, illetve vagyoni fedezetet. Az iskolának és az egyesületnek külön költségvetése van: az iskola működésének költségeiből az épülettel kapcsolatos szolgáltatásokat és eszközöket az egyesület rendeli meg az iskola számára, a többi részét az iskola. Az egyesület még az alapítás előtt hosszú távú bérleti szerződést köt az iskola számára kiszemelt épület tulajdonosával, emiatt az épület bérleti díja és rezsiköltsége az egyesület nevére kerül számlázásra. Az egyesület az épületen beruházást (átalakítást) is végrehajt. Az iskola veszi használatba az épületet. Az egyesület által finanszírozott, de az iskola által használt épületbérlési és rezsiköltségek, valamint a beruházási kiadások elszámolására két verzió szerint köthető megállapodás.
1. verzió: az egyesület ingyenes használatra átadja az iskolának az épületet és a beruházást, áfát nem vall be egyik szervezet sem, az egyesület eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége.
2. verzió: az egyesület az iskolával kötött megállapodás alapján bekerülési értéken továbbszámlázza az iskolának a mindenkori bérleti díjat és a beruházást, amely szolgáltatás/termék ellenértékének megtérítésére biztosítja a vagyoni fedezetet, hasonlóan mint minden egyéb, az iskola által közvetlenül megrendelt szolgáltatás/termék esetében is. Áfát nem vall be egyik szervezet sem, az iskola eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége. Az a tény, hogy az iskola egyes költségei az egyesület költségvetésében szerepelnek, meghatározza-e ezen költségek végleges elszámolásának helyét, illetve módját?
Részlet a válaszából: […] ...Az Áfa-tv. 12., 14., 15. §-ai szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás a termékek térítés nélküli átadása, illetve a térítés nélküli szolgáltatásnyújtás, de áfaköteles a közvetített szolgáltatás is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Gyári selejt a számlán

Kérdés: Cégünk bérmunkában terméket állít elő. A megrendelő kéri, hogy a számlán tüntessük fel – érték nélkül – a leszállított gyári selejt darabszámát. Helyesen járunk-e el, ha érték nélkül feltüntetjük a legyártott, visszaszállított selejt darabszámát? Az Áfa-tv. szerint keletkezik-e térítés nélkül átadásra kerülő termék (selejt) utáni áfafizetési kötelezettség? Hogyan igazoljuk, hogy ténylegesen selejt terméket szállítunk le?
Részlet a válaszából: […] ...– az előre megállapított értéken számláznia kell az áfa felszámításával. Ez az érték nulla is lehet, amely arra utal, hogy térítés nélkül történt az anyag visszaadása, tehát annak a piaci értékére az áfát fel kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Társasházi közös tulajdon értékesítése

Kérdés: Társaságunk üzlethelyiséggel rendelkezik egy társasházban. A társasházat az abban többségi tulajdonnal rendelkező tulajdonos át akarja alakítani, fel kívánja újítani. A felújítás, átalakítás érdekében a tulajdonosnak szüksége van a társasházi közös területre. Ennek érdekében a tulajdonosok megszüntették a társasházi közös tulajdont, majd külön albetétek kerültek létrehozásra, amelyekkel a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában rendelkeztek. Ezen tulajdoni hányadok kerültek értékesítésre a többségi tulajdonos részére, aki a vételárat azzal kívánja megfizetni, hogy az egyéb fennmaradt közös tulajdont (homlokzat, tető stb.) felújítja. Társaságunk az értékesítésről a fordított adózás szabályainak megfelelő számlát állított ki a többségi tulajdonos részére. A többségi tulajdonos is a fordított adózás hatálya alá tartozó "elő­legszámlát" állított ki a felújításról. Rendelkezhet-e értékkel a társasházi közös tulajdon megszüntetését követően létrejött "közös" tulajdon, tekintettel arra, hogy az bekerülési értékkel nem bír? Hogyan kell számviteli szempontból elszámolni a közös tulajdonú tulajdonrészek értékesítését? Miként lehet elszámolni a felújítást végző tulajdonos által a vételár ellentételezéseként kiállított számlát a felújítás tényleges megtörténtét megelőzően?
Részlet a válaszából: […] ...munkák értékének a tulajdoni hányadával arányos részét – mintteljesítményt – nem számlázza a társasház felé, azt a térítés nélküli átadásszabályai szerint bocsátja a társasház...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Idegen ingatlanon végzett beruházás kivezetése

Kérdés: A kft. a tag saját házánál raktárrészt és egy cukrászüzemet alakított ki. Ezt idegen ingatlanon végzett beruházásként vették fel az eszközök közé. Két éve azonban ez a tevékenység megszűnt, így az ingatlanrészek funkciójukat elvesztették. Az előző könyvelő az utóbbi két évben nem számolt el értékcsökkenést. Szerintünk ez nem helyes. Ki kellett volna vezetni az eszközök közül? De hová? Hiszen mint készlet csempézett falból, egy-két kialakított vízcsapból, vezetékből, esetleg jobb minőségű bejárati ajtóból áll, és így nem értékesíthető. Bontsák ki, mert az a cégé? Vagy számlázni kellene a magánszemély felé azt a részt, ami hasznosítható? A raktár már 1998-ban elkészült, még 170 ezer forinton tartják nyilván. A cukrászat 205 ezres beruházás, a nettó értéke 177 ezer forint. Kérem segítsenek!
Részlet a válaszából: […] ...meg! Nem acsempézett falat stb. kell számlázni, hanem az ezek megléte miattiértéknövekedést!)A nem ajánlott megoldási lehetőség a térítés nélküli átadása magánszemély részére. Ez azért nem ajánlott, mert ezáltal a magánszemélyjövedelemhez jut (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Üzletrész ingyenesen vagy kedvezményesen

Kérdés: A kft. a tulajdonosi szerkezet átalakításával a társasággal munkaviszonyban álló menedzsment érdekeltségi rendszerét szeretné kialakítani oly módon, hogy részükre biztosítani kívánja az ingyenes vagy kedvezményes áron történő üzletrészhez jutás lehetőségét. A Gt. milyen lehetőséget kínál az érdekeltségi rendszer ilyen módon történő kialakításához akkor, ha a társaság rendelkezik visszavásárolt üzletrésszel, és ha nem rendelkezik? A tulajdonosi szerkezet ilyen módon történő átalakítása során a társaságot és a magánszemélyt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni kell az Szja-tv.77/A. §-a (1) bekezdésében foglaltakat.Ha a kft. a visszavásárolt üzletrészt kívánja átadni amenedzsmentnek térítés nélkül vagy kedvezményesen (ez is elidegenítés), akkor avisszavásárolt üzletrész bekerülési (visszavásárlási) értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Bérbevevő igényeihez igazodó munkák

Kérdés: Cégem ingatlan-bérbeadással (iroda és raktár) foglalkozik. Az irodaház nem új. A bérbevevő megtekinti az irodát, és ha megfelelő, megkötjük a szerződést. Ezt követően következik egy standard kialakítás, amely a bérbeadót terheli. Ezenfelül vannak extraköltségek, amelyeket a bérbevevőnek továbbszámlázunk. Ha jelentős a bérlő, akkor előfordul, hogy a kialakítás költségeit teljes egészében átvállaljuk. Ezeket a költségeket az 5. Számlaosztályban könyveljük, és a bérleti időszak függvényében elhatároljuk. Szerintem ez a megoldás nem helyes, mert alapítás-átszervezés költségeként kellene könyvelni, majd aktiválni. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...azextramunkák közé, amelyeket a bérlő felé számlázni kell. Ha ez utóbbi munkákköltségeit a cég átvállalja, akkor valójában térítés nélküli szolgáltatástnyújt, amelyet rendkívüli ráfordításként kell elszámolni és áfafizetésikötelezettség terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
1
2
3