Kitermelt, lábon álló faanyag értékesítése

Kérdés:

Társaságunk egy 174 hektáros fás-füves parkot – szabadidőközpontot – üzemeltet, amely ingatlan a társaság tulajdonában áll. A társaság ajánlati felhívást tett közzé, "az erdő fahasználati beavatkozás végrehajtása a kitermelt lábon álló faanyag értékesítésével" tárgyában. Mivel társaságunk nem rendelkezik a fakivágáshoz szükséges infrastruktúrával, lábon álló faként kerül értékesítésre az ajánlatadó által kitermelt famennyiség. Az ajánlatadó vállalkozó rendelkezik a tárgyi munkavégzéssel kapcsolatban megfelelő jogosultsággal és engedélyekkel. A megvásárolt faanyag pontos mennyisége az elszállítást megelőzően jegyzőkönyvben kerül rögzítésre, a fakitermelésről műveleti lap készül. Az ajánlatadóval "Megbízási szerződés fahasználati beavatkozás végrehajtására adásvételi szerződéssel" került megkötésre, melyben rögzítettük a vételárat köbméterben kifejezve, illetve az elszámolás menetét. Társaságunk nem tart nyilván erdőt a könyveiben, csak a kapcsolódó ingatlant. A készletekről év közben nyilvántartást nem vezetünk, év közben költségként számoljuk el a beszerzéseket, az év végi zárókészlet megállapítása leltárfelvétellel történik. Hogyan kell a társaságunknak számvitelileg kezelnie a lábon álló fa értékesítését? Készletre venni nem tudjuk, mivel év közben nem vezetünk nyilvántartást, erdő tárgyi eszközzel nem rendelkezünk, amit értékesíthetnénk. Megfelelő-e, ha csak árbevételként könyveljük, költség felmerülése nélkül? Az ajánlatadó vállalkozónak van számlakibocsátási kötelezettsége a fakitermelésről? Hogyan járunk el szabályosan a lábon álló fa értékesítésével és kitermelésével kapcsolatban? A megkeresésből kihagytuk azokat a részeket, amelyek a kérdésekre adandó válaszhoz nem szükségesek.

Részlet a válaszából: […] ...az erdőt nem a társaság telepítette, az erdőt a társaság nem vásárolta, ezért nincs bekerülési értéke, vagy azért, mert az erdőt térítés nélkül, ingyen kapta, de azt az Szt. előírásai alapján nem vette nyilvántartásba.Az Szt. 48. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] ...– az ültetvényt a kft. tulajdonosának;-a kft. piaci értéken "eladja" az ültetvényt a kft. tulajdonosának;-a kft. az ültetvényt térítés nélkül átadja a kft. tulajdonosának.Amennyiben az ültetvényt – saját vállalkozási tevékenysége céljára – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Csereerdő telepítése megbízásból

Kérdés: Erdőgazdálkodással foglalkozó társaságunk elvállalta a kivitelező cég megbízásából (jogszabályi kötelezettség miatt), hogy az útépítés miatt általuk kivágott erdő helyett újat (ún. csereerdőt) telepít saját területén. Az új erdő telepítésével kapcsolatos ráfordítás beruházás. A vállalkozási díj árbevétel, amellyel szemben így költséget nem tudunk elszámolni. Mi lenne a helyes megoldás a számvitelben és a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdező cég, annál is inkább, mert az ő területén történt a telepítés, ehhez viszont a csereerdőt mint beruházást a kivitelezőnek térítés nélkül át kell adnia a kérdező cégnek, a kérdező cég pedig a térítés nélkül átvett csereerdőt állományba veszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Erdők állományneveléséhez kapott támogatás

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a fiatal erdők állományneveléséhez kapott támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...el kell határolni (T 9894 – K 4832). Az időbeli elhatárolást viszont csak akkor lehet megszüntetni, ha az erdőt értékesítik, illetve térítés nélkül átadják, mivel az erdővé minősítést követően sem lehet az erdő bekerülési értéke után terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Termőföld-bérbeadás

Kérdés: Magánszemély tulajdonában van egy külterületen lévő lakóház, udvar és gazdasági épület. A külterületi ingatlanon – udvar, gazdasági épület, lakóház mellé – egy kft. (amelyben a magánszemély 50%-ban tulajdonos) épített egy gazdasági építményt (műhelyt). A tulajdoni lapon szerepel egy bejegyző határozat, miszerint a terület természetvédelmi rendeltetésű. A magánszemély bérbe kívánja adni a külterületet, amire az épület kerül. A magánszemélynek – mivel adószámot szeretne kérni – milyen tevékenységeket kell felvenni, hogy bérbe tudja adni a külterületet? A NAV-hoz kell bejelentkeznie vagy a helyi önkormányzathoz? A műhely rezsiszámlái a magánszemély nevére szólnak, nem lesznek külön almérők. A magánszemély hogyan tudja a rezsit kiszámlázni a cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...a kft.-vel – mint építővel – feltehetően olyan ráépítésimegállapodást kötött, amely alapján a felépítmény tulajdonjogát térítés nélkülmegszerezte. Ennek a körülménynek adózási szempontból azért van jelentősége,mert ha a magánszemély a gazdagodását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Garancia növények cseréjére

Kérdés: Egy faiskola kft. akkor vállal garanciát az értékesített növényekért, ha ő telepíti, ülteti el azokat. Ha garanciálisan ki kell cserélni a növényt, akkor hogyan kell számlázni? Az újbóli szállítási költséget mindenképpen számlázzák. Év végén kell ezekre a kötelezettségekre céltartalékot képezni? Mikor lehet feloldani, ha a garancia a szerződés szerinti egy év? Milyen összegben? A cserélt növény értékében?
Részlet a válaszából: […] ...azt, hogy valójában garanciáliskötelezettségnek tekinthető-e a növények cseréje. Ez esetből inkább arra lehetkövetkeztetni, hogy a kft. térítés nélkül adja át a cserenövényt, amelynek abekerülési értékét (közvetlen önköltségét) viszont nem költségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Térítés nélküli átadás kikötéssel

Kérdés: Térítés nélkül átadunk egy silót partnerünknek. A megállapodásban kikötöttük, hogy ezért egy évig havi x tonnát tőlünk kell vásárolnia. Mi a helyes elszámolás a számvitelben, az áfában?
Részlet a válaszából: […] ...térítés nélküli átadás/átvétel ténye csak akkorkérdőjeleződik meg, ha az átadás/átvételhez kapcsolódik egy másik, az átadássalellentétes irányú ügylet. Az adott esetben a második ügylet is azonos irányú(termékátadás ellenérték ellenében). Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Vízi- és szennyvízközmű megvalósítása

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...hozták létre a víziközmű-társulatot,hogy a vízi- és szennyvízközműveket megvalósítsa, és a már megvalósultberuházást adja át térítés nélkül a vízi- és szennyvízközműveket üzemeltetőönkormányzatnak, illetve az erre kijelölt üzemeltetőnek. A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Erdőtelepítés költségeinek elszámolása

Kérdés: A társaságot a tulajdonában lévő erdőterület termelésből történő kivonása során csereerdő létesítésére kötelezték. Az erdőtelepítést elvégző társaság a számlát benyújtotta a fatelepítésről és a gondozás költségeiről. A csereerdősítés külterületi ingatlanon és nem saját területen történt. A már erdőnek minősíthető telepítést – várhatóan 5 éven belül – az erdőgazdaságnak át kell adni. Hogyan kell a csereerdő-létesítés költségeit elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...valósul meg. A márerdőnek minősíthető telepítést, ha az erdőgazdaságnak át kell adni, akkor aztberuházásként kell átadni, a térítés nélküli átadás szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Kalkulált bekerülési érték leírása

Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.
Részlet a válaszából: […] ...a felek az egymással kötött szerződésben foglaltak szerint járnak el, nem követnek el szerződésszegést, nem minősítenek adásvételnek térítés nélküli átadás-átvételt stb.Az Szt. 47. §-a (9) bekezdésének előírásából következik, amennyiben az üzembe helyezésig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
1
2