Tőkekivonás számviteli kezelése

Kérdés: Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor – tapasztalatunk szerint – közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...legyen.A gazdasági társaságok (így a kft.-k) polgári jogi szabályait valóban a Ptk. határozza meg. A tőkekivonással történő törzstőke-leszállításra vonatkozó előírásokat elsősorban a Ptk. 3:202-3:203. §-ai tartalmazzák, de nem lehet eltekinteni a Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Törzstőke a pénztárban

Kérdés: Családi kft. 3000 E Ft törzstőkével. A működéshez nincs szükség a 3000 E Ft-ra. A bankból felveszik a pénzt, a pénztárban megjelenik. Ha meg akarnánk számolni a pénzt, az nincs meg. Valamire elköltötte a család. Ha az APEH ellenőriz, mi a következménye, hogy nincs meg a "saját tőkéjük."
Részlet a válaszából: […] ...könyvelőnek kell elkészítenie. Akettős könyvvitel alkalmazása mellett egyértelművé válik, hogy nincs olyankövetelmény, mely szerint a törzstőkének mindig pénzben kell meglennie. Ebbőlviszont nem következik az, hogy a meglévő pénzzel nem kell elszámolni, illetveazt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.
Kapcsolódó címkék: