Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...a tőkekivonással megvalósuló jegyzett-tőke-leszállításhoz kapcsolódóan – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-kivonás, illetve eredménytartalék-kivonás összegét helyesen, a valóságnak megfelelően csak akkor lehet megállapítani, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...részeként kell kimutatni. Az átértékelési különbözetek összevont értékével a saját tőkét kell helyesbíteni, ha pozitív, akkor a tőketartalékot, ha negatív, akkor a tőketartalékot kell csökkenteni (amíg van), ezt követően az eredménytartalékot.A beolvasztó kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...értéken kell számításba venni). Nem feltétlenül kell a teljes piaci értékkel a törzstőkét emelni, annak egy része a projekttársaság tőketartalékába kerülhet, ilyen döntés esetén a taggyűlési határozatban rögzítendő a tőketartalékba helyezendő összeg is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő tulajdonosi döntésekkel kell írásban alátámasztani.Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában megfogalmazott tőketartalék-növekedési jogcímek azonos tartalmúak, azt fejezik ki, hogy amennyiben a részvényesek, a tagok, az alapítók (együtt:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Jegyzett tőke leszállításakor figyelembe veendő tőke

Kérdés: A társaság leszállította a jegyzett tőkét szeptember 21-én 3000 E Ft-ra. A jegyzett tőke leszállítása előtti, lezárt üzleti évben a jegyzett tőke 50 000 E Ft, az eredménytartalék -43 000 E Ft. Szeptember 21-én a jegyzett tőke 50 000 E Ft, az eredménytartalék -43 000 E Ft, adózott eredmény -2000 E Ft. Mikori állapot szerint kell a saját tőke elemeit rendezni, a beszámolóval lezárt üzleti év szerint, vagy a tőkeleszállításkor fennálló állapot szerint?
Részlet a válaszából: […] ...ad arra, hogy a törzstőke a saját tőke más elemeinek növelése céljából is leszállítható legyen. Jelen esetben a más tőkeelem csak a tőketartalék lehet. A taggyűlési határozatnak így arról is rendelkeznie kell, hogy a törzstőke leszállítása keretében 2000 E Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Tőkecsökkentés tőketartalék-kivonással

Kérdés: A kft. 100%-os tulajdonosa tőkecsökkentésről kíván határozni. A kft. tulajdonosa a tőketartalék, az eredménytartalék terhére kíván tőkét csökkenteni, mert a tőketartalékban található megfelelő fedezet. Ugyanakkor a tőketartalék terhére megvalósuló tőkekivonás esetén a jegyzett tőke arányos leszállításakor a kft. jegyzett tőkéje a minimális tőkekövetelmény alá esne. A jelenleg megismerhető jogszabály-értelmezés szerint a tőkekivonás egyedül a jegyzett tőkével arányosan történhet, és a jegyzett tőke összege nem csökkenhet a minimális érték alá. A Ptk. 3:202. §-ának (4) bekezdése már lehetővé teszi, hogy a minimális törzstőke alá csökkenjen egy társaság jegyzett tőkéje, még ha időlegesen is, az egyéb feltételek betartásával. Figyelemmel a Ptk. előírásaira, megvalósítható-e a tőkekivonással történő tőkecsökkentés az alábbiak szerint: a társaság tulajdonosa egy lépésben, egy taggyűlési határozatban dönt a tőkekivonással történő tőkecsökkentésről és a tőketartalék terhére történő törzstőkeemelésről a törvényben meghatározott minimális szint elérése érdekében? A kérdező javaslatát számpéldával illusztrálja, és kérdezi, helyes-e ez a tőkekivonási, tőkerendezési eljárás?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:202. §-ának (4) bekezdése szerint a társaság akkor határozhat a törzstőkének az e törvényben meghatározott minimális összege alá történő leszállításáról, ha a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott törzstőkeemelés megtörténik, és így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...az átértékelési különbözettel korrigált értéken.Az átértékelési különbözetek értékével;– ha az pozitív, a tőketartalékot kell növelni;– ha az negatív, a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot kell csökkenteni, azt meghaladóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Tőkeemelés a kötelező minimumra

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli előírások lehetőséget adnak arra, hogy a jegyzett tőke felemelésével egyidejűleg a vagyoni hozzájárulás egy részének a tőketartalékba helyezéséről döntsön a taggyűlés. (Ez az adott esetben a tagi kölcsön – mint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...mint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként teljesített jegyzett tőkét feltüntetni. Csak jegyzett tőke lehet, más, mint például tőketartalék, az Evtv. nem ad rá lehetőséget.Itt kell utalni az Áfa-tv. 17-18. §-aira. Nem áll be a termék értékesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Tagi kölcsön tőketartalékba helyezése

Kérdés: A devizában fennálló tagi kölcsönt a társaság szeretné a tőketartalékba helyezni úgy, hogy egy időben a jegyzett tőkét is megemeli forintösszeg befizetésével. A tőketartalékba helyezés a devizaösszeg meghatározásával a határozathozatal napján történik. Ekkor át kell értékelni a devizás kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...kérdezőt szándékától el kell téríteni. A devizában fennálló tagi kölcsönt (de a forintban fennállót sem) nem lehet közvetlenül a tőketartalékba helyezni.Az új Ptk. 3:99. §-a alapján nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.
1
2
3