Pótbefizetés egyszemélyes kft.-nél

Kérdés:

Egyszemélyes kft.-ként működöm. 2016. évi az alapító okirat, és nem tér ki a pótbefizetés lehetőségére. (Anno az ügyvéd nem vette bele, mondván, hogy a pótbefizetés a társaság tagjai közötti jogviszonyt szabályozó rendelkezés, így egyszemélyes társaságnál értelmezhetetlen, emiatt nem is lehet előírni pótbefizetést. Ezért nem tartalmaz ilyen utalást a jogszabály által rendszeresített szerződésminta.) Valóban nem fizethetek be a kft.-be pótbefizetést, lekötött tartalékba könyvelendőt?

Részlet a válaszából: […] ...a törvény alapvetően a törvényalkotás időszakában hatályos szabályozással azonosan határozta meg.A Ptk. 3:183. §-a alapján a taggyűlés a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írhat elő a tagok számára, ha a társasági szerződés erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...így elkészített mérleg lesz a beolvasztó kft. végleges vagyonmérlegét alátámasztó számviteli törvény szerinti beszámoló, amelyet a taggyűlés (az egyedüli tulajdonos) elfogad, amelyet az átalakulás könyvvizsgálójának szintén auditálnia kell.Végleges vagyonmérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Pótbefizetés egyszemélyes kft.-nél

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (1) bekezdése szerint: "Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára..." Ebből az következik, hogy az egyszemélyes kft.-nél (mivel nincs taggyűlés, nincsenek tagok) nem lehet pótbefizetést előírni?
Részlet a válaszából: […] Az egyszemélyes kft. eltérő szabályait a Ptk. 3:208. és 3:209. §-ai tartalmazzák. Ezen részben nincs szó a pótbefizetésről. Nincs társasági szerződés, alapító okirat van. Nincsenek tagok, csak egy tag van. A Ptk. 3:183. §-ának alkalmazása azt jelentené, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Negatív saját tőke

Kérdés:

Külföldi tulajdonban lévő egyszemélyes kft. saját tőkéje a veszteség miatt az év végére várhatóan negatív lesz. 2015-ben a saját tőke 249 millió Ft, a jegyzett tőke 150 millió Ft, a tőketartalék 313 millió Ft, az eredménytartalék -214 millió Ft. Az I-VII. hónap alapján készített számítások szerint a saját tőke 3 millió Ft. Kell-e taggyűlést tartanunk az azonnali tőkevesztés miatt, vagy elegendő, ha két év tőkehiányát tükröző beszámoló után intézkedünk a feltőkésítésről? A veszteség miatti saját tőke rendezésére pótbefizetést lehetne előírni. A tulajdonosi kölcsön felhasználható ehhez?

Részlet a válaszából: […] ...kérdés: kell-e taggyűlést tartani? A válasz egyértelműen következik a Ptk. 3:189. §-ának (1) bekezdéséből.Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Egyszemélyes kft.-nél pótbefizetés

Kérdés: Kérdésként merült fel, hogy egyszemélyes kft. esetében is kötelező-e a társasági szerződésbe foglalni a pótbefizetés lehetőségét? Vagy elegendő egy-egy egyedi taggyűlési határozat a pótbefizetés elrendeléséről, és az alapján el lehet számolni a pótbefizetés teljesítését lekötött tartalékként? Ez utóbbi és a pótbefizetés banki bizonylata alapján könyvelhető-e lekötött tartalékként a pótbefizetés az új Ptk. szellemében?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóan pontosítás: egyszemélyes kft. esetében alapító okirat van a társasági szerződés helyett, és ennek megfelelően nem taggyűlési határozatot hoz az alapító, hanem alapítói határozatot.Az egyszemélyes társaságra vonatkozó sajátos szabályokat az új Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Jegyzett tőke csökkentése (eva)

Kérdés: Adott egy evás kft., amelynek a jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az eredménytartaléka 3 millió Ft a társasági adós időszakból. A kft. 500 ezer forintra kívánja a jegyzett tőkét lecsökkenteni. A csökkentés fejében a tulajdonos egy garázst kapna 1,5 millió Ft piaci értékben. Hogyan könyvelje és adózza?
Részlet a válaszából: […] ...előírásait figyelembe kell venni.A Gt. 160. §-a alapján a társaság elhatározásából történőtörzstőke-leszállításról döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni aleszállított törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát, valamint -a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Egyszemélyes kft.-nél a beszámoló elfogadása

Kérdés: Egyszemélyes kft.-nél a beszámoló elfogadása hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 141. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint ataggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerintibeszámoló jóváhagyása. A Gt. 168. §-ának (1) bekezdése alapján pedig azegyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Személyesen közreműködő tag

Kérdés: Hogyan kell azt értelmezni, hogy a tag nem kötelezett személyes közreműködésre, helyette a tag megbízott is lehet? Mit tartalmaz ilyen esetben a társasági szerződés és a megbízás? Ha a társasági szerződés erre nem utal, lehet-e azt módosítani ügyvéd nélkül, pusztán egy taggyűlési jegyzőkönyvvel, amit a cégbíróságra nem kell megküldeni? Ha igen, ettől milyen úton-módon módosul majd a társasági szerződés? Hogyan alakul ez a megbízási lehetőség egy kéttagú kft. esetében, ahol az egyik tag a többségi tulajdonos, egyben az ügyvezető is? Egyszemélyes kft. esetében, gondolom, a kötelező személyes közreműködés ilyen módon nem kerülhető meg. Kérem, válaszukban jelöljék meg az egyes jogszabályhelyeket!
Részlet a válaszából: […] A Gt. 91. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak alapján atársaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggalvaló különmegállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaságtevékenységében. Nem minősül személyes közreműködésnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Tőketartalék figyelembevétele az üzletrész bekerülési értékében

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?
Részlet a válaszából: […] ...illetvetőkeemeléskori növelésének dokumentuma a létesítő okirat, annak módosítása,illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat. Az adott esetben azalapítói okiratot kellett volna módosítani úgy, hogy a kft. törzstőkéjének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Pótbefizetés jogszerűsége

Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 132. §-ának (1) bekezdése szerint: a társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. Ez az előírás az egyszemélyes kft.-re is érvényes.A Gt. előírásából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.
1
2