2 talált cikk az eszközértékesítés , tagi kölcsön kifejezésre

Kérdés: X Kft. tagikölcsön-kötelezettség ellenértékeként váltót állít ki a tulajdonosok felé. A tulajdonosok az elfogadott váltóval Y Kft.-től (tulajdonosai azonosak az X Kft. tulajdonosaival) kapott kölcsön kifizetésére tovább forgatják. Y Kft. leszámítoltatja a váltót, amely készpénzzel továbbra sem tud fizetni, helyette eszközt ad. Az eszközértékesítés ellenértékeként a váltó leszámítolásra kerül, az értékesítésről X Kft. számlát állít ki az Y Kft. felé, nettó+áfa értékben. Kérem szakmai segítségüket a fenti ügylet számviteli elszámolása kapcsán! A kötelezettség és követelések megszűnésének számviteli időpontja a váltókiállítás napja, a váltóelfogadás napja, a váltó leszámítolásánál az eszközátadás napja lesz?

Kérdés: A Számviteli Levelek 2009/198-as számában a 4127. Vagyonosodási vizsgálat következménye tárgyú kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódik kérdésem. Az eredeti kérdésből kiderült az, hogy ügyfelem magánvagyonának a bevonására volt szükség az egyéni vállalkozásához megvásárolt és ott tárgyi eszközként kimutatott eszközök (főként közúti és vízi járművek) beszerzéséhez. Ezen vagyon eredetének tisztázása alapozta meg a vagyonosodási vizsgálatot. Ügyfelem ezen vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételt szeretné – mint magánszemély – az egyéni vállalkozásból kivenni, mint (válaszukban is jóváhagyott és határozat alapján kimutatható) tagikölcsön-visszafizetést. Igen ám, de ha nincs elég beszerzése, ami ellensúlyozná az eszközértékesítésből származó bevételt, akkor nagy adóalapja keletkezik, és az után pedig nagy adófizetési kötelezettsége. Feltételezem, jól gondolom. Tehát le kell adóznia az értékesített járművek bevétele után, és csak az így maradt pénzt fordíthatja tagikölcsön-visszafizetésre? Ha ez így van, akkor viszont duplán adózott.