Csődegyezségben nem regisztrált szállítók

Kérdés: "A" cég fizetési nehézségei megoldására csődeljárást indított, amely sikeres csődegyezséggel zárult, az abban foglaltakat "A" cég maradéktalanul teljesítette. Voltak olyan szállítók, akik a felhívás ellenére nem regisztráltatták magukat a csődeljárásban. A csődtörvény 20. §-ának (3) bekezdése szerint e szállítók követelésüket nem tudják érvényesíteni. Az "A" cég könyveiben továbbra is a szállítók között kell kimutatni a nem regisztrált szállítókkal szembeni kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...úgy, hogy ajogszabály törölte a követelését. Ha viszont a nyilvántartásba nem vetthitelezőnek nincs követelése, akkor az adósnak sincs tartozása, azaz a nemregisztrált szállítókkal szembeni kötelezettséget a csődeljárás keretében elengedettkötelezettségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Csődegyezség, nemteljesítés, beszámítás

Kérdés: Társaságunknál 2010. évben sikeres csődeljárás volt. "A" partnerünknek tartoztunk 10 M Ft-tal. A csődegyezség keretében a tartozás 50%-át elengedték, amelyet 2010-ben rendkívüli bevételként könyveltünk. Sajnos, már az első részletet sem tudtuk fizetni, ezért az egyezség megszűnt, "A" társaság a teljes összeg kiegyenlítését kérte, miközben ezen követeléséből 9 M Ft-ot továbbengedményezett "B" társaságnak. A "B" társaságtól cégünk is követel 9 M Ft-ot, ezért kompenzálással a tartozást és a követelést összevezettük, így csak "A" társaságnak tartozunk 1 M Ft-tal. Kérdéseink: A csőd­egyezség könyvelése után az "A" társasággal szemben 5 M Ft-ot tartunk tartozásként nyilván, amelyből 9 M Ft-ot a kompenzálással teljesítettünk. Hogyan könyveljük helyesen? Visszakönyveljük a már leírt 5 M Ft-ot, és kimutatunk 1 M Ft tartozást? Vagy csak 4 M Ft-ot könyveljünk vissza, és nem marad 1 M Ft tartozás? Van-e adóalapot módosító hatása? Az "A" partner nyilvántartásában szerepelhet-e az 1 M Ft-os követelés?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt megjegyezzük, a Ptk. a követelésnek atartozás teljesítésébe való beszámításának az intézményét ismeri, szabályozza,és nem a kompenzálást, ugyanazon féllel szembeni követelés és kötelezettségösszevezetését. Feltételezzük, hogy a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Kötelezettség árfolyam-különbözete csődeljárás esetén

Kérdés: A csődeljárás megindítása: 2010. 02. 26.; jóváhagyó csődegyezségi tárgyalás: 2010. 04. 12.; a csődeljárás befejezése: 2010. 10. 01. Helyesen járt-e el a társaság, ha a csődegyezség keretében elengedett kötelezettséget 2010. 04. 12-i dátummal könyvelte? A társaság egyik hitelezője egy lízingcég. A tartozás értéke 15 000 CHF. A kötéskori árfolyama 160 Ft/CHF. Könyveinkben 180 Ft/CHF árfolyamon szerepel. A szerződésünket 2010. 02. 05-én felmondták. A hitelező szerint a tőketartozás kötéskori árfolyamon: 2 400 000 Ft. A tőke árfolyam-különbözete (a szerződés felmondásakori árfolyam figyelembevételével) 600 000 Ft. Egyéb költségek és késedelmi kamat 400 000 Ft. A csőd­egyezség keretében elfogadásra került, hogy a hitelezők részére a tőkén kívül semmilyen járulékjellegű követelést, kamatot, eljárási költséget nem fizetünk. Kérdés, hogy a tőkére felszámított árfolyam-különbözet tekinthető-e járulékjellegű követelésnek? Milyen árfolyamon kell a tartozás értékét megállapítani, és ennek megfelelően az elengedett összeget rendkívüli bevételként elszámolni? Figyelembe kell-e venni azt, hogy a hitelező forintösszegben jelentkezett be?
Részlet a válaszából: […] ...devizalapú, akkor is az elengedett CHF-etkellett volna bejelenteni.De nem ezt tette, hanem követelését forintban jelentette be,külön a tőketartozást és külön annak az árfolyam-különbözetét, az előbbit akötéskori árfolyamon, az utóbbit pedig a kötéskori és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Csődeljárás során elengedett követelés illetéke

Kérdés: Csődeljárás során a hitelezők által elengedett követelés vagyonszerzésnek minősül-e a csőd alatt álló cégnél, és az illetéktörvény alapján ajándékozásiilleték-köteles vagy sem (csődegyezség esetén)?
Részlet a válaszából: […] ...elengedett követelés vagyongyarapodás annak, akinekkötelezettsége (tartozása) ezáltal megszűnt. Az illetékekről szóló 1990. éviXCIII. törvény mint vagyoni értékű jogot definiálja a követelést (ingyenesszerzés esetén), azaz az ajándékozási illetéknek tárgya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.