Pótbefizetéssel történő követelés kompenzálása

Kérdés: 2020-ban a kft. tulajdonosa alapítói határozat alapján pótbefizetést hajtott végre, ezt az összeget átutalta a kft. részére. A kft. a tulajdonos cég felé szolgáltatási szerződés alapján szolgáltatást végez, amelyről számlát állít ki a tulajdonos cég felé. A kiállított számlák pénzügyi rendezését a tulajdonos pénzügyi nehézségei miatt 4 hónap elteltével sem tudta teljesíteni, emiatt az a döntés született, hogy a kft. a követelését és a tulajdonos általi pótbefizetést kompenzálással rendezi. A kompenzálásról megállapodás is született, amelyet mindkét fél aláírt és elfogadott. A pótbefizetés rendezése történhet-e kompenzáció formájában? Elég-e a kompenzációs jegyzőkönyv – amelyet mindkét fél aláírt –, vagy szükséges erről bármelyik fél részéről határozatot hozni?
Részlet a válaszából: […] ...kompenzálni.A kompenzálás (pontosabban: a beszámítás) jogi hátterét a Ptk. szabályozza. A Ptk. 6:49. §-a szerint: A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Behajthatatlan követelés a kötelezettnél

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybevevőjét, ahol ez a kötelezettségek között szerepel, és ezen kötelezettség áfája levonásra is került?
Részlet a válaszából: […] ...jövőben teljesíteni, nem áll csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal (adótartozással) rendelkezők adatbázisában stb.Az Áfa-tv. módosított 153/D. §-a szerint a termékbeszerző, a szolgáltatást igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Külföldi kötelezettség leírása

Kérdés: A vevőfolyószámla-egyeztetés kapcsán vettük észre, hogy egy külföldi vevő felé 134 euró kötelezettségünk áll fenn (jóváíró számlából pénzügyileg nem rendezett összeg), amely tétel 2016. december óta szerepel a könyvekben. A kérdéses cég azóta már megszűnt, így pénzügyileg rendezni nem tudjuk. Meddig kell a könyvekben ezt a tételt tartani? Jól gondoljuk, hogy társaságiadóalap-módosító bevételként történhet csak a kivezetés?
Részlet a válaszából: […] ...2016 óta már megszűnt. A külföldi cég is megszűnhet jogutód nélkül is, és jogutódlással is. Ez utóbbi esetben a jogutóddal kell a tartozást rendezni. Ha nincs jogutód, akkor valószínű, hogy van volt tulajdonos is, akit a cég vagyonából kevesebb összeg illeti meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Elévült adótartozás elengedése

Kérdés: A NAV által elévülés miatt elengedett adótartozást hogyan számoljuk el? Figyelembe vehető a társasági adónál csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...adótartozást – mint költségvetési befizetési kötelezettséget – az adóhatósággal (a kérdés szerinti esetben a NAV-val) szembeni kötelezettségként kell kimutatni. Az adótartozás elévülésére vonatkozó szabályokat az Art. 164. §-a részletezi, de nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, befektetésének összege, eredményre gyakorolt hatása legalább 20 százalékkal módosul;– tartozásátvállaláskor a tartozást átvállalónál, ha az üzleti éven belül átvállalt tartozások üzleti éven belüli együttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Elévült adók könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni az adóhatóság által törölt adókat?
Részlet a válaszából: […] ...könyvekből kivezetni, mint bármilyen más elengedett kötelezettséget.A 2016. január 1-jétől hatályos előírások szerint az elévült adótartozásokat, mivel azok nem konkrét eszközhöz kacsolódnak, az adóhatóság visszaigazolása alapján az egyéb bevételek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...K 478   4000 E Ft– ezen értékpapírok értékesítése 2017-ben   T 384 – K 3741   4000 E Ft– a tartozás 80%-ának a megfizetése   T 478 – K 384 3200 E Ft– a tartozás 20%-ának elszámolása elengedett kötelezettségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Kölcsöntartozás átminősítése pótbefizetéssé

Kérdés: Az új Ptk. alapján van-e lehetőség arra, hogy a negatív összegű saját tőke rendezését a kft. úgy oldja meg, hogy a tulajdonossal szemben fennálló jelentős összegű kölcsöntartozást a felek a következő évben átminősítsék pótbefizetéssé? A könyvelés pénzmozgás nélkül történne.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nincs rá lehetőség. A tulajdonossal szembeni kötelezettség pótbefizetéssé történő átminősítése ellentmondana a pótbefizetés céljának, rendeltetésének. Az új Ptk. 3:183. §-a alapján a pótbefizetés a veszteségek fedezésére, pontosabban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Behajtási költségátalányról lemondás

Kérdés:

A NAV állásfoglalása szerint a behajtási költségátalány rendkívüli bevételnek minősül, ha a jogosult eltekint attól, az Önök válaszában az elengedett kötelezettség az egyéb ráfordítást csökkenti. Ezt 2014. 01. 01-től kell alkalmazni. Melyik megoldás a helyes? Minden esetben írásban kell lemondania a jogosultnak? Eddig egyetlen ügyfelünktől sem kaptunk ilyen levelet. Mi sem küldtünk a vevőinknek. Ezt sürgősen pótolni kell?

Részlet a válaszából: […] ...a kötelezettnek (például a vevőnek) a fizetésikésedelembe-esés napján tételesen könyvelnie kell a behajtási költségátalány miatti tartozásának a forintösszegét (T 8632 – K 479), függetlenül attól, hogy azt a jogosult (a szállító) kéri-e vagy sem. A Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Váltókötelezettség kivezetése

Kérdés: A társaság könyveiben váltókötelezettség szerepel, ami meghaladja a saját vagyont, rendezésére nincs lehetőség. A váltó jogosultja (a cég tulajdonosa) követelésére korábban már értékvesztést számolt el, a követelés kivezetését tervezi, mert az szerinte behajthatatlan. A követelés az elévülés fogalma szerint is leírható. A kérdező társaság könyveiben a váltókötelezettség eredeti értékében szerepel. Ha a jogosult kivezeti bármilyen jogcímen a követelését a könyvekből, akkor az adós könyveiben is meg kell szüntetni a kötelezettséget. Ez esetben mi a szabályos számviteli megoldás? Keletkeztet-e ez társaságiadó-fizetési kötelezettséget? Nincs elhatárolt veszteség, csak negatív eredménytartalék. Felmerülhet-e az ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség? Lehet-e a társaságiadó-alap csökkentésével élni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajándékozási illeték alól a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követeléselengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.
1
2
3
…
6