Alapítvány által továbbadott támogatás

Kérdés: Alapítvány iskolát tart fenn, amelyhez költségvetésből normatív támogatást – fejkvótát – kap. A kettős könyvelést végző alapítvány a kapott normatív támogatást egyéb bevételként, az iskolának egy az egyben átutalt összeget pedig egyéb ráfordításként számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá véglegesen átadott pénzeszköznek.A Korm. rendelet 16. §-ának (7) bekezdése alapján az eredménykimutatásban az ilyen tételeket elkülönítetten (továbbutalási céllal kapott támogatás, továbbutalt támogatás) be kell mutatni. Fontos megjegyzés: az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Érdekeltségi hozzájárulás mérséklése

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult. Az elő­készítő bizottság az érdekeltségi hozzájárulás összegét a beruházáshoz szükséges összegben határozta meg, amelyet a társulat alakuló közgyűlése elfogadott. A társulat vezetése intézkedett az érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről. A beruházás 2012. évben befejeződött. Jelenleg a hiányosságokat szüntetik meg. A 2013. évi számviteli beszámoló adatai szerint a beruházás tervezett adataihoz képest 8-10% mértékű megtakarítás várható. Újabb közgyűlési döntéssel módosítható-e az eredeti kivetés összege? A módosításnak mi a helyes számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése alapján a hozzájárulás mértékét a taggyűlés állapítja meg. A taggyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét mérsékelheti.Az előbbiekből következően az érdekeltségi hozzájárulás módosításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Víziközmű-társulat társasági adója

Kérdés: Egy víziközmű-társulat bevételei a tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulásokból, értékpapírügyletekből származó árfolyamnyereségből és lekötött bankbetétek kamatbevételeiből tevődnek össze. Kell-e a víziközmű-társulatnak társasági adót fizetnie a tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulások után, hiszen azokat is az egyéb bevételek között számoljuk el, vagy csak a kapott kamatok, árfolyamnyereség után terheli a társulatot társaságiadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A víziközmű-társulat nem alanya a társasági adónak, így jövedelme után (ideértve a kamatot és árfolyamnyereséget is) társasági adó nem terheli. A társasági­adó-alanyokat, a szervezeti forma megjelölésével, a Tao-tv. 2. §-ának (2)-(4) bekezdése tételesen felsorolja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Víztársulat tagi hozzájárulása

Kérdés: 2010-ben megszűnt a víztársulatnak fizetendő érdekeltségi hozzájárulás. 2011-ben a működéshez szükséges forrást az állam bocsátotta a társulat rendelkezésére, ez évben ez nem történt meg. Ezért a víztársulat taggyűlésén szavazta meg, hogy a tagok milyen összegű hozzájárulást fizessenek a működtetéshez. A megfizetett, tagi hozzájárulásként számlázott összeget hova kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy az egyéb bevételek közé: T 384 – K 9679.Amennyiben a számlázás megelőzte a fizetést, akkor a számlázott összeget a tagokkal szembeni követelésként kell előírni (T 368 – K 9679), majd a pénzügyi rendezéskor (T 384 – K 368).Az üzleti év végével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Víziközmű-társulat "beruházása"

Kérdés: A víziközmű-társulat a helyi önkormányzattal közös beruházás keretében vízvezeték- és csatornafektetési munkát végeztet. A beruházás lebonyolítója az önkormányzat, amelynek társulatunk a rendelkezésére álló pénzeszközöket a kivitelezés előrehaladásának ütemében átadja. A tagi befizetések megelőlegezéséhez a társulat hitelt vett fel, amelyet átutaltunk az önkormányzatnak és rendkívüli ráfordításként könyveltünk. A kivetéseket nem könyvelhetjük a rendkívüli ráfordításokat csökkentő tételként, így negatív az eredményünk. A tagi befizetések megelőlegezésére felvett hitelt könyvelhetjük-e a rendkívüli bevételek közé?
Részlet a válaszából: […] ...törvény (atovábbiakban: Vtv.) 34. §-ának (1) bekezdése szerint a vízgazdálkodásiközfeladatok az e törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozottvízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók.A Vtv. 35. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Víz- és szennyvízközmű megvalósítása

Kérdés: A 3610. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: 1. Az érdekeltségi hozzájárulás milyen törvényi hivatkozás alapján minősül fejlesztési célra kapott támogatásnak? 2. Akkor is fejlesztési célra kapott támogatás, ha az önkormányzat nevére szólnak a számlák, és a víziközmű-társulat hitelt vesz igénybe? Amikor az önkormányzat nevére szóló számla esedékes, a társulat lekéri a hitelt, és átutalja az önkormányzat részére. 3. Minden egyes tétel könyvelése esetén el kell végezni az elhatárolást? 4. Ha év közben felmerül a társulatnál költség, a fejlesztési célra kapott támogatásból az összes költséget, ráfordítást ellentételező bevételt kell visszavezetni? 5. A társulat megszűnése esetén, a társulat az önkormányzatnak csak követeléseit, kötelezettségeit adja át, a 3. pont szerinti eredménytartalék nem kerül átadásra? 6. A társulatnak szerződése van az egyik lakáskasszával, melynek kedvezményezettje az önkormányzat. Ez esetben a fejlesztési célra kapott támogatásnak milyen eredményt módosító tételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő – vitatott – konstrukció esetén atársulat megszűnésekor a követelésként, illetve kötelezettségként kimutatotttételeket (valójában csak a társulat által felvett hitel miatt lehetkötelezettség!) adja át az önkormányzatnak, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Vízi- és szennyvízközmű megvalósítása

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos összesköltséget, ráfordítást elsődlegesen a víziközmű-társulatnak kellene kimutatnia,nála vannak a (pénz)bevételek, amelyeket a rendkívüli bevételek között kellenekimutatni, majd a már elkészült beruházás térítés nélküli átadásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Vízgazdálkodási társulatok elkülönített vagyona

Kérdés: A vízgazdálkodási társulatok elkülönített vagyonáról a Vg-tv. 42. §-ának (3) bekezdése rendelkezik. Hogyan kell kiszámítani, és mikor a 8 százalékot? Számvitelileg van-e teendő?
Részlet a válaszából: […] ...kerül, amelyet – eltérő rendelkezés hiányában – a számviteli előírások szerint kell elszámolni, jellemzően a rendkívüli bevételekkel, esetleg az egyéb bevételekkel szemben, külön jogszabályi előírás alapján a tőketartalék javára történő elszámolással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Érdekeltségi hozzájárulás víziközmű-társulatnál

Kérdés: Víziközmű-társulatunk a város belterületén szennyvízelvezetést szolgáló vízi létesítmények kiépítésére jött létre. Az alapszabály rögzíti az érdekeltségi egységek számát és az általuk fizetendő érdekeltségi hozzájárulás összegét, amit a tagok 10 év alatt kötelesek megfizetni. Jegyzett tőkeként a cégbírósági bejegyzésben szereplő vagyont tartjuk nyilván. Elő kell-e írni a következő évi befizetéseket követelésként és a 9. számlaosztályban? A PM által összeállított számlarendben miért nem szerepel a jegyzett tőke?
Részlet a válaszából: […] ...Így az érdekeltségi hozzájárulás nem lehet tőke, azt a víziközmű-társulatnál nem tőkejuttatásként, hanem az egyéb bevételek között kell elszámolni. Az érdekeltségi hozzájárulást a taggyűlésen megszavazott összegben, részletekben kell könyvelni.Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Hitelfelvétel a víziközmű-társulatnál

Kérdés: A víziközmű-társulat megszűnésekor hogyan kell könyvelni azt a gazdasági eseményt, ha az építendő létesítmény az önkormányzattal közös beruházásként készült, és az ehhez szükséges, a társulat által felvett hosszú lejáratú hitelt a társulat az önkormányzatnak átadta, az érdekeltségi hozzájárulást pedig évenként könyveli? A felvett hitel átadását rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, vagy követelésként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...(közmű) megvalósításának, létesítésének számlái a víziközmű-társulat nevére kell, hogy szóljanak. Ezen számlák szerinti tételeket és a saját működésével kapcsolatos költségeket a víziközmű-társulat beruházásként köteles elszámolni (T 161 – K 455 és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.
1
2