23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Mobiltelefon- és internethasználat kedvezőbb feltételekkel
Kérdés: Cégünk mobiltelefon-szolgáltatást és internetet vesz igénybe egy mobilszolgáltatótól. Atulajdonosok családtagjai is bekerültek abba a céges csomagba, melynek révén kedvezőbb feltételekkel kapták a mobiltelefon- és internetszolgáltatásukat. Ezáltal 2 db számlát kaptunk, mindkettőt a cégünk nevére, az egyiket elszámoltuk költségként (a 27%-os áfatartalom 70%-át levonásba helyeztük, 30%-át nem), a másikat (ahol a családtagok telefonszolgáltatásai vannak) nem. Mivel jövőre a NAV készíti az áfabevallás-tervezetet, az eddig nem elszámolt telefonszámlát is be fogja dolgozni a tervezetbe. Megoldás lehet-e az, hogy elszámoljuk költségként az eddig nem elszámoltat, és számlával továbbhárítjuk a magánszemélyek részére? Ha ez járható út, akkor milyen áfakulccsal tehetjük meg a továbbszámlázást: 27%-kal az egészet, vagy megbontva 5 és 27%-kal? Egyáltalán befogadhatok (könyvelhetek) olyan számlát, ahol olyan telefonszámokhoz kapcsolódó költségek vannak, amelyeknek nincs közük a céghez (családtagok)? (Még akkor is, ha azonnal ki is számlázzuk majd a családtagok részére?)
2. cikk / 23 Családi gazdálkodó halálához kapcsolódó adózási kérdések
Kérdés: Családi gazdálkodó 1 fő, tagok: a feleség, 2 felnőtt gyermek és 3 unoka, összesen 7 fő. Sajnos a családi gazdálkodó tegnap elhunyt (nyugdíjas lett volna októbertől). Kérném szíves és sürgős segítségüket a szükséges lépések megtételének ismertetésére. Sok kérdés merül fel e sajnálatos halál esetén: 1041-esen ki kell-e jelenteni? Folytathatja-e a családi gazdálkodást az egyik tag (fia, szakképzett) az apa adószámán, vagy teljesen új családi gazdaságot kell alapítania? Haláleset napjával kell-e most elszámolást készíteni SZJ17-en mindenkinek? Ki állapítja meg az elhunyt adóját? Új adószámos folytatás esetén év végén még egyszer SZJ 17-es a tagoknak? Az elhalálozás napja utáni dátumra érkező számlák elszámolása (fizetési határidő), utalása ezután fog megtörténni (növényvédő szerek). Folyamatban volt az árpa eladása. Erről a számla még nem érkezett meg (több millió), milyen dátumú lehet a bevételi számla? Lehet-e a haláleset napja, vagy netán későbbi néhány nappal, ha még nem készült el a számla? Az ellenérték a jövő héten várható. Mezőgazdasági támogatások hogyan alakulnak, mi lenne a teendő? Most negyedéves áfabevalló, – visszaigénylő bankszámlára visszakapja-e az I. és II. negyedévit? (75-75 nap.) Az I. negyedévi most lesz aktuális 04. 20-tól 75 nap. A 2016. évi gázolaj-támogatást a bevallásban nem kérték vissza. A folyószámlán túlfizetésként mutatkozik több százezer Ft (2017. 01. 15. J04 bevallás). 1717-esen most kiutaltathatom az elhunyt bankszámlájára?
3. cikk / 23 Lakásvásárlásra felvett hitel átvállalása
Kérdés: A munkáltató átvállalhatja-e a munkavállalótól a lakásvásárlásra felvett hitelét (korábbi devizahitelét)? Ez a magánszemély részére adómentes vagy adóköteles? A cégnél az átvállalt kötelezettség növeli az adóalapot?
4. cikk / 23 Kedvezményezett átalakulás kiválásos beolvadással
Kérdés: A család tagjainak két kft.-je van. Az egyikben van ingatlan, a másikban nincs. Az ingatlannal rendelkező kft.-ben két tag van 95-5%-os arányban. A másik kft.-ben ugyanez a két tag és még másik két családtag azonos, 25-25%-os részesedéssel. Az ingatlannal rendelkező kft.-ből szeretnék kiválással kihozni az ingatlanokat, de nem szeretnének 3 kft.-t, és beolvadással egy lépcsőben átvinnék a másik kft.-be. Megoldható-e ez a kedvezményes átalakulás szabályai szerint, azaz illeték fizetése nélkül? Javít-e a helyzeten, ha összeolvadás (beolvadás) előtt a másik kft.-ben is csak az a két családtag marad, 95-5%-os aránnyal, és persze összeolvadás után is?
5. cikk / 23 Egy főre jutó jövedelem családi gazdaságban
Kérdés: Amennyiben december hónapban jön létre egy családi gazdaság, akkor az egy főre eső jövedelmet a december 31-én meglévő létszámmal kell kiszámolni? Vagyis az adóbevallásban az év elejétől származott összes bevételt és összes ráfordítást annyifelé osztjuk, ahányan december 31-én vannak a családi gazdaságban? Amennyiben már korábban voltak olyan tagok, akik őstermelőnek számítottak, hogyan kell az adóelőleget és ehoelőleget számolni? Év közben külön-külön, év végén pedig az összesített adatokból újra kell számolni? Viszont így eltérő adatokat kapunk.
6. cikk / 23 Teljes foglalkoztatott a családi gazdaságban
Kérdés: Családi gazdaságban ki minősül teljes foglalkoztatottnak? Ha egy gazdaság december 31-én 5 főből áll, hány fővel osztunk év végén?
7. cikk / 23 Amortizáció elszámolása családi gazdaságban
Kérdés: A regisztrációs számmal rendelkező őstermelő, illetve a családi gazdálkodó egy összegben is amortizálhatja a tárgyévben beszerzett tárgyi eszközét a beszerzés évében. Ezt akkor megteheti, amikor üzembe helyezi, vagy csak év végén? Az olyan családi gazdaságnál, ahol bővült a létszám, és a beszerzés még a belépése előtt történt, osztható-e az új tagra?
8. cikk / 23 Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra
Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
9. cikk / 23 Családi gazdaságból kilépő családtag
Kérdés: A gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból, és nem folytatja tovább az őstermelői tevékenységet (visszaadja az őstermelői igazolványát), ilyenkor a tételes költségelszámolás esetében a kilépés időpontjában a kilépő családtagra arányosan felosztott, pénzügyileg teljesített bevételek és pénzügyileg teljesített költségek mellett a családtagok közötti megállapodás alapján a kilépés időpontjában fennálló követeléseket (elsősorban vevőköveteléseket) és kötelezettségeket (elsősorban számlázott szállítói kötelezettségeket) is fel lehet-e osztani azzal, hogy a kilépés időpontja után befolyt bevételből részesül, illetve a kötelezettség (szállítói számla) kiegyenlítéséhez hozzájárul a rá eső arányos összegben? Ha igen, akkor a kilépés időpontja után a megállapodás szerint a kilépő családtagot megillető követelésből, illetve kötelezettségből a családi gazdaságtól kapott bevétel, illetve a családi gazdaságnak befizetett összeg része-e a tárgyévi őstermelői bevételének, illetve kiadásának? További kérdésem, hogy mezőgazdasági kistermelő esetében a 8 millió forintos értékhatár számításánál a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel is része a bevételnek?
10. cikk / 23 Ingatlan bérbeadása magánszemély által
Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?
