36 cikk rendezése:
1. cikk / 36 Ellenérték nélkül átadott termőföld haszonbérleti joga
Kérdés: Egy mezőgazdasági tevékenységet folytató kft. az általa művelt területeket többségében magánszemélyektől bérli haszonbérleti szerződés alapján, haszonbérleti díj fejében. A kft. magánszemély tulajdonosa is rendelkezik saját termőföldtulajdonnal, melyet szintén a kft. keretein belül szeretne megművelni, ezért viszont mint magánszemély nem szeretne haszonbérleti díjat felszámolni a kft.-nek. Jogi szempontból megteheti-e a magánszemély tulajdonos, hogy ellenérték nélkül adja át a kft.-nek megművelésre a termőföld haszonbérleti jogát? A kft. oldaláról felmerül-e bármilyen adófizetési kötelezettség ezen ingyenes ügylet után?
2. cikk / 36 Szövetkezet megszüntetése végelszámolással
Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
3. cikk / 36 Önkormányzati támogatás
Kérdés: Önkormányzat költségvetési szervének adhat-e támogatást?
4. cikk / 36 Munkavállalónak nyújtott kölcsön
Kérdés: Munkavállalónknak 7 évre folyósítottunk 5 M Ft kölcsönt 5,9%-os kamatra. Dolgozónk minden hónapban átutalta cégünk részére a törlesztőrészletet. Részletes kontírozást szeretnék kérni a 2017. évi könyvelési tételekről. Hova kell kontírozni a 2017. évi kamatot, valamint a 2018. évi törlesztés előírását?
5. cikk / 36 Bérleti szerződés vételi joggal
Kérdés: Vállalkozásunk határozott idejű bérleti szerződést köt ingatlan bérbevételére, melyben a bérbeadó vételi jogot biztosít a bérlet megszűnését követően. Kinek a könyveiben kell nyilvántartani az eszközt a bérlet ideje alatt? Költségként szabad-e könyvelni, vagy az opció miatt eszközként kell a bérbevevőnek már kezdettől fogva nyilvántartania? Földterület esetén van áfa?
6. cikk / 36 Pénzügyilízing-szerződés az új Ptk. szerint
Kérdés: 2014. március 15-ével hatályba lépett az új Ptk., amely a korábbi Ptk.-tól eltérően tartalmazza a pénzügyilízing-szerződéssel kapcsolatos előírásokat is. Mivel az Szt. értelmező rendelkezése szerint a pénzügyi lízing a Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés alapján létrejött ügylet, a pénzügyilízing-szerződéssel kell a pénzügyi lízing számviteli elszámolását alátámasztani. Számomra úgy tűnik, hogy a pénzügyi lízing számviteli elszámolásához szükséges információkat nem tartalmazza az új Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés. Jól látom-e, hogy a pénzügyilízing-szerződéssel megalapozható a pénzügyi lízing számviteli elszámolása? Vagy esetleg további kiegészítések szükségesek a lízingszerződésben?
7. cikk / 36 Üzletrészvétel tartozásátvállalással, ellenérték nélkül
Kérdés: Egy magánszemély megvásárolta a belföldi gazdasági társaság 100%-os tulajdoni részesedését. Az üzletrész megvásárlásával a cég többségi tulajdonosává vált ("A" anyacég). Az "A" anyacég többségi tulajdonosa több kft.-nek, betéti társaságnak. Kérdésünk, hogy a következőkben leírt könyvelési tételek helyesek-e az anyacégnél?
A régi tulajdonos "B" cég úgy adta el a leányvállalatai üzletrészeit az "A" anyacégnek, hogy az eladó és leányvállalatai jelentős szállítói tartozást halmoztak fel. A három jelentős szállító ("C", "D", "E" társaság) közül "C" társaság az eladó "B" társaság üzletrészére már korábban jelzálog-kötelezettséget is bejegyzett.
a) -Az "A" és "B" társaság a leányvállalatok üzletrészeinek adásvételi szerződésében a vételár meghatározásakor a "C" társaságtól átvállalt tartozás összegéből indultak ki, és így magas üzletrészértéket állapítottak meg, amelynek a kifizetése a tárgyévben nem történt meg. Könyvelési tétel az anyacégnél: T 17 – K 45 "C" jelentős szállítói kötelezettség.
b) -Az "A" anyacég másik két szállítóval szembeni kötelezettséget is átvállalja. Az ezen cégekkel szembeni tartozásátvállalás azonban nem képezi a vételár részét, így az ellenérték nélküli tartozásátvállalás könyvelése: T 17 – K 45 "D" és "F" szállítók.
c) -A "C" szállító az "A" anyacég kötelezettségének jelentős részét a tárgyévet követően elengedi: T 45 "C" – K 98.
d) -A "C" szállító átvállalja az "A" anyacég "D" és "E" szállítóinak tartozását, és a tartozás összegében árut ad át térítés nélkül. Könyvelés a tartozást átvevőnél: T 454 "C" szállító – K 98, T 815 – K 454 (árubeszerzés), T 45 "D" és "E" – K 384 (kiegyenlítés).
Kérdés még az is, hogy a tartozásátvállalásoknál már 2010-ben alkalmazni kell a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontját?
A régi tulajdonos "B" cég úgy adta el a leányvállalatai üzletrészeit az "A" anyacégnek, hogy az eladó és leányvállalatai jelentős szállítói tartozást halmoztak fel. A három jelentős szállító ("C", "D", "E" társaság) közül "C" társaság az eladó "B" társaság üzletrészére már korábban jelzálog-kötelezettséget is bejegyzett.
a) -Az "A" és "B" társaság a leányvállalatok üzletrészeinek adásvételi szerződésében a vételár meghatározásakor a "C" társaságtól átvállalt tartozás összegéből indultak ki, és így magas üzletrészértéket állapítottak meg, amelynek a kifizetése a tárgyévben nem történt meg. Könyvelési tétel az anyacégnél: T 17 – K 45 "C" jelentős szállítói kötelezettség.
b) -Az "A" anyacég másik két szállítóval szembeni kötelezettséget is átvállalja. Az ezen cégekkel szembeni tartozásátvállalás azonban nem képezi a vételár részét, így az ellenérték nélküli tartozásátvállalás könyvelése: T 17 – K 45 "D" és "F" szállítók.
c) -A "C" szállító az "A" anyacég kötelezettségének jelentős részét a tárgyévet követően elengedi: T 45 "C" – K 98.
d) -A "C" szállító átvállalja az "A" anyacég "D" és "E" szállítóinak tartozását, és a tartozás összegében árut ad át térítés nélkül. Könyvelés a tartozást átvevőnél: T 454 "C" szállító – K 98, T 815 – K 454 (árubeszerzés), T 45 "D" és "E" – K 384 (kiegyenlítés).
Kérdés még az is, hogy a tartozásátvállalásoknál már 2010-ben alkalmazni kell a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontját?
8. cikk / 36 Építményadó átvállalása
Kérdés: Megbízónk – mint haszonbérbe vevő – haszonbérleti szerződést kötött ingatlanhasznosításra. A haszonbérleti szerződés szerint a haszonbérbe vevő kötelezettsége az ingatlant terhelő építményadó és telekadó rendezése. Az önkormányzat a haszonbérbe adó számára kiadott határozatában hozzájárult, hogy a haszonbérbe vevő átvállalja ezt a kötelezettséget. Az önkormányzat által kiadott határozat alapján a haszonbérbe vevő könyveiben elszámolhatjuk ráfordításként az építmény- és telekadót?
9. cikk / 36 Egyet fizet, kettőt kap
Kérdés: A 4458. kérdésre adott válaszukban is foglalkoztak a partnernek adott ajándék kérdésével. Kérem, hogy együtt mutassák be az alábbi típusú ajándékok adózásbeli kezelését. "Egyet fizet, kettőt kap": x termék vásárlása esetén ajándékba kap y terméket; bizonyos forgalom elérése esetén kap ajándékot. A vevők jellemzően gazdasági társaságok. A korábbi szabályozás szerint, ha az ajándék átadása vásárláshoz volt köthető, akkor az ajándékot nulla értéken kellett számlázni, de nem képezte az áfa alapját. A 4458. kérdésre adott válaszuk alapján a fenti típusú ajándékokat is értékkel kell számlázni (és áfát is fizetni utána), ráfordításként elszámolni, a társasági adó alapját is növelni kell. Szerintem ez csak az olyan térítésmentes eszközátadásokra vonatkozik, amelyek nem kapcsolódnak vásárláshoz.
10. cikk / 36 Üdülési csekk a havi minimálbért meghaladó összegben
Kérdés: A vállalkozás nem munkavállaló tagja 2009-ben már kapott a vállalkozásától a minimálbér erejéig üdülési csekket és a mininálbér erejéig kultúrautalványt. Főállású munkahelyén – 71 500 Ft értékben – adómentes kultúrautalványban és üdülési csekkben szeretnék részesíteni. Kell-e jeleznie a munkáltatójának, hogy 2009-ben már tagként a vállalkozásától kapott utalványokat? Vagy a minimálbér összegéig másik vállalkozástól is kaphat ilyen utalványt és üdülési csekket?