Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...az építményadót (adóköteles az építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész), illetve a telekadót (adóköteles a telek). Az épület értelmező rendelkezését az OTÉK-ra hivatkozva határozza meg (ami lényegében megegyezik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Bányató területének telekadója

Kérdés: Társaságunk bányavállalkozónak minősül. A bányaművelés eredményeként a bányaüzem területének – a bányafelügyelet által jóváhagyott műszaki terv alapján – meghatározott részén a bányaművelés már befejeződött, míg más részein a külszíni bányászati tevékenység még folyik. Annak megerősítését kérjük, hogy a bányaüzem azon területe, amelyen a kitermelés megszűnt, nem tartozik 2017-től a helyi telekadó hatálya alá.
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 17. §-ának és 52. §-a 16. pontjának összefüggései értelmében a telekadó hatálya az épülettel, épületrésszel be nem épített földterületre terjed ki. A Htv. 52. §-ának 16. pontja a telek fogalommeghatározásánál taxatíve felsorolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.
Kapcsolódó címkék: