Számlázás térítés nélküli átadásnál

Kérdés: Térítés nélküli átadás (ingyenes juttatás) esetén hogyan kell szabályosan kiállítani a számlát? A felszámított áfát megállapodás alapján a vevő nem fizeti meg. Mi a helyes számlakiállítás, mi lesz a számla végösszege? Helyes-e, ha a fizetendő áfa alapja, az eszköz piaci értéke csak tájékoztató adat a számlában? Mi lesz a számla végösszege, az áfa összege vagy az áfával növelt piaci érték, és ez esetben megjegyzésben feltüntetve az ingyenes átadást, és hogy pénzügyi teljesítést nem igényel a számla? Amennyiben áfalevonási jog hiányában áfát nem kell felszámítani, helyes-e, ha a számla végösszege nulla forint, amennyiben a társaság úgy dönt, hogy számlát állít ki az ingyenes átadásról, mivel ezt semmilyen jogszabály nem tiltja?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ingyenes termékátadás, szolgáltatásnyújtás az Áfa-tv. 11. §-a, illetve 14. §-a alapján adóztatható tényállást képez, azaz azzal összefüggésben az adóalanyt adólevonási jog illette meg, akkor arról főszabályként az Áfa-tv. 159. §-a alapján, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Egyesület támogatása szponzori szerződéssel

Kérdés: A Tao-törvény által biztosított jogunkkal élve társasági adónk egy részével egyesületet támogatunk. Alapesetben a cég és az egyesület között három szerződés jön létre: együttműködési megállapodás, együttes kérelem és kiegészítő támogatási szerződés. A felajánlott társasági adót a felajánló átutalja a NAV-nak, amely az ellenőrzést követően az alábbi bontásban utalja a befolyt összeget:
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
Részlet a válaszából: […] A látványcsapatsport adófelajánlással történő támogatása esetén a felajánlott összeget az adóelőleg, adó részeként kell teljesíteni, azt nem külön kell utalni, így nem is vonható le a fizetendő adóelőlegből, adóból. A támogatás a rendelkező nyilatkozat beadásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Helytelen teljesítési időpont a számlán

Kérdés: A társaság a folyamatos szolgáltatásról (bérbeadásról) szóló számlán a teljesítési időpontot minden hónapban helytelenül tüntette fel: helytelen időpont: 2017. 06. 10., a helyes időpont: 2017. 05. 17.; helytelen időpont: 2017. 05. 10., helyes időpont: 2017. 04. 17. és így tovább. Mi a pontos eljárás a számlakiállító részéről? Kell-e ellenőrizni minden hónapra (havi bevalló)? A befogadó cégnél van-e tennivaló? A kérdések a NAV által a közelmúltban közzétett iránymutatás kapcsán merültek fel.
Részlet a válaszából: […] ...legkésőbb a teljesítésig, legfeljebb az attól számított észszerű időn belül köteles gondoskodni. A számla kötelező adattartama a teljesítés időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől. Teljesítés, amikor az adóztatandó ügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Késve küldött számla

Kérdés: Építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó cég vagyunk. Előfordul, hogy a beszállító későn küldi meg a számláját, és mi is késve számlázunk. Pl. 2013. 09. hónapban megrendelnek tőlünk hőszigetelő lemezt, amit a beszállító közvetlenül szállít a partnerünkhöz. A vevő 09. 27-én átveszi az árut, de erről a számlát, az áruátvételi bizonylatokat késve kapjuk meg, 10. 28-án, a 09. havi áfabevallás után. Így vevőnk felé csak önellenőrzéssel tudjuk számlázni az átvett áru értékét. A késve kapott beszállítói számlát is beállíthatjuk a szeptemberi önellenőrzésbe?
Részlet a válaszából: […] ...(A kérdésben leírtak alapján úgy tűnik, hogy a kérdező cégnél az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpont a szerződés szerinti teljesítés időpontja. Ezért kell önellenőrizni!)Kissé más a helyzet a beszállítói számlák vonatkozásában. Az Áfa-tv. 127....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Egyéni vállalkozó áfalevonási joga

Kérdés: Pénzforgalmi szemléletben könyvelő, naplófőkönyvet vezető egyéni vállalkozó esetében nem egyértelmű, hogy a teljesítés időpontja, vagy a fizetés időpontja a mérvadó-e az áfa visszaigénylése szempontjából.
Részlet a válaszából: […] Egyetlen adóalanynál, így az egyéni vállalkozónál, vagy bármely más, pénzforgalmi szemléletű könyvvezetéssel bíró adózónál sem feltétele az áfa levonásának a számla, egyszerűsített számla pénzügyi rendezése. (A korábban a levonási jog érvényesítéséhez ebben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Az áfa levonása elkésett számlánál

Kérdés: A bevallás elkészítése után kézhez vett számlákban szereplő általános forgalmi adó mikor vonható le?
Részlet a válaszából: […] ...áfalevonási jogot szabályozó, a költségvetési törvényben megállapított rendelkezés tehát a következő:"36. § (2) bekezdés: A teljesítés időpontját magában foglaló adóbevallási időszakról adott bevallás elkészítését – de legkésőbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.