8 talált cikk a bónusz , termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: Cégünk év végén partnereinek, szerződés szerint, nem számlázott, utólag adott engedményt ad. A bónusz értékét termékben kapják a partnerek. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, és ha nem, a szállításhoz elegendő-e a számviteli bizonylat, mivel a termék Ekáer-köteles?

Kérdés: Az utólag adott bónuszt csak utalással vagy készpénzzel lehet kiegyenlíteni? Megengedett, hogy a két társaság – jegyzőkönyv alapján – követelését a kötelezettségével szemben összevezetve egyenlítse ki?

Kérdés: A társaság építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A beszerzés kereskedőházon keresztül történik, amely cég áll kapcsolatban a termelőkkel, és több viszonteladónak értékesít. A kereskedőház naptári évi elszámolással forgalomarányos bónusz-visszatérítésben részesül a termelőtársaságoktól, amelyet vevői között – a forgalom arányában – szétoszt. A bónusz mértéke a forgalmazott értékek függvényében sávosan emelkedik. Így a bónusz végleges összege – bonyolult számítások eredményeként – a kereskedőház számára sok esetben csak júliusban áll rendelkezésére, és csak ezt követően történhet meg a vevői közötti szétosztás (a mérlegek zárását követően). A számviteli törvény 2010. 01. 01-től hatályos elő­írása alapján az üzleti évhez kapcsolódó, forgalommal arányosan utólag adott/kapott engedményt – a pénzügyi rendezéstől függetlenül – egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként ki kell mutatni az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb kötelezettségekkel szemben, a két fél közötti elszámolás alapján. Miután a bónusz összege jelentős, értéke befolyásolja a társaság mérleg szerinti eredményét, a társasági adó alapját, a társaság számára nem közömbös az, hogy a bónusz melyik év eredményében kerül kimutatásra. Ezen változással a 2010. évi beszámolóban a 2009. évről áthúzódó bónuszok mellett a 2010. évre járó bónuszok is kimutatásra kerülnek, tehát 2 év bónusz összegével nő az eredmény, amely az évek közötti összehasonlítást is torzítja. Helyesen értelmezzük a számviteli törvény hivatkozott előírásait, vagy elégséges azon bónuszösszegek szerepeltetése, amelyek befolytak, vagy a kereskedőház megküldte részünkre a bónuszelszámolást a mérlegkészítés időpontjáig (nálunk január 31-ig)? Mit tegyünk azokkal a bónuszösszegekkel, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig nem folynak be, és az összegről még bónuszértesítő sem érkezett, az összeg nagysága számítással sem támasztható alá?

Kérdés: A termelőtevékenységet folytató nagyvállalkozás termékeinek döntő részét az áruházláncok felé értékesíti. Az értékesítési szerződésekben számos, a forgalomhoz kapcsolódóan fizetendő bónusz és egyéb jogcímen nevesített tétel szerepel. Például áruháznyitási, belistázási, marketingköltség, visszáruátalány, időpontra szállítási stb. költség, amelyeket az áruházláncok áfásan számláznak. Társaságunk – mivel ezekhez nem kapcsolódik konkrét teljesítés – ezeket végleges pénzeszközátadásnak minősíti, az áfával növelt értékben rendkívüli ráfordításként könyveli, a társasági adó alapjának számításánál adóalapot növelő tételként veszi figyelembe. A felsorolt – áfásan számlázott – tételeknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy ezeket költségként lehessen elszámolni, és az áfa visszaigényelhető legyen, a társasági adó alapját pedig ne kelljen növelni?

Kérdés: Amennyiben egy partnernek a szolgáltatási szerződés meghosszabbításáért "sign-on" bónuszt ad cégünk a szerződés kiegészítésében meghatározott összeggel, negatív előjelű számla kiállításával megteheti-e ezt?

Kérdés: Szállító partnerünk – a vele kötött szerződés szerint – bizonyos forgalmi nagyságrend eléréséhez (két évre előre) ún. bónuszt fizet. Az ilyen jellegű engedményt a pénzügyi rendezéskor kell bevételként elszámolni, vagy évekre az elhatárolható? Hogyan kell ezt számlázni? Helyes-e, ha azt áfa nélkül egyszerűen csak átutalja partnerünk a bankszámlára?

Kérdés: Szerződésben vállalt kötelezettségünknek eleget tettünk, akkor jár a bonus. Erről számlát bocsátunk ki a szállító felé, és értelemszerűen az adott év bevételeként számoljuk el, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: A forgalommal arányosan utólag adott engedmény elszámolásának új előírásait részletesen ismertetik a Számviteli Levelek 1. számában, a 8. kérdésre adott válaszban. Miként volt ez 2000. december 31-ig szabályozva? A 2000. évi forgalom után utólag adott engedményt (bónuszt) melyik időszakra kell elszámolni, ha a pénzügyi teljesítés 2001-ben volt?