Bérmunka díjának elszámolása

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége különböző termékek előállítása. Előfordul azonban az az eset is, amikor a termék-előállítás folyamatába tartozó munkaműveletet más társasággal, bérmunka keretében végeztetünk el. Jellemzően a termelési folyamat megkezdése után kerül erre sor a befejezetlen termelésnek, illetve félkész terméknek az átadásával, esetenként a munkaművelethez szükséges vásárolt anyagokat is a bérmunkát végző rendelkezésére bocsátjuk. Más alkalommal a bérmunkát végzővel végeztetjük el a rendelkezésére bocsátott vásárolt anyagok megmunkálását, valójában a terméknek a befejezetlen termelésbe való vagy félkész termék állapotba történő hozását, majd a befejező munkákat már társaságunk végzi el. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, elszámolni? Mi minősül az új termék előállítása érdekében végzett munkaműveletnek?
Részlet a válaszából: […] ...termelés költségei között anyagköltségként, a bérmunkadíjat igénybe vett szolgáltatások költségeként mutatja ki (számolja el);– a termék-előállítás további költségei már a bérbeadónál merülnek fel, amelyeket a termelés közvetlen költségei között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Alkatrészek felújítása

Kérdés: Hogyan kell könyvelni (kontírozással) azt az esetet, amikor pl. az emelőkosárban lévő alkatrész, lemez stb. cseréje megtörténik, és a kicserélt alkatrészt a cég kicsit felújítja, javít rajta, készletre veszi, vagy eladja, esetleg egy másik gépbe felhasználja? A kinyert anyag vagy áru esetleg használt lesz az eladáskor, emiatt a használt ingóságokra vonatkozó áfát is néznünk kell?
Részlet a válaszából: […] ...cég munkavállalói végzik a kicserélt, kiszerelt alkatrész felújítását, a felújítási munkafolyamatot a saját vállalkozásban végzett termék-előállítás szabályai szerint kell elszámolni, azaz– a kicserélt, kiszerelt alkatrész készletre vételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Bérmunka értelmezése

Kérdés: A kérdésben a bérmunka fogalmára az abban felsorolt esetek (képeslapok, írólapok, rajzlapok válogatása, egységcsomagba való összerakása, becsomagolt cukorkák dobozokba való helyezése, alkatrészek csomagolása, állásidőre kapott összeg stb.) minősítésére kérnek állásfoglalást.
Részlet a válaszából: […] ...jelentő bérmunkadíjat.A hivatkozott számviteli előírásból az következik, hogy a bérmunka az eszközök értékét növelő, a termék-előállításhoz szorosan kapcsolódó, a termék-előállítás egy vagy több számottevő munkaműveletének az elvégzését jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Műtrágya-előállítás iparűzésiadó-alapjának meghatározása

Kérdés: Társaságunk egy vállalkozóval szerződést kötött műtrágyák bérmunkában történő előállítására. A beszerzett alapanyagokat változatlan formában adjuk át gyártásra, oly módon, hogy a tulajdonjog társaságunké marad. A vállalkozó az átadott alapanyagokat előre kidolgozott receptúrák alapján, szigorú technológiai előírások betartása mellett összekeveri oly módon, hogy az összekeverés után egy új termék jön létre, amelyet mennyiségi elszámolás után átad társaságunknak. Így az előállított új termékek tulajdonjoga is a társaságunké. Az új termékek előállításáért társaságunk bérmunkadíjat fizet. Mikor járunk el helyesen az iparűzési adó alapjának meghatározásakor? Ha a bérgyártásra változatlan formában átadott alapanyagok értékével és a bérmunkadíj összegével az áruk értékét megnöveljük, és az új terméket ezen a megnövelt értéken vesszük nyilvántartásba áruként, majd értékesítéskor számoljuk el elábéként? Ha a számlázott bérmunkadíjat anyagjellegű szolgáltatásként könyveljük, az átadott alapanyagok értékét anyagköltségként számoljuk el, majd az anyagköltség és a szolgáltatási díj összevonásával kapott önköltségen saját termelésű készletként készletre vesszük, és mint saját termelésű készletet értékesítjük?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a kérdező társaságban nem fogalmazódtak meg. Az alapanyagokat nem értékesíti a társaság, a műtrágyát nem vásárolja meg, a termék-előállításért fizetett összeget pedig bérmunkadíjként nevesítik.Az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Gyári selejt a számlán

Kérdés: Cégünk bérmunkában terméket állít elő. A megrendelő kéri, hogy a számlán tüntessük fel – érték nélkül – a leszállított gyári selejt darabszámát. Helyesen járunk-e el, ha érték nélkül feltüntetjük a legyártott, visszaszállított selejt darabszámát? Az Áfa-tv. szerint keletkezik-e térítés nélkül átadásra kerülő termék (selejt) utáni áfafizetési kötelezettség? Hogyan igazoljuk, hogy ténylegesen selejt terméket szállítunk le?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak ellentmondásosak, nem derül ki belőle, hogy valóban bérmunkáról van-e szó vagy termék-előállításról?Bérmunka esetén ugyanis a megrendelő által átadott anyagon végzett munkát értünk, ami lehet az átadott anyag olyan átalakítása, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Bérmunkaszerződés alvállalkozás?

Kérdés: Ruházati termékek gyártásával foglalkozó belföldi cég (gyártó) szerzi be az alapanyagot és valamennyi kelléket. A termékek formatervezettek, a kiszabás után az összevarrást bérmunkában végezteti el. A gyártóhoz szállított termékre a gyártó még díszítőelemeket varr fel. Ez a bérmunkaszerződés tekinthető-e alvállalkozói szerződésnek, és mint ilyen minősíthető-e közvetített szolgáltatásnak? Az iparűzési adó alapja csökkenthető-e ezzel a tétellel? És ha igen, milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] A gyártó cég a termékek előállításához igénybe veszi bérmunkaszerződés keretében az összevarrást végző cég szolgáltatását, de ettől ez a cég még nem lesz alvállalkozó, és így nem lehet beszélni közvetített szolgáltatásról sem. A gyártónak a megrendelővel való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Vetőmag ellenében új termék felvásárlása

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége növénytermeltetés és -feldolgozás. A termelőktől felvásárolt termelői szárított növénylevelet társaságunk a vevőink igénye szerint feldolgozza, és az előállított saját termelésű készterméket a vevők részére értékesíti. A szükséges alapanyag biztosítása érdekében társaságunk termesztési és felvásárlási szerződést kötött romániai termelőkkel és a tulajdonukban álló termelői csoport – Romániában bejegyzett és működő – vállalkozással, hogy társaságunk részére növényt termeljenek Romániában. Társaságunk a termesztéshez szükséges jelentős értékű vetőmagot (melynek beszerzésével kapcsolatban társaságunkat áfalevonási jog illette meg) térítésmentesen biztosítja a termelők részére azzal, hogy aki nem használja fel az átadott vetőmagot a leszerződött terület beültetésére, annak a fel nem használt vetőmag kiszámlázásra kerül a termelői csoporton keresztül közösségi értékesítés keretében. A termelők által megtermelt és megszárított növénylevelet felvásároljuk. Véleményem szerint: A fenti ügylet keretében a leszerződött terület beültetésére felhasznált vetőmag tekintetében egyfajta bérmunka valósul meg. Társaságunk a térítésmentesen átadott vetőmag értékét anyagköltségként számolja el, ami részét képezi a felvásárolt növényből előállított késztermék önköltségének. A térítésmentes vetőmagátadás vállalkozási célból és tulajdonjog-fenntartással valósul meg, így ez nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. Következésképpen, az átadott és felhasznált vetőmag értéke után társaságunknál nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, és nem kell társaságiadó-alapot sem módosítani.
Részlet a válaszából: […] ...ebből következően a Romániában megtermelt növénylevél is – mint új termék -a társaság tulajdona, akkor a romániai partnernek termék-előállításhozkapcsolódó szolgáltatásnyújtást (nem bérmunkadíjat) kellene számláznia. Ebbenaz esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Bérmunkához felhasznált anyag

Kérdés: Német anyacég magyar leányvállalata elektronikai termékeket állít össze bérmunkában. Az anyacég idehozza az alkatrészeket, és itt összerakják, majd a készterméket kiszállítják Németországba. Ahhoz azonban, hogy a késztermékeket ki lehessen szállítani, a leányvállalat Magyarországon is vásárol anyagot, amit szintén beépít, de egy az egyben kiszámláz az anyacégnek. Tehát a leányvállalat egyszer kiszámlázza a bérmunkadíjat, másrészt a megvásárolt pluszalapanyagot, amit a német anyacég külön megfizet. Kérdésem, mindkét eset szolgáltatásnak minősül? A számlán Közösségen belüli szolgáltatásnak kell szerepelnie?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján a pluszanyagok beszerzését a bérmunkaszabályszerű elvégzése (az elektronikai termék összeállítása) igényli, annakérdekében történik. Így egyértelmű, hogy a magyar leányvállalat a bérmunkaformájában szolgáltatást nyújt a német anyacégnek, bár annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

A bérmunka díja kereskedőcégnél

Kérdés: Kereskedőcég a nyersanyag vásárlását követően a nyersanyagot bérmunkában feldolgoztatja, és az így előállított terméket értékesíti. Minősülhet-e itt a készletértéket növelő anyagnak, értékesítés után elábénak a bérmunka értéke?
Részlet a válaszából: […] A bérmunka díjának elszámolásával a Számviteli Levelek 32. számában a 632. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk. Itt csak a kérdéshez kapcsolódóan válaszolunk.Az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése szerinti szabályozásból az következik, hogy a bérmunkába adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Bérmunka díjának elszámolása

Kérdés: Egy cég fürdőruha előállításával foglalkozik. A fürdőruha-készítés egyes munkafolyamatait (összevarrás, hímzés, emblémafelvarrás) más szolgáltatóval végezteti el díj ellenében. Hogyan történik a bérmunkadíj elszámolása? Növeli a vásárolt készlet bekerülési értékét, vagy az igénybe vett szolgáltatások között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 48. §-ának (3) bekezdése szerint az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat. Ezzel a szabályozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
1
2