Közösen finanszírozott olajkút fúrása

Kérdés: Olajtermeléssel foglalkozó két társaság közösen kíván egy területet feltárni. Az egyikük jogosult a bányászati tevékenységre az adott területen, de az olajkút fúrását közösen (50-50 százalékban) finanszírozzák. Sikeres kutatás esetén a kitermelt olajat egymás között a fenti arányban megosztják, és külön értékesítik. Melyik társaság mutatja ki a kutat a könyveiben? A kutatás jogosultja, vagy szabadon eldönthetik? Az üzemeltetés során hogyan számolhatják el az üzemeltetés költségeit, a kitermelt olaj átadását? Mi a helyzet akkor, ha a kutatási engedély jogosultja nem kíván részt venni a kútfúrásban, de engedélyezi a másik társaságnak a kutatást, amelyet az 100 százalékban finanszíroz? Ez esetben hogyan történik a bányajáradék bevallása és megfizetése?
Részlet a válaszából: […] ...törlesztésére visszatérünk!)Ha az "A" társaság aktiválja az olajkutat, akkor az üzemeltetési költségeket (ideértve az olajkút terv szerinti értékcsökkenési leírását, továbbá a fejlesztési kölcsön kamatát is) az "A" társaságnak indokolt elszámolnia,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Bányató területének telekadója

Kérdés: Társaságunk bányavállalkozónak minősül. A bányaművelés eredményeként a bányaüzem területének – a bányafelügyelet által jóváhagyott műszaki terv alapján – meghatározott részén a bányaművelés már befejeződött, míg más részein a külszíni bányászati tevékenység még folyik. Annak megerősítését kérjük, hogy a bányaüzem azon területe, amelyen a kitermelés megszűnt, nem tartozik 2017-től a helyi telekadó hatálya alá.
Részlet a válaszából: […] ...önállóan "bányatónak" a bányaüzem (a vízfelület) területének azon része, amelyen – a bányafelügyelet által jóváhagyott műszaki terv alapján – a bányaművelés már befejeződött. A konkrét esetben a bányaüzem teljes egésze – figyelemmel arra, hogy annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Bányaszolgalmi jog elszámolása

Kérdés: Árverésen vásároltam ingatlant. Utána bányaszolgalmi jogot alapítottak, és megítéltek határozatban 2,5 millió forint kártalanítást. Kérdésem: a kártalanítás milyen bevétel, könyvelnem kell-e a telek értékcsökkenését?
Részlet a válaszából: […] ...magasabb, mint ezen eszközpiaci értéke, akkor az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a tárgyieszköznél (a teleknél) terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. A tervenfelüli értékcsökkenés összegszerű meghatározásánál a kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Bányaterület bérleti díja, kapcsolódó eszközök értékcsökkenése

Kérdés: A cég 10 évre földterületet vett bérbe. A bérleti díjat előre kifizették és elhatárolták. A terület agyagkibányászásra is alkalmas, és lehetőség nyílt nagyobb mennyiségű agyagértékesítésre, amelyre szerződést is kötöttek. Ennek alapján, két-három éven át az árbevétel jelentősen magasabb lesz a szokásosnál, majd a bevétel lényegesen csökken. A bérleti díj mellett pluszkiadások is felmerülnek (pl. a földterület művelés alóli kivonása miatt földvédelmi járulék, villamosvezeték-áthelyezési költség, amelyek tárgyi eszközként lettek nyilvántartásba véve). Kérdés, hogy az elhatárolt bérleti díjnak az évekkel arányos része vagy a várható árbevétellel arányos része számolható el egy-egy évben költségként, illetve hogy az ingatlanok között állományba vett földvédelmi járulék, illetve a villamos vezeték esetében az idegen ingatlanon végzett beruházásra előírt 6 százalék értékcsökkenési leírást kell alkalmazni, vagy lehet a bányászatra [a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5/d) pontjában] előírt leírást érvényesíteni az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás meghatározására?
Részlet a válaszából: […] ...szerzett, amelyet mint vagyoni értékű jogot mutat ki a tárgyi eszközökközött. Az így kimutatott vagyoni értékű jognál terv szerinti értékcsökkenéstkell elszámolni. A terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét pedig nem abekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Bányászatban igénybe vett földterület értékcsökkenése

Kérdés: A Tao-tv. 1. számú melléklete 5/d. pontja alapján érvényesíthető-e az Szt. szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés a felszíni művelésű bányászat során igénybe vett földterület után?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáló épületek, építmények, ....valamint az ezekhez tartozó és igénybe vett földterület esetében az Szt. szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés érvényesíthető.A bányászat nyilvánvalóan magában foglalja a felszíni művelésű bányászatot is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Céltartalék a Bt. alapján

Kérdés: Egy kft. homok- és agyagbányákat üzemeltet. A bánya kimerülésekor szükséges tájrendezési feladatok fedezetére céltartalékot kíván képezni. Ez a céltartalék a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés c) pontja alapján adóalap-csökkentő tételként vehető figyelembe. Kérdés, hogyan kell az adóalapot csökkentő tételt meghatározni, és mi lehet a mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...feladatok várható költségét kell figyelembe venni a Bt. 27. §-a szerinti, a bányászati tevékenységet jóváhagyó műszaki üzemi terv alapján, amely tartalmazza a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Bányanyitással, -bezárással kapcsolatos költségek elszámolása

Kérdés: A kft. 2002. év elején bányatelket vásárolt a hozzá tartozó bányászati joggal. Agyagkitermelésre 2002-ben nem került sor. Novemberben elkészítette a rekultivációs tervet a bányabezáráshoz és az egyéb dokumentumokat. A rekultivációs időszak 4 év, addig igény esetén a bányában lévő agyagot kitermelik. Hogyan kell elszámolni a bányatelek-vásárlást, a bányászati jog vételét, a rekultivációs és bányabezárási dokumentációt, a 4 év során felmerülő rekultivációs ráfordításokat?
Részlet a válaszából: […] ...nem használják) aktiválni kell az ingatlanok között.A bányaművelésre igénybe vett földterület, telek aktivált bekerülési értéke terv szerinti értékcsökkenés elszámolásával csökkenthető az Szt. 52. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint. Fel kell hívni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Jövőbeni költségek fedezete

Kérdés: Társaságunk 1993 óta hulladéklerakót üzemeltet. A hulladékgazdálkodásról szóló, hatályos törvény szerint fedezetet köteles biztosítani a hulladéklerakó utógondozására, és legfeljebb 30 évig történő monitorozásának költségeire. 2000. december 31-ig ezen várható, biztos jövőbeni költségekre az árbevételből határoltunk el fedezetet, 2001. január 1-jétől céltartalékot képezhetünk. Helyesen jártunk-e el, illetve helyesen járunk-e el? A leírtak szerint képzett céltartalékot a Tao-tv. elismeri-e adóalap-csökkentőként?
Részlet a válaszából: […] ...a hulladéklerakáshoz kapcsolódik, tehát azt nem lehet időbelileg elhatárolni.A régi Szt. előírásai szerint valójában meg kellett tervezni azon költségek összegét, amelyek a hulladéklerakás befejezését követően várhatóan felmerülnek. E tervezett költségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.