Civil szervezetnél a felajánlott 1%-os szja felhasználása

Kérdés: Civil szervezet részére felajánlott szja 1%-os összegének felhasználása kizárólag a kiutalás napjától - azaz a bankszámlán való rendelkezésre állás után - válik "költhetővé", vagy a teljes naptári évre elszámolható cél szerinti, illetve működési költségre? A jogszabályban erre való konkrét utalást nem találtunk, a NAV kérdésemre azt válaszolta, valóban nincs, kérjünk állásfoglalást. Vagyis kérdésünk, ha teljes évre vesszük figyelembe az elszámolásban, akkor az elfogadható vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...részére visszautalja.A felajánlott összeg tehát olyan költségvetési támogatás, amelyet a kedvezményezett az alapcél szerinti közhasznú tevékenysége megvalósítására fordítja, illetve fenntartással, működéssel kapcsolatos költségekre - ideértve a törvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Többféle tevékenység létszámadata

Kérdés: Társaságunk többféle tevékenységet lát el: sport, rehabilitáció, korai fejlesztés, szálloda, vendéglátás. Korai Fejlesztő Központunkban dolgozó kollégák közül mindenkinek egészségügyi szolgálati szerződése van, azonban az irodán dolgozók, tekintettel arra, hogy többféle tevékenységi körhöz is tartozik a munkájuk, heti 20 órás egészségügyi és heti 20 órás sima, Mt. szerinti munkaszerződéssel rendelkeznek. Őket 2 főnek kell tekinteni? A beszámolóban az SZT. szerinti átlagos statisztikai létszámot kell szerepeltetni, amely szerint a havi átlagban legalább 60 munkaórában foglalkoztatott 1 főnek számít. A társaság teljes létszámának kb. 10%-át érinti ez a kérdés, így nagyon nem mindegy, hogy egyazon embert 1 vagy 2 főnek kell tekinteni a beszámolónkban.
Részlet a válaszából: […] Mint ahogyan Ön is írja, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint a kiegészítő mellékletben meg kell adni a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámát. Az átlagos statisztikai állományi létszám számítását a Központi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Visszamenőleg megállapított építményadó

Kérdés: A kft.-nek 2021-ben 42.796 E Ft volt az árbevétele, és mikrogazdálkodói beszámolót készít. A kft. ingatlan-bérbeadással foglalkozik, más tevékenysége nincs. A helyi önkormányzat kiderítette, hogy építményadót kellett volna fizetnie a tulajdonában lévő ingatlan után, és 2018-tól visszamenőleg megállapította az építményadó-kötelezettséget. Ez átlagosan évi 7 millió forint körüli összeg, összesen 35.707 E Ft. Egyelőre még csak az önellenőrzési jegyzőkönyv készült el, mire a határozat jogerőre emelkedik, eltelik még egy-két hónap, valószínűleg a 2022. üzleti év mérlegének készítéséig nem történik meg. Mikor kell ezt a 35.707 E Ft-ot (ráfordítást) szerepeltetnünk a mérlegben, visszamenőlegesen 2018-tól kell-e ezzel foglalkoznunk? Társasági adó szempontjából is kérdezném a fentieket.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-ának (3) bekezdése a mikrogazdálkodói beszámolót készítőkre is hatályos, csupán annyi az eltérés, hogy az elkövetett hibát, hibahatást nem kell jelentős összegűnek minősíteni, azaz sem a mérlegben, sem az eredménykimutatásban az adatok, a korrek­ciók nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Áfa a digitális korban I.

Kérdés: Az Európai Bizottság 2022. december 8-án közzétette az "Áfa a digitális korban" (VAT in the Digital Age, rövidítve: ViDA) javaslatcsomagját. Milyen változások várhatók az áfában az intézkedéscsomag alapján, és mikorra várható ezek hatálybalépése?
Részlet a válaszából: […] ...tud választani), ami versenyelőnyt jelent számukra. Ilyen szektor különösen a szálláshely-szolgáltatás és a személyszállítási tevékenység. A javaslat a versenytorzító hatás kiküszöbölése érdekében előírná, hogy a platform vélelmezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma

Kérdés: Az Szt. szerinti "létszám" fogalmánál a beszámoló készítésének főoldalán található "üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számába" beszámít az olyan ügyvezető (akár tagja is, akár nem tagja a cégnek), akinek van máshol heti 36 órát elérő munkaviszonya, s a cégben/cégében nem vesz ki tagi kivétet (nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetést a cégében). Úgy gondolom, hogy azon ügyvezetőket, akik nem tagjai a cégnek, és nulla díjazást kapnak megbízásukra, nincs más foglalkoztatott a cégben, itt a cég tulajdonosa (leánya), és nem kell róluk 08-as bevallásban sem szerepeltetni adatot), ott a létszám nulla. De ahol az ügyvezető tag is (de van más főállása, nem vesz ki kivétet, társas vállalkozónak minősül, ő vesz részt a bevételszerző tevékenységben), és van róla havi 08-as bevallásban "M" lap is: az ő esetükben 1 fő a létszám?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazottak.Az 1.1.4. pont alapján idetartozik a társas vállalkozás tulajdonos tagja, ha megállapodás alapján részt vesz a szervezet tevékenységében, és személyes közreműködésének időtartama havi átlagban több mint 60 munkaórára becsülhető, legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Éttermi eszközök környezetvédelmi termékdíja

Kérdés: Cégünk (belföldi áfaadóalany) fő tevékenységi köre 5610.08 éttermi vendéglátás. Tésztákat és leveseket készítünk, eldobható pohárban, tésztás dobozban értékesítve. Az étkezésekhez biztosítunk szalvétát, favillát/fakanalat, elvitel esetén pedig műanyag szatyrot, ha szükséges. A csomagolószereket belföldi forgalmazóktól (belföldi adóalanyok) vásároljuk meg, és biztosítjuk vendégeink részére. A szóban forgó termékek után (ételesdoboz, szalvéta, műanyag villa korábban, favilla, kebabboksz, szatyor) van-e környezetvédelmi termékdíj bevallási-befizetési kötelezettségünk? Ha igen, milyen gyakorisággal? A 21TA bevalláson bevallva?
Részlet a válaszából: […] ...1. § (2) bekezdése kimondja, hogy e törvény hatálya a termékdíjköteles termékre és a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységre terjed ki. A Ktdt. 1. § (3) bekezdés b) pontja szerint termékdíjköteles termék – többek között – a csomagolószer....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Munkavállalói vásárlás ügyfélkártyával

Kérdés: Az online számla-adatszolgáltatás kiterjesztése kapcsán merült fel a következő Egy kft. bizonyos anyagokat egy áruházlánctól szerez be, a beszerzéskor a kft. kedvezményt kap, mert rendelkezik ügyfélkártyával. Előfordul, hogy a cég dolgozói is vásárolnak ennél az áruházláncnál saját célra, a számlát is saját maguk rendezik. A számlát viszont az áruházlánc – mivel a fizetéskor az ügyfélkártyát használják a dolgozók a kedvezmények elérésének érdekében – automatikusan a kft. nevére állítja ki. Erről a kft. sok esetben nem is tud, a készpénzes számlát a dolgozó kapja meg a helyszínen, rendezi az ellenértéket, és nem jelzi az ügyletet a kft. felé. A jövőben ezeknek a számláknak az adatai is továbbításra kerülnek a NAV felé. Hogyan kell kezelni ezeket az ügyleteket? Eljárhat úgy a kft., ahogyan eddig is, azaz hogy a könyvelésben egyáltalán nem veszi figyelembe ezeket a számlákat (hiszen jórészt nem is tudott a létezésükről)? Mi történik akkor, ha valaki a cég nevére vásárol valamilyen terméket vagy szolgáltatást, de a cég tudta nélkül? Mi történik akkor, ha valaki tévedésből a cég nevére kér számlát egy nem céges költségről, amelyet saját maga fizet ki?
Részlet a válaszából: […] ...nem számol el olyan költséget, illetve nem helyez levonásba olyan költség kapcsán áthárított áfát, ami nem a bevételszerző tevékenysége érdekében merült fel, adójogi következménnyel a vállalkozásnak nem kell számolnia, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Magánszemély számlázása – online adatszolgáltatás

Kérdés: Katás egyéni vállalkozó vagyok. Egy ideje magánszemélyként kiadom egy ingatlanomat. Idáig két számlatömböt használtam. Az egyik az egyéni vállalkozás szolgáltatásainak számlázására szolgált, a másikban – adószámosan – magánszemélyként számláztam. Most elkezdtem az online számlázást. Mi legyen a magánszemély bevételeivel? Tudtommal, a július 1-jével indult rendszer csak vállalkozásokra vonatkozik mindkét irányból. Itt magánszemély számláz vállalkozónak. Jól gondolom, hogy továbbra is az eddigi módszerrel kell számláznom?
Részlet a válaszából: […] ...áfaalany. Az Áfa-tv. 5. § (1) bekezdése alapján adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az ingatlan-bérbeadás ebben az értelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Bevallott áfa eltér a számlázottól

Kérdés: Az online számlázás kiterjesztésével kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy Önök elképzelhetőnek tartják-e, hogy a belföldi értékesítés áfasorai a bevallásban eltérnek a kiállított számlák értékétől, természetesen az önrevíziós eseteket kivéve? Konkrétan olyan esetekre gondolok, amikor a saját termelésben előállított terméket fesztiválon, egyéb reprezentációs eseményen kóstoltatjuk, vagy vendégül látunk szakújságírókat, partnereket, akiknek bemutatjuk az új vagy már ismert termékeinket. Ezeket a termékeket, mint reprezentációhoz felhasználtakat, úgynevezett belső számviteli bizonylattal írjuk ki a készletről, és vegyes tétellel számoljuk el a piaci ár utáni áfaértéket. Másik eset lehet, amikor a korábban vásárolt termék áfáját visszaigényeltük, de később reprezentációra kerül felhasználásra. Ebben az esetben se kerül kiállításra számla, de az áfát felszámítjuk és megfizetjük.
Részlet a válaszából: […] ...összeállított, átalakított, megmunkált, illetőleg a vállalkozásához vásárolt vagy importált termék felhasználása gazdasági tevékenységének folytatásához, feltéve, hogy ha a terméket ilyen állapotában másik adóalanytól szerezte volna be, adólevonási jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...bérbeadás nélkül, saját maga használja, hasznosítja a munkagépet. Ez esetben is lehet – természetesen – közvetlenül számlázott tevékenység miatti árbevétel is, vagy egyéb tevékenység árbevételének is része lehet (bár az nem kerül kimutatásra). Ez utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.
1
2
3
6