Mikor telephely a bérbe adott ingatlan

Kérdés: Társaságunk - többek között - ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik. A bérbevevők szintén gazdasági társaságok, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet végeznek a bérelt ingatlanban. Az ingatlanok a bérbeadónál vagy a bérbevevőnél (vagy mindkettőnél) minősülnek-e telephelynek a cégjegyzék/társasági szerződés, az adózás rendjéről szóló törvény és az iparűzési adó szempontjából? A bérbeadónak vagy a bérbevevőnek (vagy mindkettőnek) kell a bejelentéseket megtennie a telephely tekintetében a cégbírósághoz, a NAV-hoz és a helyi adóhatósághoz? Bérbe adott ingatlan esetén a bérbeadónak és a bérbevevőnek is keletkezik helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége ugyanazon telephely kapcsán, a bérbeadónak a bérleti díjból származó árbevétele, a bérbevevőnek pedig az ott végzett gazdasági tevékenységéből származó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] ...törvény) másként nem rendelkezik - mit kell telephelynek tekinteni az adóigazgatási eljárásban. A definíció alapeleme az adóköteles tevékenység folytatása adott helyen. Ezért a bérbeadónál a bérbe adott ingatlan telephely, mert a bérbeadás adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Adószám törlése, visszaállítása (számlák, áfa)

Kérdés: A bt. adószámát törölték be nem adott beszámoló miatt. A hiánypótlás után kértük az adószám visszaállítását, ami meg is történt. A törölt adószám hónapjai alatt érkezett számlák (közüzemi díj) és költségek (bankköltség) elszámolhatók-e költségként, az áfájuk levonásba helyezhető-e? A beszámoló időszaka teljes év, vagy csak az adószám visszaállításának dátumától kezdődik?
Részlet a válaszából: […] ...adószám törlésének elsődleges következménye az, hogy a cég a továbbiakban gazdasági tevékenységet (jogszerűen) nem végezhet. Az Art. 16. § (2) bekezdése alapján ugyanis adóköteles tevékenységet – néhány kivételes esettől eltekintve – csak az állami adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Visszaigényelt áfa megfizetése

Kérdés: A kft.-ben az ügyvezető halála miatt új ügyvezető tulajdonos lesz. A tevékenységet a kft. nem folytatja tovább. A kft.-ben lévő épület után az áfát visszaigényelte, de most a fizetési időszak hátralévő részére jutó áfaösszeget be kell fizetni. Hogyan kell ezt könyvelni? Az áfa átutalásához nincs elegendő pénz. Járható út-e, hogy az új tulajdonos jegyzett tőkét emel, kifizeti a kft. tartozásait, és utána határozza el a végelszámolást?
Részlet a válaszából: […] ...létesítésekor az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezte, visszaigényelte, mert az épületet áfaköteles vállalkozási tevékenysége során kívánta hasznosítani. Az új ügyvezető tulajdonos viszont úgy döntött, hogy a vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet

Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvény és a helyi adókról szóló törvény szemszögéből. E kérdések kapcsán is döntő, hogy ténylegesen mi a végzett tevékenység tartalma. Különösen annak van jelentősége, hogy a másodikként említett esetben ügyfele munkavállalói többéves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Végelszámolási időszak költségei

Kérdés: A végelszámolás költségeit már a tevékenység záró mérlegében kötelezettségként kell kimutatni? Mit tartalmaz a végelszámolási időszak záró mérlege? A már felosztott vagyont, azaz a mérlegben minden nulla, vagy a maradék vagyont, ami felosztandó lesz? A végelszámolási időszak záró beszámolójának eredménykimutatásában a végelszámolási időszak költségeit kell kimutatni? Hogyan kell a költségeket kimutatni, ha ezeket a kötelezettségek között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kiolvashatók. A kérdésekre adandó részletes választ – terjedelmi okokból – nem tudunk adni. Így azokra csak röviden válaszolunk.A tevékenységet lezáró beszámolót a számviteli törvény előírásai szerint kell elkészíteni, mérlegfordulónapja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Lemondás a pótbefizetésről

Kérdés: A kft. tagjai az elmúlt két évben a veszteség fedezetére pótbefizetést eszközöltek. 2011-ben a társaság már nem veszteséges, a pótbefizetés visszafizethető lenne a tagok részére, azonban ők írásban lemondtak a befizetett összegről. Ebben az esetben hogyan, mikor és hová kell könyvelni a pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] ...tőke mesterségesalakításához vezetne, másrészt nem teljesülne az eredménytartalékkal szembeniazon követelmény, hogy az a társasági tevékenység göngyölített, atulajdonosoknak ki nem fizetett adózott eredményét mutassa. Végezetül és nemutolsósorban (mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Betéti társaság átalakulása

Kérdés: Egy bt.-ben a férj beltag, a feleség a kültag. A felek elválnak. A feleség szeretné továbbvinni a céget. Milyen lehetősége van? Lehet-e másik beltagot választani, vagy átalakulhat egyszemélyes kft.-vé? Melyik előnyösebb? Milyen fizetési kötelezettsége van a bt.-nek a beltag felé?
Részlet a válaszából: […] ...az új tag arra vállaljonkötelezettséget, hogy a többi taggal korlátlan és egyetemleges felelősségükmellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhezszükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátja.A Gt. 102. §-a alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Vállalkozási tevékenység az előtársasági időszak alatt

Kérdés: Az Szt. 135. §-a kiegészült a (6) bekezdéssel, amely kapcsolódik a bírósági cégeljárás azon változásához, mely szerint a jövőben egyre rövidebb időt vesz igénybe a cégbejegyzés. A módosítás lehetővé teszi az előtársasági beszámoló mint önálló beszámoló elhagyását akkor, ha a vállalkozó az előtársasági időszak alatt nem kezdte meg vállalkozási tevékenységét. Mit jelent ez utóbbi kitétel? Kimenő számlája nyilvánvalóan nem lehet. Bejövő számlája sem? Szerződést sem köthet?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés valójában arra irányul, hogy mi minősülvállalkozási tevékenységnek. Alapvetően az a tevékenység, amire a társaságotlétrehozták. Így nem tekinthető vállalkozási tevékenységnek a társaságalapításához szorosan kapcsolódó tevékenység, mint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Előtársaság személyijövedelemadó-bevallása

Kérdés: 2007. 10. 31-én megalapított (alanyi adómentes) kft.-t (ügyvédi mulasztás miatt) a cégbíróság nem jegyezte be, a tulajdonos részére a mai napig sem az ügyvédnő, sem a cégbíróság semmiféle értesítést nem küldött. Elektronikus bevallások beadása során, az APEH-törzsadatok lekérdezésével derült ki a "megszűnésalattiság" ténye. Kérdésem: Ha sikerül kideríteni a dátumokat, milyen bevallásokat, milyen határidőre kell beadni? A társaság tevékenységet végzett, abból eredménye származott. (Az ügyvezető 36 órás munkaviszony melletti főállású társas vállalkozó, díjazást nem vett fel, járulékfizetési kötelezettsége emiatt nem volt.) A megszűnés során keletkezett eredmény felosztása milyen adókat keletkeztet a magánszemély részére?
Részlet a válaszából: […] Jogutód nélküli megszűnés során az Szja-tv. 68. §-ának (1)bekezdése alapján a társas vállalkozás magánszemély tag (üzletrész-tulajdonos)által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzettbevételből az a rész, amely meghaladja az üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Cégjegyzékből törölt cég működése

Kérdés: A Cégbíróság 2002-ben adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt törölte a céget. Mivel a cégnek erről nem volt tudomása, folyamatosan működött, beszerzett, feldolgozott, értékesített. Az APEH célellenőrzése során derült ki, hogy a cég már nem létezik, ezért az elmúlt évek során levonásba helyezett áfát vissza kell fizetni. A 2004-ben visszafizetett áfát, amely az árbevételhez viszonyítva nem jelentős, hogyan kell elszámolni? Az így megfizetett áfát senkitől sem tudjuk visszakérni?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg is acégjegyzékből törölt cég vagy a cégtörlést megszüntették. Amennyiben a cég nemszerepel a cégjegyzékben, akkor gazdasági tevékenységet nem folytathat,végelszámolással meg kell szüntetni. Hivatalból való törlés esetén a hitelezőkközvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.
1
2