10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Főzőfesztiválon nyújtott szolgáltatások minősítése
Kérdés: Egy gazdasági tevékenységet végző kereskedelmi kft. a lakosság, a közösség széles körét érintő (kb. 3000 fő), nem zárt körű, egységes részvételi feltételekkel szervezett főzőfesztiválon a helyben nyújtott ingyenes szolgáltatásokat (pl. dekoráció, fellépők díja, hirdetés, bérleti díj, színpadtechnika, szemétszállítás, elsősegélynyújtó hely stb.) hogyan kell elszámolni? Adózni kell utána? A fesztivál lebonyolításához az önkormányzat is nyújt a kft.-nek vissza nem térítendő támogatást, mivel a rendezvény sok turistát és vendéget is vonz a városba, városmarketing-értéke van. A fesztiválon a kft. által forgalmazott, reklámozott termékekből készülnek az ételek, a főzőcsapatoknak bérleti díjat (áfásan) kell fizetni a főzéshez kapcsolódó szolgáltatásokért, anyagokért (pl. padok, asztalok, tűzifa, műanyag evőeszközök). Megfelelő-e, ha ennek a rendezvénynek a költségeit reklám-, marketingköltségként számolja el a kft., vagy egyes meghatározott juttatásként kell elszámolnia azokat, és annak megfelelően kell adóznia?
2. cikk / 10 Óvodafelújítás támogatása
Kérdés: A cég támogatni kívánja egy óvoda felújítását. (Az óvoda egyházi fenntartású.) A támogatás összértékét a következők adják: a cég saját termékeinek ingyenes átadása, más vállalkozástól beszerzett termékek ingyenes átadása, más vállalkozástól igénybe vett építési-szerelési szolgáltatás ingyenes nyújtása. A nyújtott támogatás lehet-e közcélú adomány, vagy egyéb támogatásként kell kezelni? Kell-e szerződést, megállapodást kötni az óvodával a támogatásról? Hogyan kell számvitelileg helyesen elszámolni a vállalkozásoktól befogadott számlákat, valamint a termékek, szolgáltatások ingyenes átadását, nyújtását? A befogadott számlák áfáját vissza lehet-e igényelni? Kell-e számlát kiállítania a támogatást nyújtó cégnek az óvoda részére az ingyen átadott/nyújtott termékekről, szolgáltatásokról? Ha igen, milyen értékkel?
3. cikk / 10 Megépített játszótér átadása alapítványnál
Kérdés: Alapítvány pénzbeli támogatást kapott, amelyből játszóteret építtetett külső vállalkozóval. A megépített játszóteret, amelyet bevett egyház belső egyházi jogi személye birtokában lévő területen létesítettek, az alapítvány aktiválás előtt át kívánja adni a terület birtokosának. Az átadás tényét számlával kell dokumentálni? Vagy adományként is átadható a belső egyházi jogi személynek, aki Anya- és Gyermekotthont tart fenn, így a birtokába kerülő játszótéri eszközök üzemeltetése összhangban van alapfeladataival? Kérjük a segítségüket a folyamatok könyvekben történő rögzítésében is.
4. cikk / 10 Reprezentáció az egyetemen
Kérdés: Miként kell értelmezni a 7705-ös kérdésre adott válaszukat az Szja-tv. 70. § (2a) bekezdése tükrében. Válaszukban csak az 1. melléklet 8.35 szabályát értelmezték? Szerintem a 70. § (2a) pontja nem írja elő, ill. nem támaszt korlátot a "zártkörűségre" vonatkozóan.
5. cikk / 10 Reprezentáció az egyetemen
Kérdés: Egyetemünk egyházi támogatású felsőoktatási intézmény. Rendezvényeinken rendszeresen felmerül akár oktatói, akár hallgatói oldalról a catering (kávé, tea, sütemény, hidegszendvics, pólóosztás stb.). A kérdés az, hogy az egyetemünk ebben az egyházi támogatású szerepkörben hogyan kezelheti a reprezentáció kérdését (mikor az és mikor nem) és annak adóvonzatát?
6. cikk / 10 Határon túli iskola tanulóinak nyári tábor
Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolai oktatási intézmény vagyunk. Augusztus hónapban a határon túli testvériskola tanulóinak egyhetes nyári tábort szerveztünk. A tábor programjában szerepelt mozi, vármúzeum, strandlátogatás, és az ehhez kapcsolódó személyszállítás-, étkezés- és szállásdíj, amelyek számlái az iskola pénztárából kerültek kifizetésre. A fenti számlák után milyen adófizetési kötelezettség terheli az intézményt? Reprezentációnak minősül, kettős könyvelésben hová kell könyvelni a fenti kiadásokat?
Személyi jövedelemadó
Személyi jövedelemadó
7. cikk / 10 Egyház könyvvezetése
Kérdés: A bevett egyház nem folytat vállalkozási tevékenységet. Külföldi és állami támogatásból származó bevétele azonban eléri a több százmillió forintot. Kérdésünk, hogy könyvvezetését [amelyet a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet szabályoz] a kettős könyvvitel szabályai alapján köteles-e vezetni, vagy az egyszeres könyvvitel szabályainak figyelembevételével? A bevett egyház könyveit a fentiek szerint elért bevétel mellett ki jogosult vezetni?
8. cikk / 10 Reprezentáció, vetélkedő, verseny díja
Kérdés: Társadalmi szervezet alkalmazottakat foglalkoztat. A szervezet tevékenysége tánc és oktatás. Az összes bevétel X százaléka adóköteles, ami az adófizetés határa alá tartozik. A szervezet mennyi reprezentációt számolhat el, és mi tartozik a reprezentációhoz ebben az esetben? Ugyanez a szervezet versenyeken díjakat oszt ki (pénz- és tárgyjutalmat). Ha csoport kapja a díjat, hogyan kell és mit fizetni? Mi lesz az szja alapja?
9. cikk / 10 Egyházi jogi személyek beszámolókészítési kötelezettsége
Kérdés: A 218/2000. Korm. rendelet 14. §-ához kapcsolódóan: a vállalkozási tevékenységet nem végző egyházi jogi személyre csak az Szt. XI. fejezete vonatkozik? Megteheti-e az ilyen egyházi jogi személy, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet határoz meg, továbbá saját számviteli alapelveket, értelmező rendelkezéseket, fogalmakat, értékelési előírásokat, szabályokat alkalmazzon? Esetleg anyagnak minősítsen tárgyi eszközöket is?
10. cikk / 10 Étkezés konferencián
Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?