Közös költség bizonylata

Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzési értékeként, a csatornahasználati díj közvetített szolgáltatásként könyvelendő akkor, amikor az áfa felszámításával továbbszámlázásra kerül, a továbbszámlázott összeg pedig a társasház vállalkozási tevékenységének árbevétele, az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: A közüzemi díjak továbbszámlázása mikor minősíthető közvetített szolgáltatásnak? A változatlan formában történő értékesítés hogyan értelmezhető, például bérbeadás esetén, ha a közüzemi szolgáltató az összes közüzemi díjat a bérbeadó részére számlázta?
Részlet a válaszából: […] A közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza. A beérkező kérdések zöme ezen értelmezés befejező fordulatához ("a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Társasház "üzemeltetője"

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.
Részlet a válaszából: […] ...beszerzési értékeként, a csatornahasználati díj közvetített szolgáltatásként könyvelendő akkor, amikor az áfa felszámításával továbbszámlázásra kerül, a továbbszámlázott összeg pedig a vállalkozási tevékenység árbevétele, a felszámított áfa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Vízdíj, csatornadíj közvetített szolgáltatás?

Kérdés: A kérdező idézi a közvetített szolgáltatás számviteli definícióját. Kérdése – sajátosnak tekintve – ehhez kapcsolódik. A cég önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásával foglalkozik. A bérleti szerződés szerint a közüzemi szolgáltatásokat a bérlők fizetik, kötelesek a közüzemi órákat saját nevükre átíratni. Előfordul, hogy a szolgáltatási díjakat a cég kénytelen fizetni. Ha a bérlőnél víz- és csatornadíj-tartozás halmozódik fel, társaságunk vállalja a fizetést, amit később a bérlővel megtéríttet. A szerződésben ilyen rendkívüli helyzetre nincs utalás. Cégünk kapja a szemétszállítási díjról a számlát, amelyet négyzetméter alapján terhel tovább a bérlőkre. A bérleti szerződésben csak annyi szerepel, hogy a bérlőnek fizetnie kell a bérbeadó által továbbszámlázott szemétszállítási díjat. A fenti két esetben megvalósul-e a közvetített szolgáltatás ténye? Minősülhet-e közvetített szolgáltatásnak az, ha a megállapodás alapján egy mérőn mért fogyasztásnak csak bizonyos hányadát terheljük tovább?
Részlet a válaszából: […] ...anyagköltségként számolandó el].A vízdíjhoz (pontosabban a vízfogyasztáshoz) kapcsolódik a csatornahasználati díj. Így, ha a vízdíj továbbszámlázásakor a bejövő számla szerinti érték – a fentiek szerint – az eladott áruk beszerzési értékeként számolható el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Közvetített szolgáltatás

Kérdés: A kft. üzlethelyiséget bérel az önkormányzattól, amelyet bérbe ad egy bt.-nek. A bérleti díjról kapott önkormányzati számla kezelhető-e közvetített szolgáltatásként? A kft. a közüzemi díjakat is továbbszámlázza a bt.-nek. Ez is kezelhető közvetített szolgáltatásként?
Részlet a válaszából: […] ...a gázdíjat anyagköltségként kell elszámolni, azok megállapodás (szerződés) szerinti, a fogyasztott mennyiséggel arányos részének a továbbszámlázása nem minősül közvetített szolgáltatásnak, a továbbszámlázott áramdíj, vízdíj, gázdíj bekerülési értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Bérelt ingatlanban végezzük a tevékenységünket. A továbbszámlázott közüzemi költségeket az anyagköltségek között kell kimutatni? Vagy a bérleti díjjal együtt szolgáltatásként kell könyvelni? A továbbszámlázott építményadó könyveléséről is kérünk tájékoztatást.
Részlet a válaszából: […] A válasz alapvetően attól függ, hogy a bérbeadó és abérbevevő hány szerződést kötött, és azok milyen tartalommal készültek.Ha a bérleti szerződésben rögzítettek szerint a bérletidíjon túlmenően a bérbeadó áthárítja a bérleménnyel kapcsolatos közüzemiköltségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.