Magasabb áram/gázdíj számlázása

Kérdés: Cégünk belföldi áfaadóalany. A telephely, ahol dolgozunk, bérlemény. A telephelyen több bérlő is bérel üzlethelyiséget, műhelyt. A bérbeadó havonta a bérleti díjon túl a közüzemi szolgáltatásokat is továbbhárítja (közvetített szolgáltatás). Anapokban kaptunk levelet a bérbeadótól, hogy a villamos energia drasztikus emelkedése miatt 2022. évtől az áram díja (is) a jelenlegi díj háromszorosa lesz. A bérbeadó a közüzemi számlán szereplő áram/gáz díj árát azon az áron számlázhatja felénk, ahogyan ő is kapja, vagy akár 5-szörös áron is? Erre vonatkozóan van-e bármilyen törvényi szabályozás? Áramdíj esetén az Áfa-tv. hatályán kívüli tételt (pénzeszköz továbbszámlázása) a bérbeadónak áfásan kellene továbbszámláznia felénk, vagy ahogyan ő is kapja az áramszolgáltatótól, áfás és áfamentes tételként?
Részlet a válaszából: […] ...Az utolsó kérdés viszont érthetetlen! Áramdíj esetében nincs az Áfa-tv. hatályán kívüli tétel, ezért nem lehet pénzeszköz továbbszámlázásáról beszélni. Ha a bérbeadó az áramszolgáltató számlája szerinti áramdíjat továbbszámlázza, akkor a bérlő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: A közüzemi díjak továbbszámlázása mikor minősíthető közvetített szolgáltatásnak? A változatlan formában történő értékesítés hogyan értelmezhető, például bérbeadás esetén, ha a közüzemi szolgáltató az összes közüzemi díjat a bérbeadó részére számlázta?
Részlet a válaszából: […] A közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza. A beérkező kérdések zöme ezen értelmezés befejező fordulatához ("a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Alapítvány cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenységének elkülönítése

Kérdés: Az alapítványok cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenysége elkülönítéséhez kapcsolódóan néhány kérdés. A rendszeresen végzett, továbbszámlázott szolgáltatás árbevételként könyvelt, de nem jövedelemszerzésre irányuló összege megvalósítja-e a vállalkozási tevékenységet, mivel haszon nélkül továbbszámlázott? (Parkolási költségek, telefon magáncélú használatának továbbszámlázása.) Esetleg költségmegtérüléskénti elszámolása? Változna-e a szabály, ha bérbeadásnál nem jövedelemszerzési céllal közüzemi díjakat terhelne tovább? A kamat és hozam arányosításánál a "kapcsolódó (bank) költségek" a kamat- és hozambevételekhez kapcsolódó bank és egyéb költségeket jelentik? Vagy minden más költséget is, mint a letétkezelés, opció, ügynöki jutalék stb.? A kormányrendelet többször értelmetlenül használja az "(ár) bevétele" fogalmat. Mit ért ez alatt?
Részlet a válaszából: […] ...továbbszámlázzák. Így egyértelműen vállalkozási tevékenység a parkolási költségek és a telefon magáncélú használatának a továbbszámlázása. Ez egyébként következik az alapítvány Ptk. szerinti fogalmából is, mivel az alapító által meghatározott tartós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Közvetített szolgáltatás

Kérdés: A kft. üzlethelyiséget bérel az önkormányzattól, amelyet bérbe ad egy bt.-nek. A bérleti díjról kapott önkormányzati számla kezelhető-e közvetített szolgáltatásként? A kft. a közüzemi díjakat is továbbszámlázza a bt.-nek. Ez is kezelhető közvetített szolgáltatásként?
Részlet a válaszából: […] ...a gázdíjat anyagköltségként kell elszámolni, azok megállapodás (szerződés) szerinti, a fogyasztott mennyiséggel arányos részének a továbbszámlázása nem minősül közvetített szolgáltatásnak, a továbbszámlázott áramdíj, vízdíj, gázdíj bekerülési értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Áramfogyasztás továbbszámlázása

Kérdés: A kft. az áramszolgáltatóval kötött megállapodás alapján 2 mérőórát létesít. Az egyik mérőóra a saját fogyasztását, a másik a kft. székhelye melletti bt. fogyasztását mérné. Ezt számlázná ki a kft. a bt. részére. A bt. csak az áramszolgáltatást kapja, ingatlan-bérbeadás nem történt. A számla kiállításakor a kft.-nek szerepeltetnie kell-e a számlán a "számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" szöveget? Jogosult-e a kft. az áramszolgáltatás kiszámlázására? Megteheti-e a kft., hogy az áramdíjon felül hálózat-fenntartási költséget is számlázzon? Milyen tevékenységi kört kell felvennie a cégnek, hogy a fentieket számlázni tudja?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a válaszadó számáramegmagyarázhatatlan, értelmezhetetlen a kérdésben körülírt konstrukció!Véleményünk szerint a kérdésben leírtakhoz kapcsolódóan azáramszolgáltató álláspontja a mérvadó. Szerintünk az áramszolgáltatónak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Közüzemi díjak továbbhárítása

Kérdés: Szövetkezetünk főtevékenysége az ingatlan-bérbeadás. Az ingatlan-bérbeadási tevékenységre vonatkozóan az általános szabályok szerinti adózást választottuk. A bérlők felé a meghatározott időszakra megállapított bérleti díjat megállapodás alapján, rendszeresen ismétlődő jelleggel számlázzuk. A megállapodásban rögzítettük, hogy a teljesítés időpontja a fizetés esedékessége. A bérleti díj a közüzemi díjakat nem tartalmazza. A közüzemi díjakat a szolgáltató számlája alapján hárítjuk át a bérlőre. Mi a teljesítési időpontja a bérlők felé számlázott közüzemi díjas számláknak áfa szempontjából? Ha a költségáthárítás mértékében megfelel a mindenkori tényleges igénybevétel nagyságának (közvetített szolgáltatás), - a szolgáltató számláját egy az egyben továbbszámlázzuk, - belső mérők alapján számlázzuk tovább a költségeket. Ha a kiszámlázott közüzemi díj nem pontosan mért összeg, egyéb módon (1 m3, m2 arányában) kerül megosztásra és továbbhárításra.
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben vállalkozásuk a közüzemi szolgáltatásokat -mint közvetített szolgáltatást – nyújtja a bérbevevőknek. A közüzemiszolgáltatások folyamatosan teljesített szolgáltatásnak minősülnek, melyekvonatkozásában az Áfa-tv. teljesítési időpontként az ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Bérleményhez kapcsolódó közüzemi szolgáltatások

Kérdés: A Számviteli Levelek 122. számában a 2500. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: amennyiben a közüzemi szolgáltatók által megküldött számlák saját felhasználást nem tartalmaznak, és a közüzemi számlák teljes összegét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzuk a bérlők felé, kell-e külön szerződést kötni a közvetített szolgáltatásra, vagy elegendő, ha a bérleti szerződés tartalmazza a közvetített szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...válasz az, hogy indokolt a közüzemi szolgáltatásokközvetített szolgáltatáskénti továbbszámlázását külön szerződésbe foglalni.Egyrészt azért, mert a közvetített szolgáltatáskénti elszámolás Áfa-tv. és Szt.szerinti követelményei egyértelműen így biztosítottak:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Társaságunk a tárgyi adómentes bérbeadási tevékenységhez kapcsolódó közüzemi díjakat a valós mérőórával mért fogyasztás alapján – mint közvetített szolgáltatást – számlázza tovább a bérbevevő felé (áfásan). A közüzemi szolgáltatók által megküldött számlák nemcsak a továbbszámlázott, hanem a saját felhasználást is tartalmazzák. A közüzemi számlák helyes könyvelésére, illetve a bérlőnek küldött számlák helyes kiállítására vonatkozóan várjuk tájékoztatásukat!
Részlet a válaszából: […] ...(épülettel) kapcsolatosanszámlázott közüzemi díjak előzetesen felszámított áfája – ha az közvetítettszolgáltatásként nem kerül továbbszámlázásra – nem vonható le. A kérdés szerint a társaság továbbszámlázza a bérlők felé.Lényeges azonban az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Közvetített szolgáltatások

Kérdés: A következő esetekben beszélhetünk-e a közvetített szolgáltatásról? A leírt esetekben teljesülnek-e az Szt.-nek a közvetített szolgáltatásra vonatkozó követelményei?1. Tervező bt. tömbházak, ipari épületek tervezésének részszakaszaihoz, műszaki ellenőrzéséhez felkért másik tervezőt. A felkért tervező munkája közvetített szolgáltatásnak tekinthető?2. A kft. a társasházak üzemeltetését végzi. A lakók árammérő óráit leolvasva, a közüzemi díjat, az áramot továbbszámlázza a lakók felé. Az áramdíj továbbszámlázása tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?3. Egy kft. autószalont nyitott. Az adott márkájú gépkocsik magyarországi forgalmazója megállapodott a szalonnal, hogy a hirdetési költségek 25 százalékát átvállalja, hozzájárul a márka helyi megismeréséhez, a forgalom növeléséhez. Ezért az autószalon a hirdetésekről kapott számlák 25 százalékát közvetített szolgáltatásként számlázta és könyvelte. Helyesen járt el?
Részlet a válaszából: […] 1. A Ptk. 408. §-a alapján: tervezési szerződés alapján a vállalkozó műszaki-gazdasági tervezőmunka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. A Ptk. 391. §-ának (2) bekezdése szerint: a vállalkozó alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Decemberi közüzemi díjak (eva)

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó, kettős könyvvitelt vezető kft. 2003. január 1-jével az evát választotta. A társaság a közüzemi díjakat – szerződés szerint – továbbhárítja a bérlőire közvetített szolgáltatásként. A december havi gáz-, villamosenergia-, víz- és csatornadíjak számláit 2003. január havi teljesítéssel – folyamatosan teljesített szolgáltatások – januárban kaptuk meg, és számláztuk tovább a bérlőknek evaalanyként. A fenti közüzemi díjakat időbeli elhatárolással számoltuk el 2002. évre bevételként, illetve ráfordításként. Kérdés, hogy a közüzemi díjakat, illetve azok továbbszámlázott összegét áfával vagy áfa nélkül kell időbelileg elhatárolni, mivel 2003-ban a társaság az áfa levonására nem jogosult? Ha az áfával növelt összeget határoljuk el, akkor a probléma az, hogy a fizetendő áfát bevételként, a levonható áfát ráfordításként kell kimutatni, holott a társaság az Áfa-tv. alanya. Ha az áfa nélküli összeget, akkor viszont 2003-ban a felszámított fizetendő áfa után is evát kell fizetni. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...ezért valószínűsíthető, hogy a mérlegkészítés időpontja a kérdésben szereplő számlák beérkezésének, illetve továbbszámlázásának időpontja után volt.A bekerülési érték részét képező tételeket az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.