Éttermi eszközök környezetvédelmi termékdíja

Kérdés: Cégünk (belföldi áfaadóalany) fő tevékenységi köre 5610.08 éttermi vendéglátás. Tésztákat és leveseket készítünk, eldobható pohárban, tésztás dobozban értékesítve. Az étkezésekhez biztosítunk szalvétát, favillát/fakanalat, elvitel esetén pedig műanyag szatyrot, ha szükséges. A csomagolószereket belföldi forgalmazóktól (belföldi adóalanyok) vásároljuk meg, és biztosítjuk vendégeink részére. A szóban forgó termékek után (ételesdoboz, szalvéta, műanyag villa korábban, favilla, kebabboksz, szatyor) van-e környezetvédelmi termékdíj bevallási-befizetési kötelezettségünk? Ha igen, milyen gyakorisággal? A 21TA bevalláson bevallva?
Részlet a válaszából: […] ...terheli [Ktdt. 3. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont]. AKtdt. tekintetében forgalomba hozatal a termékdíjköteles termék tulajdonjogának belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása [Ktdt. 2. § 14. pont a) alpont]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Visszáru, raklap bizonylatolása

Kérdés: Olajos magvak előállításával és értékesítésével foglalkozó, élelmiszeripari társaság vagyunk. Az Online Számla adatszolgáltatás miatt a számlahelyesbítések, a visszáru és a raklapok bizonylatolásával kapcsolatban több problémánk is felmerült. A számlahelyesbítések esetén az egy gazdasági eseményhez kapcsolódó korrekciónál, módosításnál kell számlahivatkozást alkalmazni, az online adatszolgáltatás rendszere miatt. Abban az esetben viszont, amikor már a kiszállított késztermékek kiszámlázásra is kerültek, és akár egy vagy több szállítást érintő mennyiségben vennénk vissza árut a vevőtől, mi a helyes eljárás? Ebben az esetben akár hónapokkal korábbi számlákra is hivatkoznom kell? Véleményem szerint ezek – mint visszárus tételek – új gazdasági eseménynek minősülnek, új teljesítési dátummal. Abban az esetben viszont, ha jóváíró – mínuszos – számlát készítünk a vevő felé, az a NAV online rendszere felé nem megy fel. A vevőnek kellene felém számláznia az utólag visszaszállított tételeket? Ez a saját termelésű készlet számviteli elszámolása, a készletrendszerünk miatt nem kivitelezhető. Mi lehet a helyes megoldás? A raklapok tekintetében is hasonló a problémánk. Vannak olyan partnereink, akik nem adnak minden alkalommal csereraklapot, mi kiszámlázzuk. Abban az esetben, ha például nagyobb mennyiséget hoz vissza, akkor több számla módosításaként hivatkozzunk a kimenő bizonylatra? Vagy ha csak jóváíró számla készül (mínusz), akkor az online adatszolgáltatás sérül. A megoldás itt – mivel vásárolt készletről van szó – az lehet, hogy ő számlázza felénk?
Részlet a válaszából: […] ...része visszakerül az eladóhoz. Ebben az esetben ugyanis nem egy már megvalósult ügyletről beszélünk, az áru (vagy annak egy részének) tulajdonjoga még nem ment át a vevő tulajdonába, hanem arról van szó, hogy a szerződés módosul, és a teljesítés végül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Termékdíj raklapok cseréje esetén

Kérdés: A termékdíjtörvény előírásai alapján milyen gazdasági esemény minősül forgalomba hozatalnak az újrahasználható csomagolószerek esetén? Különösen olyan esetben, amikor mint göngyöleg a készletek között (változatlan mennyiségben) kerül kimutatásra, és a tulajdonjog nem ruházódik át. Így például raklapon kiszállítják az árut a vevő részére, és a vevő az áruátvétellel egy­idejűleg üres – csere – raklapot ad?
Részlet a válaszából: […] ...hozót vagy az első saját célú felhasználót terheli. Nyilvánvalóan első belföldi forgalomba hozó az, aki a termékdíjköteles termék tulajdonjogát belföldi vevő részére értékesíti, vagy ingyenesen átadja. A kérdés szerinti esetben az átadás mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.