A betéti társaságot külföldi tulajdonosa elajándékozza

Kérdés: Egy osztrák állampolgárságú magánszemély tulajdonában van egy magyarországi székhelyű betéti társaság. A magánszemély csak ausztriai lakcímmel rendelkezik, az év nagy részében (183 napon túl) Ausztriában tartózkodik. Szeretné az üzletrészét osztrák állampolgárságú lányának ajándékozni, aki szintén csak ausztriai lakcímmel rendelkezik, és az év nagy részében Ausztriában tartózkodik. Felmerül-e az említett ajándékozás után illetékkötelezettség Magyarországon? Esetleg mire kell még figyelni?
Részlet a válaszából: […] Az Itv. 11. § (1) bekezdése határozza meg az ajándékozási illeték tárgyát, ami lehet magyarországi székhelyű gazdasági társaság vagyoni betétjének ajándékozása is (ingyenes részesedésszerzés gazdasági társaságban). Az Itv. 11. § (2) bekezdés alapján azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Kft. tulajdonosa elajándékozza a kft. tulajdonában lévő ingatlant

Kérdés: A kft. tulajdonában van egy ingatlan (lakás), amelyet bérbeadással hasznosít. Ha a kft. tulajdonosa elajándékozza egyenes ági rokonának ezt az ingatlant, a kft.-t milyen adók terhelik? Társasági adónál az ajándékozott összeg és a könyv szerinti érték különbözete a társasági adó alapja? A magánszemélynél pedig megjelenik az illeték? Ugyanez az eset a kivaadózású kft. esetében, az ajándékozással keletkezett esetleges haszon növeli a kivaalapot? Egyáltalán ez az ajándékozás megfelel a törvényben foglaltaknak?
Részlet a válaszából: […] ...választ az utolsó kérdésre adott válasszal kezdjük. A kft. tulajdonosa nem ajándékozhatja el a kft. tulajdonában (könyveiben) szereplő ingatlant. Csak a kft. ajándékozhatja el!Az elajándékozott ingatlan (lakás) könyv szerinti értékét a kft. könyveiből a térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Ingatlan szerzési időpontja az ajándékozási szerződés visszavonásakor

Kérdés: Kérdésem ingatlanmegszerzés időpontjának meghatározására vonatkozik. A szülők 2005-ben vásárolt ingatlanjukat gyermeküknek ajándékozták 2015-ben. Az ajándékozási szerződést 2023-ban visszavonták, semmissé tették. Az ingatlan tulajdonjoga visszaszállt az eredeti tulajdonosokra, azaz a szülőkre. A szülők 2024-ben értékesíteni kívánják az ingatlant. A személyijövedelemadó-kötelezettség szempontjából mi lesz az ingatlan megszerzési ideje? Az eredeti vásárlás ideje, azaz 2005? Vagy a megszüntetett ajándékozási szerződés befolyásolja ennek megállapítását?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 59. §-a szerint az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az Szja-tv. 60. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Telekösszevonás utáni adózás, nyilvántartás

Kérdés: X úrnak volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú 500 négyzetméteres telke, amin nincs ház (így az 1 M Ft-ot ér), és a vele szomszédos Y Kft.-nek volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú, szintén 500 négyzetméteres telke, amin viszont áll egy ház (így az többet, pl. 5 M Ft-ot ér). A telkeket összevontuk, lett egy új nagy, 1000 négyzetméteres telek, amelyre be lett jegyezve területarányosan (nem pedig értékarányosan!) 1/2 arányban X úr és 1/2 arányban Y Kft. tulajdonjoga. X úrnak keletkezik-e bármilyen adózási kötelezettsége ezek után? Hogyan kell az Y Kft. könyveiben szereplő ingatlant kimutatni a megosztás után?
Részlet a válaszából: […] ...és a visszterhes vagyonátruházási illeték vonatkozásában vizsgálható.A helyi adók közül az építményadó, a telekadó, magánszemély tulajdonos esetén pedig ezeken felül még a magánszemély kommunális adója jöhet szóba. Ezen ingatlanokat terhelő adónemek esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Részvényes halála esetén szerzési érték az örökösnél

Kérdés:

Ügyfelem egy szövetkezetből átalakulással létrejött részvénytársaság végelszámolásáról döntött. A magánszemély részvényesekkel el kell számolnia a részvénytársaságnak, ki kell adni részükre a vagyont. A jegyzett tőke (a részvények) tulajdonosai az évek során megváltoztak. A részvényesének halála következtében az örökösei a társaság végelszámolása (vagy a részvények elidegenítése) során milyen szerzési értéket vehetnek figyelembe az szja-alap megállapításakor?
– Azt, amit a hagyatéki leltár vagy végzés tartalmaz [Szja-tv. 67. § (9) ak. 2. pont]; ez esetben a névértéket, más esetben a rá jutó sajáttőke-összeget, vagy
– azt az összeget, amit az örökhagyó is figyelembe vehetett volna?

Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság végelszámolása esetén az Szja-tv. 68. § (1) bekezdése szerinti szabály szerint kell eljárni. Az Szja-tv. 68. § (1) bekezdésének alkalmazásából következik, hogy a részvényesek halála következtében az örökösei, a társaság végelszámolása (vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Ki nem fizetett osztalék kezelése

Kérdés: Adott egy zrt., ami korábban szövetkezeti formában működött. A tulajdonosainak száma közel 600 fő magánszemély. 2014. évtől kezdődően napjainkig, a közgyűlés határozatai alapján osztalékkifizetések történtek. A kifizetésekre végső határidőt sem az alapszabály, sem a közgyűlési határozatok nem rögzítettek. Ezen évekre vonatkozóan a számviteli nyilvántartás jelentős összegű fel nem vett osztalékkötelezettséget mutat. A 2022. év májusi közgyűlésen módosították az alapszabályt, amely az osztalék fizetését már határidőhöz kötötte. Az elmúlt éveket illetően van-e valamilyen lehetőség ezen kötelezettségek megszüntetésére?
Részlet a válaszából: […] ...osztalék felvételéről mond le. Ez igaz akkor is, ha csak néhány részvényesről van szó! A kérdező azt írja, a nagy létszámú tulajdonosi kör miatt ez megoldhatatlan (nem megoldható). A részvénykönyv rendbetétele is megköveteli ezt. Az egyéb irányú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Visszavásárolt üzletrész bevonása vagy ajándékozása

Kérdés: A társaság jegyzett tőkéje 3 M Ft. Az egyik 50%-os tulajdonos elhalálozott, ezért a kft. visszavásárolta az örökösöktől az üzletrészt 60 M Ft értéken. A lekötött tartalék képzése megtörtént. A kft. jelenleg a 1,5 M Ft névértékű üzletrész bevonását tervezi, egyidejű 1,5 M Ft tőkeemeléssel, a szabad eredménytartalék terhére, hogy a törzstőke ne csökkenjen a minimális érték alá. A tulajdonos szeretné 3 gyermekének ajándékozni/eladni az üzletrészét. A 7161-es és a 8509-es kérdésekre adott válasz alapján úgy gondolom, adózási szempontból jobban jár, ha értékesíti 3 M Ft-ért az üzletrészt, mintha elajándékozza, mert ajándékozás esetén az ajándékozó apának árfolyamnyereségből származó jövedelme keletkezne (120 M Ft piaci érték – 1,5 M Ft szerzési érték különbözete), amely szja- és szochoköteles. Az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés h) pontja szerint a gyermekeknél nem keletkezik bevétel a 120 M Ft piaci értékű üzletrész megszerzésével kapcsolatosan.
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonos, ha értékesíti üzletrészét a gyermekeinek, adózás szempontjából csak akkor járna jobban, ha az üzletrész szerződés szerinti eladási ára megegyezne az üzletrész szerzési értékével, ebben az esetben nem keletkezik az értékesítő apánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...bérbeadása, üzemeltetése, vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele].Nem egyértelmű, hogy a kft. kapja ajándékba a telket, vagy a kft. tulajdonosa?Feltételezzük, hogy a kft. kapja a telket ajándékba a kft. tulajdonosa édesapjától az ajándékozási szerződéssel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Tagi kölcsön megszüntetése

Kérdés: Van egy bt., amely 850 E Ft tagi kölcsönnel rendelkezik. A bt. évek óta nem működik, az ezt megelőző években megállapított tartozás kifizetése miatt keletkezett ez a kölcsön. A bt. meg akarja szüntetni a vállalkozást végelszámolással. Ha a tag lemond a tagi kölcsönről, akkor illeték- és adófizetési kötelezettség keletkezik. Alkalmazhat-e olyan megoldást, hogy a tag ázsiós tőkeemelést hajt végre befizetéssel, és abból fizeti vissza a tagi kölcsönt? Véleményem szerint a NAV nem vélelmezi ezt ajándékozásnak. A tőkeemelés természetesen a cégnyilvántartásba is bejegyzésre kerül.
Részlet a válaszából: […] ...történő bejegyzése után. A cégjegyzékbe csak a jegyzett tőke növelésére szánt összeget kell bejegyezni.Meggondolandó, hogy a tulajdonosoknak az ázsióval történő tőkeemelés kerül-e többe, vagy az, ha a tag elengedi a tagi kölcsönből származó követelését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Apa üzletrészt ajándékoz a fiának

Kérdés: Ha egy apa a fia részére ajándékoz üzletrészt, kell-e az apának személyi jövedelemadót vagy más adóelemet fizetnie az ajándékozott üzletrész értéke után? Megvalósul-e a vállalkozásból kivont jövedelem esete, ha az apa nem jut jövedelemhez?
Részlet a válaszából: […] ...kivont jövedelem, mivel azt a kft. ténylegesen nem fizeti ki, nincs a kft.-nél a saját tőkében, annak összetételében változás. (A tulajdonos tagokban történik változás, az átruházó tagsági viszonya megszűnik, helyébe új tag lép be.)Bár a társaság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.
1
2
3
9