Növénytermesztési, állattenyésztési célra bérbe vett ingatlan adómentessége

Kérdés: Gazdasági társaság a helyi adókról szóló törvény 13. § h) pontja alá tartozó ingatlant kíván megvásárolni, melyet állattartási/növénytermesztési célra bérbe adna. A Htv. e rendelkezése szerint az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépítmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. Kérdésünk az, hogy a vonatkozó jogszabályhely alapján adómentes-e az ingatlan?
Részlet a válaszából: […] ...nem tartozik ide [lásd: Kúria Kfv. 35.041/2014/5 számú döntése].) A mentesség második feltétele, hogy az adó alanyának, azaz az épület tulajdonosának vagy az épületet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog, használati jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi eszköznek. A kérdés szerinti telken álló ingatlan az épület, egyéb építmény (ezen belül mi?). A bt. bérli a magánszemély tulajdonosoktól a telket, a nevesített ingatlant? Ha igen, akkor bérleti díjat fizet? A bt. beruházást végzett az ingatlanon. Mi volt ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Üresen álló, bérbeadás útján hasznosított lakás amortizációja

Kérdés: Magánszemély lakást vásárolt bérbeadás céljából. Tételes költségelszámolást választ, értékcsökkenési leírást számol el. A tevékenység során vannak hónapok, amikor üresen áll a lakás, mert a bérlő már elment, új bérlő még nincs. Ezalatt más célra nem hasznosítja a lakást. Ebben az esetben az értékcsökkenési leírás elszámolható teljes évre, vagy csak időarányosan, a bérbeadás hónapjaira?
Részlet a válaszából: […] ...számításba vehető értékcsökkenési leírás összegét.Ha a lakás több szobából áll, és azok nem mindegyikét adják bérbe (mert a tulajdonos benne lakik), vagy nem tudták bérbe adni, mert nincs bérlő, akkor a lakás teljes értékcsökkenési leírását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Bérbe adott ingatlan mint telephely

Kérdés: A teljes egészében bérbe adott ingatlan helyszínén keletkezik-e a bérbeadónak "telephelye" az iparűzési adó szempontjából? (Az ingatlan helyétől eltérő helyen van a székhely.)
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalója nem végez munkát (portaszolgálat, ingatlanüzemeltetés stb.) a bérbe adott ingatlanban. A bérbe adó (aki tipikusan a tulajdonos, de lehet a használati, haszonélvezeti jog jogosultja, sőt más bérbe vevő is) számára tehát a bérbe adott ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...A társasházi közös költség mint rezsiköltség atársasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. §-ában foglaltak szerint atulajdonostársakat terheli, így a bérleti jogviszony megléte esetén sem válik abérlő a közös költség megfizetésére kötelezetté...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Telephely-e a bérbe vett ingatlan?

Kérdés: A kft. tulajdonosa bérbe adja a saját tulajdonú ingatlanát a kft.-nek. A kft. székhelye egy másik ingatlanban van, ahol a központi ügyintézés is folyik. A tulajdonos ingatlanában csak tárgyalásokat, találkozókat tartanak. A tulajdonos ingatlanát fel kell-e tüntetni a társasági szerződésben, mint telephelyet, esetleg fióktelepet?
Részlet a válaszából: […] ...olyan ingatlanlehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cégjogosult.A kérdésben megadott információk alapján a tulajdonosnak akft. rendelkezésére bocsátott (bérbe adott) ingatlana is lehetne a kft.telephelye (amelyet a cégjegyzékbe be kellene jegyezni)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Társasházi közös költségek elszámolása

Kérdés: A társasházban lévő ingatlanok kizárólagos tulajdonosa egy jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaság. A társasházban 6 db lakás és 2 db üzlet van, amelyeket a társaság bérbe ad harmadik személynek. A társasházban portaszolgálat, takarítószemélyzet van, a víz- és csatornadíjakat a szolgáltató a társasháznak számlázza. Ezek teszik ki a közös költséget. A társasház elvállalná a harmadik személy lakástakarítását, postai ügyintézését, a telefonközpont kezelését stb. Hogyan számolja el a költségeket a társasház a tulajdonos társaság felé? Kell-e számlát kiállítania? Hogyan történik a harmadik fél felé a szolgáltatások számlázása és adózása? A Számviteli Levelek 188. számában a 3927. kérdésre adott válasznak ellentmond az APEH társasházak adózásáról szóló tájékoztatója.
Részlet a válaszából: […] ...ki, hogy a társasháznak nincs alapvetően más gazdasági tevékenysége, minta közös költségek megosztása és megtéríttetése a tulajdonosokkal. Válaszunkataz Áfa-tv. hatályos előírásaira építjük. Az Áfa-tv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint: abban azesetben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Lakás bérbeadása térítés nélkül

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
Részlet a válaszából: […] ...is természetbenjuttatás akkor, ha a kifizető (az adott esetben a kérdező társaság) ajuttatásban részesülő magánszemélynek (a tulajdonosnak) a Tbj-tv. szerint nemfoglalkoztatója, és a juttatás körülményeiből megállapítható, hogy az nemképezi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Lakás bérbeadása utáni jövedelem

Kérdés: Lakás bérbeadásából származó jövedelem után miként kell a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetni, ha a tulajdonos a lakásban lakik, és két vállalkozásnak adja bérbe a lakást? Az egyik vállalkozásban 33 százalékos mértékben tulajdonos, a másik vállalkozásban nincs tulajdonrésze. A bérbeadásból származó jövedelem az évi egymillió forintot meghaladja, és az egyéb jövedelmek után fizetett egészségügyi hozzájárulás nem éri el a 400 000 Ft-ot.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2006. január 1-jétől hatályos rendelkezésealapján az egymillió forintot meghaladó ingatlan bérbeadásából származójövedelem egésze után kell – a hozzájárulási-fizetési felső határig -egészségügyi hozzájárulást fizetni. A magánszemélynek legkésőbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Bérleti szerződés felbontása magánszemély bérbeadóval

Kérdés: A kft. magánszemély többségi tulajdonosától lakóingatlant bérelt iroda, raktár céljára, bérleti díj ellenében. A bérlő felújítási, átalakítási munkákat végzett a bérleményen, amelyet bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolt el, terv szerinti értékcsökkenést is könyvelt. Három év után felmondta a bérleti szerződést, visszaadta az ingatlant tulajdonosának, a nettó értéket pedig elszámolta terven felüli értékcsökkenésként. Helyesen járt-e el a kft.? Terheli-e adófizetési kötelezettség a lakástulajdonos bérbeadót, ha a kft. a saját kockázatára végezte el az átalakítást?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni, hanem természetbeni juttatásként az áfa felszámításával a személyi jellegű egyéb kifizetések között.A lakástulajdonos bérbeadót közvetlenül nem terheli adófizetési kötelezettség, mivel az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
1
2