Iktatási kötelezettség

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységét meghatározó jogszabályok (nem csak a felsoroltak) követelményeinek figyelembevételével, függetlenül attól, hogy a tulajdonosai magánszemélyek vagy társaságok. Az iktatási, a nyilvántartási, a bizonylatmegőrzési rendszer nem megfelelő módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Bizonylatok megőrzése a társaság megszűnésekor

Kérdés: Hány évig kell megőrizni a számviteli beszámolókat, az azokat alátámasztó bizonylatokat? Kinek a feladata a megőrzés, ha a társaság megszűnik? A bizonylatokat hol kell tárolni?
Részlet a válaszából: […] ...A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a cég iratanyagának megőrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (a tulajdonosok) valamelyike vállalja (a fentebb példaként említett esetben 2026. december 31-ig). A cég iratanyagának elhelyezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Személygépkocsi-átalány egyéni vállalkozónál

Kérdés: Az egyéni vállalkozó havi 500 kilométer utat számol el átalányban a személygépkocsi használata címén. A gépjármű tulajdonosa a vállalkozó édesapja. A gépjármű üzembentartói jogát, mint vagyoni értékű jogot a vállalkozó megvásárolta édesapjától. A gépjárművet kizárólag a vállalkozó használja, a forgalmi engedélyben is a vállalkozó adatai szerepelnek, mint üzembentartó. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást a vállalkozó kötötte, a befizetést igazoló bizonylat a vállalkozó nevére szól. Ay 1995. évi CXVII. tv. 11. számú melléklet III. 11. pontja szerint az egyéni vállalkozó a gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja. Kérem, válaszolják meg, hogy a vállalkozó jogosult-e költséget elszámolni a bemutatott gépjárműre?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 11. számú mellékletének 11. pontja agépjármű-használati költségek útnyilvántartás alapján történő elszámolásahelyett teszi lehetővé az 500 kilométeres átalány alkalmazását. Ha agépjárművet kizárólag a vállalkozó használja, útnyilvántartás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelének felmondott. Az adóhatóságnál lévő meghatalmazásunkat visszavontuk. A céget többször felszólítottuk, hogy bizonylatait és iratait vegye át, ez azonban még a mai napig sem történt meg. Meddig kell őrizni ezeket a bizonylatokat? Legutóbbi felszólítólevelünkben közöltük, ha személyesen nem veszi át, akkor az iratokat postán küldjük el. Amennyiben sor kerülne az iratátadásra, kötelesek vagyunk-e a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományt is átadni? A Számviteli Levelek 214. számában a 4454. kérdésre adott választól eltér az egyik szakkönyv témával kapcsolatos álláspontja. Melyik tekinthető mérvadónak? Ezen utóbbi vélemény szerint a szerződés megszűnését követően a könyvelőirodát nem terheli a számítógépes adatállomány megőrzésének kötelezettsége. Másik kérdésünk, amennyiben ügyfelünk több hónapos vagy éves könyvelési díj-tartozást halmozott fel, és emiatt mondtunk fel, kötelesek vagyunk az iratait visszaadni?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozik, csak a könyvelőprogram használati jogávalrendelkezik, azt nem lehet átadni (a szoftver használati jogát csak a szoftvertulajdonosa értékesítheti). A bizonylatok feldolgozásának ellenőrzéséhezazonban szükség van a szoftverre is. Ezért – a már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Kiküldetés vagy költségtérítés?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
Részlet a válaszából: […] ...esetén a megbízó cégképviseletére kijelölt, kinevezett felelős vezető a kiküldő. Ebből következően,ha a céget csak az ügyvezető-tulajdonos képviseli, akkor önmagát nem tudjakiküldeni, őt a vele megbízásos jogviszonyban lévő (például a könyvelő) semküldheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Az rt. tervezett végelszámolása esetén hány évre visszamenőleg kell megőrizni a beszámolókat, a bizonylatokat, a tárgyieszköz-kartonokat? Adóhatósági ellenőrzés során hány évre visszamenőlegesen vizsgálhatják a zrt.-t? Személyzeti anyagokat hány évig kell megőrizni? A megőrzendő bizonylatokat hol kell tárolni, ha a zrt. teljesen megszűnik, ha a tulajdonos a zrt. egykori székhelyétől távolabb költözik?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 169. §-a szabályozza a számviteli bizonylatokmegőrzésével kapcsolatos követelményeket. Ezen előírás alapján a zrt. az üzletiévről készített beszámolót (a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítőmellékletet, az adózás előtti eredmény felosztására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Költségtérítés a munkavállalónak munkába járás és saját jármű hivatalos célú használatára

Kérdés: A kft. egyik tagja (25 százalékban tulajdonos) a társaságnál munkaviszony keretében dolgozik. Hivatalos ügyeit saját gépkocsijával intézi. A kft. az ingatlan-nyilvántartás alapján sajátgépkocsi-használatra költségtérítést fizet. Ez esetben csak a 3 Ft/km fizethető mint munkába járási költség, vagy az üzemanyagot is téríteni lehet? A napközbeni garázsbérlet, parkolási díj elszámolható-e a kft.-nél költségként?
Részlet a válaszából: […] A tag vagy az alkalmazott (vagy bármely munkavállaló) saját gépkocsijának hivatalos (vállalkozási) célra történő használata, a munkába járás esetén fizethető költségtérítés összegéről jogszabály nem rendelkezik. Meghatározza azonban jogszabály azt, hogy a térítést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

A számla aláírása

Kérdés: A számlát a számviteli törvény szerint alá kell írni. Kinek kell aláírnia és hogyan? Kell-e ellenőrizni a bejövő számlákon az aláírást?
Részlet a válaszából: […] ...az aláírással egyenértékűnek kell tekinteni a szignót (a rövid aláírást, a kézjegyet) is, ha az kétséget kizáróan alkalmas tulajdonosának egyértelmű azonosítására.A leírtakból az is következik, hogy az aláírásbélyegzővel gyakorolt aláírás általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.