Visszaélés-bejelentési rendszer II.

Kérdés: A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknak és egyéb szervezeteknek 2023. december 17-től belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehozniuk. Kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy hol találom ennek a szabályait, milyen rendelkezések vonatkoznak erre a rendszerre? Hogyan kell létrehozni egy ilyen rendszert, és milyen feladatokat jelent ez a vállalkozásra nézve?
Részlet a válaszából: […] ...megkezdődött,d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll;e) a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás kivezetése

Kérdés: A bérlő a társaság tulajdonosától határozatlan idejű bérleti szerződés alapján bérelt ingatlanon felújítást végzett, amely ingatlant a tulajdonos ázsiós tőkeemelés (apport) formájában át kíván adni leányvállalatának. A társaság tárgyi eszközei közül ki kell, hogy vezesse a felújítási költségeket terven felüli értékcsökkenésként, mivel a bérleti szerződés lejárt, és a szerződésben nincs mód átterhelni a felújítási költségeket. Ez esetben felmerülhet-e térítés nélküli eszközátadás és annak áfavonzata, vagy kivezethető terven felüli értékcsökkenésként? (Az apport értéke várhatóan a piaci ár tekintetében a tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti és a volt bérlő könyveiben szerepelt bérelt ingatlanon végzett felújítás értékének fog megfelelni.)
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, amikor a bérlő a bérelt ingatlanon a felújítást kezdeményezi, akkor az erre vonatkozó megállapodásban (de legalább a bérleti szerződésben) a bérbeadónak a felújításhoz való hozzájárulásán túlmenően azt is rögzíteni kell, hogy a bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Üzletrészátadás csereszerződéssel

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?
Részlet a válaszából: […] ...ki kivel cserél, mert átadásról írnak.CSP1 a jegyzett tőkéjéből nem adhat át, a jegyzett tőkét megtestesítő üzletrész felett a CSP1 tulajdonosa rendelkezik.A tagi kölcsönök vonatkozásában a kérdésben nem szerepel az, hogy a CSP1 kapta vagy adta a tagi kölcsönt.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Szerződés elszámolási egységének alkalmazása társasház építésénél

Kérdés: A kft. társasházakat épít (10-20 lakásos társasházak), az egyes társasházak építése az egyes évek között jellemzően elhúzódik. A szerződés elszámolási egységének alkalmazására vonatkozó 2022. évi számvitelitörvény-változás érinti-e ezen társasházépítéseket pozitívan, azaz tudja-e alkalmazni a társasházépítést végző kft. a szerződés elszámolási egységét (bevétel időbeli elhatárolása a teljesítési fok alapján)?
Részlet a válaszából: […] ...a társasházakat, majd a társasházban lévő laká­sokat fogja értékesíteni. (Társasházakról akkor beszélhetünk, ha a lakások tulajdonosai a lakóházat jogilag társasházként működtetik, a lakóház az építés időszakában még nem társasház.)A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Ki sem fizetett, de jóváhagyott osztalék az üzletrész értékesítésekor

Kérdés: Gazdasági társaság 2019-ben a 100%-os anyavállalat javára jóváhagyott osztalék egy részét a mai napig nem fizette ki. Időközben az üzletrész 25%-a értékesítésre került. Az adásvételi szerződésben a felek nem rendelkeztek a ki nem fizetett osztalék sorsáról. A ki nem fizetett osztalék tekintetében, az üzletrész értékesítése következtében változik-e a jogosult személye, vagy főszabályként továbbra is az a tulajdonos jogosult teljes egészében az osztalékra, aki annak jóváhagyásakor a társaság tulajdonosa volt?
Részlet a válaszából: […] ...szemben.Ha később az anyavállalat üzletrészének egy részét értékesíti, ehhez a társaságnak csak annyiban van feladata, hogy a tulajdonosokban bekövetkezett változást, tulajdonihányad-változást a törzstőke-nyilvántartáson, illetve a cégnyilvántartáson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Magánszemély és társaság mikor kapcsolt vállalkozás?

Kérdés: Adott egy "A" Kft. ahol egy magánszemély 35%-ban tulajdonos (ő az ügyvezető), 27,5%-ban egy francia társaság, 37,5%-ban pedig egy német társaság. Az "A" Kft.-ben ügyvezető magánszemély tag létrehoz egy másik "B" Kft.-t, amelyben egyedüli tulajdonos ő lesz, azaz 100%-ban. Viszont ebben az új kft.-ben nem ő lenne az ügyvezető. Akét cég üzleti kapcsolatban lenne, sőt az "A" Kft.-től bérelné az új "B" Kft. a tevékenység végzéséhez a telephelye egy részét. Fennáll ekkor a két cég között a kapcsolt vállalkozás (kapcsolt partnervállalkozás, kapcsolódó vállalkozás)?
Részlet a válaszából: […] ...vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagyc) a vállalkozás "A" Kft. felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Bejelentkezés az iparűzési adó hatálya alá

Kérdés: Be kell-e jelentkezni az iparűzési adó hatálya alá a vállalkozás székhelyétől eltérő településre az alábbi esetekben?
1. A vállalkozás a székhelyétől eltérő településen rendelkezik egy telekkel, melyen saját részre üzemcsarnokot és irodát építtet, ehhez alvállalkozókat is igénybe vesz. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
2. A vállalkozás építési telket vásárol, melyekre lakóingatlanokat épít, amiket magánszemélyek részére kíván majd értékesíteni. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
Részlet a válaszából: […] ...több mint 180 napon át zajlik, akkor az telephelynek számít a tevékenységet folytató vállalkozó számára.Az első kérdés szerint a tulajdonos az építtető, mely alvállalkozót is igénybe vesz. Az építtető kifejezésből az következik, hogy a tulajdonos nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Nyitó tételek átalakulásnál

Kérdés: A kft. tulajdonosai a társaság zrt.-vé történő átalakulását tervezik. Az átalakulás során a tulajdonosi összetételben nem történik változás, kedvezményezett átalakulás kerül megvalósításra (vagyonátértékelésre nem kerül sor). A társaság tárgyieszköz-állománya mind darabszámban, mind eszközértékben jelentős. Partnereinek száma (szállítói, vevői) szintén jelentős. Az átalakulás során egy új gazdasági társaság jön létre (zrt.), mint általános jogutód. A jogutód társaság induló vagyontárgyai megegyeznek a jogelőd társaság (kft.) záró vagyontárgyaival. Könyvelő-, nyilvántartó rendszerünkben egy új gazdasági társaság (zrt.) létrehozása a nyitó analitikák (különösen a több ezer darab tárgyi eszköz értékcsökkenésének migrációja) jelentős munkával és költséggel valósítható csak meg. Helyes-e az eljárásunk abban az esetben, ha nyilvántartó (könyvelő-) rendszerünkben egy évzáráskor is alkalmazott zárással zárjuk le az átalakulás napjával a kft.-t (mely a végleges vagyonmérleg alapját képezi), majd a nyitást követően ugyanabban a rendszerben folytatjuk a könyvelést (természetesen ügyelve arra, hogy a lekérdezések mind a múltra, mind a jelenre-jövőre vonatkozóan a helyes cégmegnevezést alkalmazzák)? Úgy gondoljuk, ezzel az eljárással jelentős munkát takarítunk meg, és maradéktalanul megfelelünk a törvényi előírásoknak. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az átalakulással egy új társaság jön létre, és egy új társaságba bevitt eszközöknek is csak egyetlen értéke lehet, a tulajdonosok által elfogadott érték. Így az átalakulás időpontjában elszámolt értékcsökkenés nem lehet, nem értelmezhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Magánpénzből felújított pince, présház értékesítése

Kérdés: Egy áfakörös társas vállalkozás fő tevékenységéül egy hobbi borászati tevékenységet jelölt meg, amelynek kialakításához ingatlant vásárolt. A vásárolt ingatlan egy használaton kívüli borospincét és egy omladozó présházat tartalmazott. A társaság nyilvántartásában a magánszemélytől vásárolt ingatlan a tárgyi eszközök között áfamentes nyilvántartással szerepel, a felépítmények állapotuk miatt érték nélküliek voltak. A társaság tulajdonosai közül két személy 2012-2015 között elhalálozott, a megmaradt egyén pedig ügyvezető igazgatóként tovább irányította a társaság ügyeit. Az örökösödési eljárások befejezése után az elhunyt alapítók feleségei örököltek és tulajdonosok lettek. A társaság aktív működéssel lezárt utolsó időszaka a 2012. év volt. Az ezt követő időszakban a társaság már nem számolt el költségeket, nem is végzett gazdasági tevékenységet, változatlan tartalommal készítette el a beszámolóit egészen a 2020. év végéig. A társaság képviseletét ellátó ügyvezető saját pénzeszközeit felhasználva fizette a bankszámlavezetési díjat, egyéb kötelezettségeket, adókat, illetékeket, azonban ezek feltüntetésére a társaság költségei között nem került sor, és így tagi hitelként történő elszámolásuk sem történt meg. Az ügyvezető építési engedélyt kért az ingatlanon található érték nélküli eszközök felújítására, saját erőből és vagyona fedezetével felújította a pincét, és felépítette a présházat is. Az építmény elkészült, és a kizárólag az ügyvezető saját erős hozzájárulásával kialakított létesítmény lakóházként – a kérelmező társaság nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt kapott. Az építkezés, a hatósági eljárások és a közműbekötések díjai nem kerültek a társaság költségei között elszámolásra, a saját hozzájárulással készült építési munkák, anyagbeszerzések számlái nem állnak már teljes mértékben rendelkezésre, azok nem a társaság nevére kerültek kiállításra. Az éves beszámolók adatai nem tartalmazzák ezeket a költségeket. Magánszemély érdeklődők jelezték vételi szándékukat, a kialkudott vételár összegét ügyvédi letétbe helyezték. Atársaság gazdálkodásának vitelében közreműködést nem tanúsító tagok javasolták a társaság tevékenységének végelszámolással történő megszüntetését. Hogyan számolhatók el a kvázi tagi hitellel finanszírozott és igazolt ráfordítások, banki, ügyviteli, hatósági eljárások költségei? A tárgyi eszközök nyilvántartásban nem szereplő és tagi hitelből megvalósuló épület értékesítése áfásan vagy áfamentesen történhet? Hogyan állapítható meg a több év alatt saját erőből létrehozott épület bekerülési értéke a számlák és dokumentumok nélkül? Mi lehet a tagi hozzájárulások visszatérítésének útja, amelyről nincs névre szóló nyilvántartás? Szükséges-e módosítani az utolsó beszámolót, vagy elegendő csak az egyszerűsített végelszámoláshoz készített beszámoló adatainak aktualizálása? Alkalmazható-e a saját erőből létrehozott építmények értékének meghatározására az ingatlan értékesítési árának az ingatlanbeszerzési árral csökkentett mértékének 75%-kal történő elszámolása? Egyszerűsített végelszámolást megelőzően az igazolt tagi hiteleket el kell számolni a vételárral szemben, vagy a végelszámolási eljárás során kell hitelezői igényként bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...lehetett volna, ha azt már a 2012. évet követően, illetve az építési engedély megkérését megelőzően megkötik, másik tulajdonos, illetve annak az örököse közreműködésével. Természetesen a felmerült költségeket pedig a felmerülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Közös vezetés vagy jelentős tulajdoni részesedés

Kérdés: Kft.-nk egy másik társasággal együtt alapított egy "Befektetési Kft."-t. Tulajdoni hányadunk és szavazati jogunk is 50-50%. Sem a társasági szerződésben, sem más megállapodásban nincs rögzítve egyik tulajdonos részére sem döntő irányítást, ellenőrzés-gyakorlást biztosító jog, nincs köztünk közvetlenül és közvetve sem tulajdonosi kapcsolat. A szavazati jogok alapján (50-50%) jogosult mindegyik tulajdonos a Befektetési Kft.-ben a vezető tisztségviselői megválasztására és visszahívására. Az Szt. 3. § (2) bekezdése alapján a jelentős tulajdoni részesedések közé soroltuk be a befektetést. A másik tulajdonos társaság a közös vezetésű vállalkozásban lévő részesedések között mutatja ki ugyanezt a részesedést. Véleményünk szerint az 50-50% tulajdoni hányad és szavazati jog alapján a tulajdonostársak közösen irányítják a vállalkozást. Ebben a témában megjelent válaszaikat is figyelembe vettük a besorolásnál:
-két vállalkozás a tulajdonos, egyik sem minősül anyavállalatnak;
-egyik tulajdonosnak sincs az Szt. 3. § (2) bekezdése 1. pontjának a; b; c; d pontja szerinti jogosultsága.
Melyik besorolás a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...másik tulajdonos társaság álláspontja a helyes. A kérdésben leírtakból egyértelműen következik, azért közös vezetésű vállalkozás az 50-50%-os tulajdoni hányaddal létrehozott kft., mert azt a tulajdonostársak közösen irányítják.Az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
1
2
3
15