Magyarországi fióktelep beszámolókészítési és letétbe helyezési kötelezettsége

Kérdés: Értelmezésünk szerint az 1997. évi CXXXII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése alapján, illetve az Szt. 154. §-a, 154/A. §-ának (1) bekezdése, valamint az 55/2009. számviteli kérdésre adott válasz alapján azon külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe mentesül a saját éves beszámolója letétbe helyezési, közzétételi, valamint könyvvizsgálati kötelezettsége alól, amelynek a székhelye az EU valamely tagállamában található, vagy amely fióktelep megfelel az Szt. 154/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Az Szt. 154/A. §-a (3) bekezdésének előírása alapján ebben az esetben a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepet a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján összeállított éves beszámoló, illetve összevont (konszolidált) éves beszámoló tekintetében terheli közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség. Kérjük megerősítésüket abban, ha a fentiek szerint a magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi vállalkozás nem az EU valamely tagállamában található, vagy amely fióktelep nem felel meg az Szt. 154/A. §-a (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, akkor a fióktelepnek a saját beszámoló könyvvizsgálati, közzétételi kötelezettségén felül a külföldi anyavállalat éves beszámolója vagy összevont (konszolidált) éves beszámolója tekintetében terheli-e egyaránt közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség, illetve ezen esetleges kötelezettségnek hogyan és milyen módon tud eleget tenni a magyarországi fióktelep. A fentiekhez kiegészítésként kérjük megerősíteni, hogy a Brexit miatt az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének 2021. 01. 01-ét követően pontosan mely beszámolók tekintetében áll fenn könyvvizsgálati, közzétételi kötelezettsége, kiemelten a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező fióktelepek esetében, amelyek üzleti éve 2021. 01. 01. napját megelőzően kezdődött. Afentiektől függetlenül kérjük megerősíteni, hogy a magyarországi fióktelep tekintetében a beszámolókészítési kötelezettség teljesítése során, a magyarországi fióktelep felettes szervének, tulajdonosának szükséges ún. "tulajdonosi/tagi határozatban" a magyarországi fióktelep beszámolóját elfogadnia, attól függetlenül is, hogy a magyarországi fióktelep esetleg mentesülhet a fióktelep beszámolójának közzététele alól.
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi székhelyű vállalkozással azt elfogadtatni. A külföldi székhelyű vállalkozás a fióktelepnek nem felettes szerve, tulajdonosának sem tekinthető, mert a fióktelep a külföldi székhelyű vállalkozásnak szerves része. A fióktelep beszámolóját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Mérlegfordulónap megváltoztatása

Kérdés: Kérdésemre a Számviteli Levelek 253. számában az 5177. szám alatt kaptam választ. Pontatlan volt a kérdés. A társaság a naptári évtől eltérő üzleti évre a külföldi anyavállalat zárlati időpontja miatt tért át, de év közben meggondolta magát. Lehet-e év közben visszatérni az eredeti üzleti évre? Zavar az a kitétel, hogy áttérni csak három lezárt üzleti év után lehet. A visszaállításra ez nem vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti évre való visszatérést! Az üzleti évmérlegfordulónapjának a megváltoztatása az is, ha augusztus 31-e helyett azanyavállalat mint tulajdonos úgy dönt, hogy a mérlegfordulónapja december 31-e legyen.Erre viszont – a hivatkozott törvényi elő­írás alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Ingatlannal rendelkező társaság

Kérdés: A társaság zártkörűen működő belföldi részvénytársaság, amely 100%-ban amerikai – az Amerikai Egyesült Államokban működő – társaság tulajdonában van. A magyar társaság leányvállalata a tulajdonos amerikai cégnek. Az amerikai tulajdonos társaság részvényeit a NASDAQ-tőzsdén jegyzik, a külföldi tagnak nem keletkezett részesedéskivonás vagy elidegenítés okán jövedelme a 2010-es üzleti évben (ez a cégcsoport esetében 2009. 10. 01.-2010. 09. 30-ig tartott, mivel naptári évtől eltérő üzleti évesek) és azóta sem. Amennyiben nem keletkezik olyan típusú jövedelem, amely adóztatható lenne, ha egyébként a cégcsoport bármely tagja külön-külön vagy együttesen 75%-ot meghaladó belföldi ingatlantulajdonnal rendelkezik, ez esetben is kell-e vizsgálni magát a 75%-os ingatlanarányt, és ez azt jelenti-e, hogy kvázi ingatlan-értékbecslést kell végeztetni, vagy más módon is meghatározható az ingatlan piaci értéke? Másik kérdés az, hogy amennyiben a fent nevezett tőzsdén az anyavállalat részvényeit jegyzik, ez esetben a belföldi leányvállalat lehetne-e a többi feltétel teljesülése esetén ingatlannal rendelkező társaság?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlannal rendelkező társaság fogalmát a Tao-tv. 4.§-ának 8/a) pontja határozza meg. E szerint ilyennek minősül egy adózó, ha1. a beszámolójában vagy a belföldi illetőségű adózónak vagykülföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Bevallás évközi osztalékról

Kérdés: Francia alapítású magyar cég 2006. 03. 31-ével eltérő üzleti évre vált. Az új üzleti év 2006. április 1-jétől 2007. március 31-éig tart. A francia tulajdonos a csonka év utolsó napján (március 31.) osztalékot vett fel franciaországi bankjában. A fizetendő osztalékadó kulcsa 15 százalék (illetőség- és haszonhúzói igazolás megvan). Milyen nyomtatvány alkalmazható ezen osztalék bevallásához? A 06081-es nem kellett, mert éves bevalló.
Részlet a válaszából: […]

Ha az adózó éves adóbevallásra kötelezett, akkor a 06083M nyomtatványon kell a bevallásnak eleget tenni 2007. január 31-éig, ha 2006 áprilisától nem kötelezett elektronikus bevallásra.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Átalakulás cégformaváltozással

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...történő átalakulás során is azátalakulás általános és sajátos feladatait el kell végezni, függetlenül attól,hogy a tulajdonosok nem változnak (ez így nem pontos, mert részvényesek helyetttagok lesznek, legfeljebb a nevük az, ami nem változott), hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Az üzleti év 2000. január 1-jétől eltérhet a naptári évtől. Be kell-e jelenteni valahová a megváltozott üzleti évet, vagy csak elkészíti a vállalkozó éves beszámolóját például 2001. november 30-i fordulónappal, és azt követően benyújtja azt a számviteli törvényben előírt helyekre? Az áttéréskor milyen hosszú lesz és meddig tart az üzleti év? 2001. január 1-jétől 2001. november 30-ig, vagy 2001. január 1-jétől 2002. november 30-ig?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti év választása hatással van közvetve vagy közvetlenül az eredményre, az eredmény megállapítására, az eredmény alapján a tulajdonosokat megillető osztalék kifizetésére, továbbá azért, mert a választásnak adózási és egyéb következményei is lehetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.