18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
2. cikk / 18 Adómentes juttatások elszámolása
Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
3. cikk / 18 Változások a juttatások adóztatásában
Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
4. cikk / 18 Béren kívüli juttatás értelmezése
Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész a törvényben rögzített feltételek mellett. Az Szja-tv. 2015. január 1-jei változása alapján, az adóévben a Széchenyi Pihenőkártya szálláshely, vendéglátás, illetve szabadidő alszámlára utalt összeget figyelmen kívül hagyva, a béren kívüli juttatások éves keretösszege évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Jól értelmezzük a törvény szövegét, miszerint az iskolarendszerű képzési költség munkáltató általi átvállalása esetén a minimálbér két és félszeresét (262 500 forintot) meg nem haladó összeg minősül béren kívüli juttatásnak, de a törvényi korlát miatt csak 200 ezer forint számolható el mint béren kívüli juttatás?
5. cikk / 18 Béren kívüli juttatás társas vállalkozásnál
Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa megbízásos jogviszonyban ügyvezető is, amelyért díjazását havonta felveszi. A Tbj-tv. alapján a társas vállalkozóra vonatkozó szabályok szerint személyesen közreműködik a cégben mint művezető. Ezért a tevékenységéért nem vesz fel jövedelmet. Adható-e ezen tagnak kedvezményes étkezési utalvány?
6. cikk / 18 Utalvány visszaváltása készpénzutalványra
Kérdés: Ha a cégnél az alkalmazottak sportutalványt kapnak (béren kívüli juttatás címen), amit az utalványt kibocsátó cég utalványtőzsdéjén bármilyen utalványra cserélhetnek (többek között készpénzutalványra is), a cserélt sportutalvány béren kívüli juttatásnak minősül-e? A készpénzutalványra való csere visszaváltásnak minősül?
7. cikk / 18 SZÉP kártyával történő jutalmazás
Kérdés: Társaságunk minden negyedévben megjutalmazza a legjobb dolgozóit (ajándékutalvány formájában, vagy idei évtől SZÉP kártyára is feltöltethetik ezt az összeget). Ha a társaság általi béren kívüli juttatások értéke nem éri el az 500 ezer Ft értékhatárt, ezt a SZÉP kártyára feltöltött összeget lehet-e az Szja-tv. 71. §-a szerint szintén ekként kezelni, vagy sem?
8. cikk / 18 Lejárt utalványok visszautalt ellenértéke
Kérdés:
A 412/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet a SZÉP kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet 9. §-át úgy módosította, hogy a lejártnak minősülő elektronikus utalványok ellenértékét az intézménynek a lejárata évének június 30. napjáig a munkáltató részére vissza kell fizetnie. A rendelkezést a 2011-ben juttatott utalványokra is alkalmazni kell. Hogyan kell könyvelni a lejártnak minősülő utalványok visszautalt ellenértékét? A visszautalt összeggel csökkenthető-e a visszautalás évében a béren kívüli juttatások adóalapja?
9. cikk / 18 Munkahelyi étkezés átcsoportosítása
Kérdés: Ha minden dolgozó egyenlően havi 5000 Ft összegben kap munkahelyi étkezést, viszont néhányan a munkavégzés jellegéből adódóan nem tudják ezt felhasználni, ez az összeg utólag átcsoportosítható-e Erzsébet-utalványra, ha már úgyis adóztunk utána?
10. cikk / 18 Munkahelyi étkeztetés feltétele
Kérdés: Minősülhet-e a 12 500 forint összegű béren kívüli juttatásra jogosító munkahelyi étkezésnek, ha a munkáltató zárt ebédlőjében ételfutártól megrendelt ételt mikrohullámú sütőben felmelegítve fogyasztják a dolgozók?
