5 talált cikk a bontási költség , váltó kifejezésre

Kérdés: A társaság egy nemzetközi kiállításra külföldön a kiállítás területén több százmillió forint bekerülési értékű pavilont, jelentős alapterületű, többszintes épületet hozott létre épületgépészeti elemekkel együtt. A kiállítás hat hónapig volt nyitva. Ezt követően a pavilont le kell bontani, a területet vissza kell állítani, amelyre kb. másfél év áll rendelkezésre. A társaság tervei szerint Magyarországon a kiállításra felépített épületet újraépítik, amelyhez hazaszállítják, és felhasználják az eredeti, a bontás során nem sérült anyagokat, gépészeti elemeket is. A társaság a kiállításra felépített pavilont előző évben a tárgyi eszközök között mutatta ki, és értékcsökkenést számolt el utána, még a kiállítás bezárását követően is. Tekinthető-e tárgyi eszköznek a kiállítás idejére felépített épület, amit a kiállítást követően le kell bontani? Ha nem, akkor az épület megépítésével kapcsolatos költségeket hogyan kellett volna elszámolni? Tárgyi eszközzé minősítés esetén elszámolható-e értékcsökkenés a kiállítás bezárását követően? Át kell sorolni a készletek közé? Ha igen, mi tekintendő piaci értéknek? Az újraépítés során fel nem használható anyagok után az átsorolást megelőzően terven felüli értékcsökkenést el kell-e számolni? A bontási költségek a Magyarországon újraépített épület bekerülési értékébe beszámíthatók-e, vagy csak a hazaszállított és felhasznált építési anyagok, gépészeti elemek?

Kérdés: A betéti társaságnál a tárgyieszköz-kartonok felülvizsgálatakor megállapították, hogy a nyilvántartásban "nulla összegen" gépkocsibeálló szerepel. Mivel a bt.-nek erre az építményre nincs szükséges, hogyan lehet azt kivezetni? Átadhatja-e ingyenesen vagy minimális összegért a kültag részére (az ő háza udvarán áll)? Évekkel ezelőtt a kültag családi házába (ami telephely is egyben) különböző épületgépészeti berendezéseket vásároltak a bt. nevére, melyek szintén nullára leírtak. Jól jártak el annak idején? Hogyan történhet a kivezetés, a kültag részére az átadás?

Kérdés: A társaságunkhoz apportként került ingatlanok központi fűtését a városi távhőszolgáltató biztosítja a saját hőközpontunkon keresztül. Erről a rendszerről az egyik ingatlan leválik, és gázfűtésre tér át. A korábbi fűtés elemei – a radiátorok – maradnak, csak a gázra történő átállás miatt kerül a rendszer átalakításra. Az ingatlannál gázkazánt, a kazánhoz réz fűtőcsöveket szerelnek be, gáztartályt állítanak fel, a gáztartálynak alapot készítenek. A felmerült díjak felújításként vagy karbantartásként számolandók el? Ha felújítás, akkor az ingatlan értékéből – mivel nem ismert a régi fűtési rendszer értéke – kell-e részleges selejtezést végezni, és ennek értéke hogyan állapítható meg?

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy telket a rajta lévő üzletépülettel együtt 2004 májusában azzal a szándékkal, hogy amint hitelt és/vagy támogatást kap rá, az épületet lebontja és hűtőraktárt épít a helyére. Az adásvételi szerződésben a telek árát 1,5 millió forintban, az épület árát 3,2 millió forintban határozták meg. A megvásárolt épületet a beruházás megkezdéséig tárolási célra használtuk. A hitelt 2004 augusztusában megkaptuk, elkezdődött a bontás, majd az építkezés, és 2004 decemberében már aktiválható volt az új épület. A telket az adásvételi szerződés szerinti értéken vettük nyilvántartásba. Az épületet is használatba vettük, terv szerinti értékcsökkentést számoltunk el, majd a bontást követően terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kivezettük a könyvekből. A bontási költséget az új épület bekerülési értékébe számítottuk be. Helyesen jártunk el? A leírt esetben a lebontott üzletépület értéke mikor számít bele az új épület vagy a telek bekerülési értékébe?

Kérdés: Mit jelent a mikro- és kisvállalkozók által érvényesíthető kedvezményre vonatkozó rendelkezésekben a "korábban még használatba nem vett" kifejezés?