Egyszerűsített végelszámolás, a cégbíróság a céget nem törölte

Kérdés: 2023. 01-02. hónapban kivás kft. 03. 01-vel egyszerűsített végelszámolást kezdett, amit 04. 30-val befejezett, a két beszámolót közzétette, a bevallásokat beküldte, azonban a cégbíróságnak rossz nyomtatványon nyújtotta be a törlési kérelmet, így elutasították azt. A 2023. 04. 30-i végelszámolási mérleget hibernálni kell? Ha az új egyszerűsített végelszámolás kezdete 12. 01., befejezése 01. 31. lesz, akkor november 30-val és 01. 31-vel kell a beszámolót közzétenni, vagy 12. 31-vel is?
Részlet a válaszából: […] ...azaz az egyszerűsített végelszámolás helyett a végelszámolás szabályaira kellett volna átállnia, folytatnia a végelszámolást, amelyet változásbejegyzési kérelem benyújtásával kellett volna kérnie.Ebből következően a 04. 30-val készített beszámolót tárgytalannak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Jegyzett tőke és a könyvvezetés pénzneme

Kérdés: Egy 2018-ban alapított gazdasági társaság a létesítő okiratában forinttól eltérő devizanemben (EUR) állapította meg a jegyzett tőkéjének összegét, mely devizanem szerint került bejegyzésre a társaság törzstőkéje. A létesítő okiratban nem került megjelölésre a könyvvezetés pénzneme, de taggyűlési határozatban pénznemként a forintot jelölték meg, és ebben is könyveltek, forintban állították össze a beszámolót is. A 2019. 01. 01-jétől hatályos számviteli törvény módosítása rendelkezett arról, hogy a könyvvezetés pénznemének azonosnak kell lennie a cégbíróságon bejegyzett tőke pénznemével. A társaság a forintban történő könyvelés mellett maradna. Első ha a társaság 2020-ban forintra módosítja a jegyzett tőke devizanemét, akkor a korábbi években forintban beadott beszámolóit kell bármilyen formában és okból módosítania? Ha igen, milyen formában és határidőkkel? Második ha nem módosítják a jegyzett tőke devizanemét, át kell térni az euróban történő könyvvezetésre? Ha igen, milyen dátummal? Mi a teendő a korábbi évek forintban beadott beszámolóival, adóbevallásaival?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az USA-dollárt jelölte meg. E döntés – egy kivétellel – legkorábban a döntést követő harmadik üzleti évre vonatkozóan változtatható meg, a számviteli politika és a létesítő okirat ennek megfelelően módosításával.A cégnyilvánosságról, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...tagja nem hitelt nyújt, hanem kölcsönt, amelyet a két félnek (a bt.-nek, illetve a tagnak) kölcsönszerződéssel kell alátámasztania. (Ha változik a tagi kölcsön összege, a kölcsönszerződést is módosítani kell.) A kérdésből nem derül ki, hogy milyen internetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Mezőgazdasági szövetkezet megszűnése

Kérdés:

Hogyan lehet megszüntetni egy mezőgazdasági szövetkezetet, amelyik csak vagyonmegóvást végez? Az állam a kívülállók és a nyugdíjasok üzletrészét megvásárolta, és azt visszajuttatta a lekötött tartalékba. Jelenleg 21 tag van, amelynek nagy része nyugdíjas.

Részlet a válaszából: […] ...hoz döntést, megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját, megválasztja a végelszámolót, döntését a cégbíróságnak bejelenti változásbejegyzési kérelemben, kérve a végelszámolás megindításának közzétételét.Ha a szövetkezet rendelkezésre álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet

Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...kritérium, hogy a szolgáltatás közvetítésének, azaz annak, hogy ügyfele a szolgáltatást a megrendelő érdekében vásárolja és adja el változatlan formában, egyértelműen kell következnie a megrendelővel kötött szerződésből (a megrendelővel kötött szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Betéti társaság átalakulása

Kérdés: Egy bt.-ben a férj beltag, a feleség a kültag. A felek elválnak. A feleség szeretné továbbvinni a céget. Milyen lehetősége van? Lehet-e másik beltagot választani, vagy átalakulhat egyszemélyes kft.-vé? Melyik előnyösebb? Milyen fizetési kötelezettsége van a bt.-nek a beltag felé?
Részlet a válaszából: […] ...belül atársasági szerződés módosításával a betéti társaságként való működés törvényesfeltételeit megteremti, és ezt a változást a cégbíróságnak bejelenti, azaz azúj beltagot a cégbíróságnál bejelenti. Új tagnak beltagként való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Elszámolás a részjegy örökösével

Kérdés: Szövetkezeti alapszabályunk alapján a volt taggal (örökössel) a tagsági viszony megszűnését követő 30 napon belül kell elszámolni a következők szerint: - a részjegy összegét a tagsági viszony megszűnését követő évben a beszámoló elfogadása után kell kifizetni, - a befektetői részjegy összegét (volt szövetkezeti üzletrész) megállapodásban rögzített összegben (mely a tagsági viszony a megszűnésének évéről készült beszámoló adatai alapján kerül meghatározásra) alapszabályunk szerint 5 éven belül kell kifizetni. Mikor kell a vagyonváltozást bejelenteni a cégbíróságnak? A megállapodás aláírásakor, mert ekkor vállalunk kötelezettséget a kifizetés összegére, vagy a tényleges kifizetéskor? Amíg a jegyzett tőke változását a cégbíróság nem jegyzi be, addig a jegyzett tőkében kell tartani a megszűnt tag befektetői részjegyét, addig osztalékra jogosult a tag? Mi a teendő a tagsági viszony megszűnése után, ha az örökös a felhívásunk ellenére nem jelentkezik a megállapodás megkötésére? Átminősíthetjük-e az elhunyt tag befektetői részjegyét átalakított befektetői részjeggyé?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti év beszámolójában szereplő saját tőke. Avolt tagnak járó összeget ez alapján kell megállapítani, így annak összege nemváltozhat annak függvényében, hogy az mikor kerül kifizetésre. A Ctv. 24. §-a (4) bekezdésének előírása szerint aszövetkezetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Vállalkozási tevékenység az előtársasági időszak alatt

Kérdés: Az Szt. 135. §-a kiegészült a (6) bekezdéssel, amely kapcsolódik a bírósági cégeljárás azon változásához, mely szerint a jövőben egyre rövidebb időt vesz igénybe a cégbejegyzés. A módosítás lehetővé teszi az előtársasági beszámoló mint önálló beszámoló elhagyását akkor, ha a vállalkozó az előtársasági időszak alatt nem kezdte meg vállalkozási tevékenységét. Mit jelent ez utóbbi kitétel? Kimenő számlája nyilvánvalóan nem lehet. Bejövő számlája sem? Szerződést sem köthet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés valójában arra irányul, hogy mi minősülvállalkozási tevékenységnek. Alapvetően az a tevékenység, amire a társaságotlétrehozták. Így nem tekinthető vállalkozási tevékenységnek a társaságalapításához szorosan kapcsolódó tevékenység, mint a létesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Adófizetési napok

Kérdés: Melyek a társasági adó és az iparűzési adó megfizetésének időpontjai?
Részlet a válaszából: […] ...követő 30 napon belül) követő 30 nap, a végelszámolás befejezését követő 30 nap, a könyvvezetés és a beszámoló pénznemének változása esetén készítendő beszámoló határnapjától (90 nap) számított 30 nap, az előtársasági időszakról a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Az üzleti év 2000. január 1-jétől eltérhet a naptári évtől. Be kell-e jelenteni valahová a megváltozott üzleti évet, vagy csak elkészíti a vállalkozó éves beszámolóját például 2001. november 30-i fordulónappal, és azt követően benyújtja azt a számviteli törvényben előírt helyekre? Az áttéréskor milyen hosszú lesz és meddig tart az üzleti év? 2001. január 1-jétől 2001. november 30-ig, vagy 2001. január 1-jétől 2002. november 30-ig?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 153. §-ának (1) bekezdése szerint a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó az éves beszámolót az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül köteles a cégbíróságnál letétbe helyezni, a 154. § (1) bekezdése szerint pedig a letétbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.