14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Családi gazdaság mely településen adóköteles – ipa?
Kérdés: Kérem szíves válaszukat a nyilvántartásba bejegyzett családi gazdaság helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettségének keletkezésére (mely településen, kikre vonatkozik), értelmezésére vonatkozóan az alábbi esetekben! A Htv. 41. § (8) bekezdésének rendelkezése 2017. 01. 01-től érvényes, azonban az ezt megelőző időszakra is eltérő értelmezések merültek fel.
1. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található.
2. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található, és a tagok kiskorú személyek (unokák).
3. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei a családi gazdaság vezetőjének állandó lakcíme szerinti településen találhatóak, azonban a tagoknak az állandó lakcíme más településen van. Ebben az esetben is felmerül, hogy a tagok felnőttek vagy kiskorúak.
1. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található.
2. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található, és a tagok kiskorú személyek (unokák).
3. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei a családi gazdaság vezetőjének állandó lakcíme szerinti településen találhatóak, azonban a tagoknak az állandó lakcíme más településen van. Ebben az esetben is felmerül, hogy a tagok felnőttek vagy kiskorúak.
2. cikk / 14 Változtak a pénzmosás könyvelőre vonatkozó előírásai
Kérdés: Azt hallottam, hogy változtak a pénzmosással kapcsolatos törvényi előírások. Ezen változások hogyan érintik a könyvviteli szolgáltatókat? Mire kell figyelemmel lenni?
3. cikk / 14 Családi gazdálkodó halálához kapcsolódó adózási kérdések
Kérdés: Családi gazdálkodó 1 fő, tagok: a feleség, 2 felnőtt gyermek és 3 unoka, összesen 7 fő. Sajnos a családi gazdálkodó tegnap elhunyt (nyugdíjas lett volna októbertől). Kérném szíves és sürgős segítségüket a szükséges lépések megtételének ismertetésére. Sok kérdés merül fel e sajnálatos halál esetén: 1041-esen ki kell-e jelenteni? Folytathatja-e a családi gazdálkodást az egyik tag (fia, szakképzett) az apa adószámán, vagy teljesen új családi gazdaságot kell alapítania? Haláleset napjával kell-e most elszámolást készíteni SZJ17-en mindenkinek? Ki állapítja meg az elhunyt adóját? Új adószámos folytatás esetén év végén még egyszer SZJ 17-es a tagoknak? Az elhalálozás napja utáni dátumra érkező számlák elszámolása (fizetési határidő), utalása ezután fog megtörténni (növényvédő szerek). Folyamatban volt az árpa eladása. Erről a számla még nem érkezett meg (több millió), milyen dátumú lehet a bevételi számla? Lehet-e a haláleset napja, vagy netán későbbi néhány nappal, ha még nem készült el a számla? Az ellenérték a jövő héten várható. Mezőgazdasági támogatások hogyan alakulnak, mi lenne a teendő? Most negyedéves áfabevalló, – visszaigénylő bankszámlára visszakapja-e az I. és II. negyedévit? (75-75 nap.) Az I. negyedévi most lesz aktuális 04. 20-tól 75 nap. A 2016. évi gázolaj-támogatást a bevallásban nem kérték vissza. A folyószámlán túlfizetésként mutatkozik több százezer Ft (2017. 01. 15. J04 bevallás). 1717-esen most kiutaltathatom az elhunyt bankszámlájára?
4. cikk / 14 Kedvezményezett átalakulás kiválásos beolvadással
Kérdés: A család tagjainak két kft.-je van. Az egyikben van ingatlan, a másikban nincs. Az ingatlannal rendelkező kft.-ben két tag van 95-5%-os arányban. A másik kft.-ben ugyanez a két tag és még másik két családtag azonos, 25-25%-os részesedéssel. Az ingatlannal rendelkező kft.-ből szeretnék kiválással kihozni az ingatlanokat, de nem szeretnének 3 kft.-t, és beolvadással egy lépcsőben átvinnék a másik kft.-be. Megoldható-e ez a kedvezményes átalakulás szabályai szerint, azaz illeték fizetése nélkül? Javít-e a helyzeten, ha összeolvadás (beolvadás) előtt a másik kft.-ben is csak az a két családtag marad, 95-5%-os aránnyal, és persze összeolvadás után is?
5. cikk / 14 Amortizáció elszámolása családi gazdaságban
Kérdés: A regisztrációs számmal rendelkező őstermelő, illetve a családi gazdálkodó egy összegben is amortizálhatja a tárgyévben beszerzett tárgyi eszközét a beszerzés évében. Ezt akkor megteheti, amikor üzembe helyezi, vagy csak év végén? Az olyan családi gazdaságnál, ahol bővült a létszám, és a beszerzés még a belépése előtt történt, osztható-e az új tagra?
6. cikk / 14 Ingatlan bérbeadása magánszemély által
Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?
7. cikk / 14 Kapcsolt vállalkozás családtagok között
Kérdés: Két cégben apa, anya, gyermek tulajdonosok. Egyikük tulajdoni hányada és szavazati aránya sem éri el az 50%-ot, viszont az ügyvezető mindkét cégben azonos, ezért véleményünk szerint a két cég 2009. december 31-ig nem minősül kapcsolt vállalkozásnak, és nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni. Az ügyvezető azonossága nem játszik szerepet a kapcsolt minőség meghatározásánál. 2010. január 1-jétől azonban a két társaság kapcsoltnak minősül, mivel a közeli hozzátartozók tulajdonarányait/szavazatait össze kell adni. Jól gondoljuk-e?
8. cikk / 14 Életbiztosítás – a kedvezményezett helyébe más lép
Kérdés: Társaságunk befektetéshez kapcsolódó egész életre szóló életbiztosítást kötött. A szerződésben a biztosított az egyik munkavállaló, a kedvezményezett a szerződő társaság. A kifizetett díjat követelésként tartjuk nyilván. Most módosították a szerződést, a kedvezményezett személye változott, a biztosított munkavállaló egyik családtagja lett a társaság helyett. Ettől az időponttól a biztosítási díjakat személyi jellegű egyéb ráfordításként könyveljük. Mivel a kedvezményezett már nem a társaság, ezért az előző időszakokban befizetett és a könyvekben követelésként nyilvántartott díjakat hogyan kell könyvelni, hiszen követelésként már nem mutathatjuk ki?
9. cikk / 14 Az internethasználat bizonylata
Kérdés: Cégünk az adómentes béren kívüli juttatás keretén belül (Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.11. pontja alapján) az internethasználat havi előfizetési díját a munkavállaló nevére, illetve vele közös háztartásban élő családtagja nevére kiállított számla alapján téríti meg. Néhány munkavállalónk a "díjnet" elektronikusszámla-kibocsátó rendszerén keresztül jut hozzá a havi internetszámlájához, amelynek a kinyomtatott változatát adja le a munkáltatónak. Ezt az így kinyomtatott számlát a munkáltató elfogadhatja? Szükséges-e a munkavállalótól hiteles számlát kérni? Kell-e a befizetést igazoló bizonylatot kérni a megtérítéshez?
10. cikk / 14 Segítő családtag
Kérdés: Alkalmazott nélkül működő, könyvelői tevékenységet végző betéti társaság egyetlen beltagja táppénzre, majd szülési szabadságra megy. A férj (aki nem tagja a társaságnak) képzettsége is könyvelő. Van heti 36 órás munkaviszonya. Foglalkoztatható-e a férj mint segítő családtag havi 15 000 Ft-os jövedelemmel? Mi szükséges hozzá, és mit kell fizetni utána? A folyamatos szolgáltatás számlázása történhet-e változatlan formában?