Munkaerő-kölcsönzés fordított adózásának változása

Kérdés: 2021. 03. 02-án megjelent a Magyar Közlönyben az 1/2021. PM határozat, melyben kihirdetésre kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzés (az építőipari kölcsönzéstől eltekintve) a fordított adózás helyett egyenesen adózik. Átmeneti szabályozásról nem tudni. Az áfatörvény vagy a számviteli törvény szerinti teljesítést kell figyelembe venni a rendelet értelmezésekor? Már február elején rendelkeztünk olyan általunk kiállított számlával, mely a 01. havi kölcsönzési szolgáltatásról szól, viszont a számlán szereplő teljesítési dátum áprilisra esik.
Részlet a válaszából: […] ...és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontással történő megszüntetését is – irányul.A változással összefüggésben az Áfa-tv. nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Munkaerő-kölcsönzés szabályozása 2021-ben

Kérdés: A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos számlázással kapcsolatban merültek fel az alábbi kérdéseim:
1. Amennyiben a számla folyamatos teljesítésű, és 2020. évi időszakot számlázok ki 2021. évben, a számla fordított vagy egyenes adózású? (Nem építőipari ágazathoz kapcsolódik.)
2. Amennyiben egy 2020. évre vonatkozó folyamatos teljesítésű számlát helyesbítek, ahol az eredeti számlát fordított adózással állítottuk ki (2020. 12. hónap az eredeti számla kelte), akkor fordított vagy egyenes adózással kell kiállítani a helyesbítő számlát? Ebben az esetben mi a számla teljesítési időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontással történő megszüntetését is – irányul.Fenti módosítás azonban még nem lépett hatályba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Kölcsönadott munkavállalók utáni iparűzési adó

Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, s az ország több pontján létesített e célból irodát. Nem teljesen világos számunkra, hogy a kölcsönadott munkavállalóink foglalkoztatásának helyszínén kötelesek vagyunk-e helyi iparűzési adót fizetni. Továbbá az is bizonytalanságot okoz, hogy a kölcsönadott munkavállalókat mely településen kell figyelembe venni, különösen, ha a kölcsönadott munkavállalók munkavégzésének helye szerinti településen van irodánk, azaz telephelyünk. Az értelmezési nehézséget az okozza, hogy a Htv. a változó munkahelyen foglalkoztatottakra vonatkozóan ad útmutatást, de azt nem rögzíti, hogy ki tekintendő változó munkahelyen munkát végző munkavállalónak.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsán foglalkoztatottak személyi jellegű ráfordítását kizárólag e településnél kell figyelembe vennie. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Iskolaszövetkezet mint teljesítési segéd számlái

Kérdés: Adott egy vállalkozás, amely munkaerő-kölcsönzéssel és diákmunka-szervezéssel foglalkozik. A munkaerő-kölcsönzési tevékenységét önállóan látja el, alvállalkozó bevonása nélkül. A diákmunka-szervezési tevékenységét azonos tulajdonosi körhöz tartozó iskolaszövetkezet (mint teljesítési segéd) bevonásával végzi. A társaság a megrendelőivel kötött keretmegállapodásban különféle szolgáltatások ellátására vállalkozik (pl. árufeltöltési, raktárosi feladatok ellátására), az ehhez kapcsolódó ÁSZF-ben felhívja a megrendelői figyelmét, hogy az ő teljesítésében az iskolaszövetkezet mint teljesítési segéd fog részt venni. Az iskolaszövetkezet és a munkaerő-kölcsönző közötti kétoldalú szolgáltatási szerződésben az iskolaszövetkezet arra vállalkozik, hogy a munkaerő-kölcsönző által elvállalt feladatok teljesítésében a saját szövetkezeti tagjaival teljesítési segédként részt vesz. A munkaerő-kölcsönző a megrendelőinek az elvégzett munkaórák alapján számlát állít ki, mely teljesítését követően számol el az iskolaszövetkezettel. Az iskolaszövetkezet részére kifizetett díjakat a munkaerő-kölcsönző vállalkozás közvetített szolgáltatásként elszámolhatja, és adóalap-csökkentő tételként figyelembe veheti az iparűzési adó megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásában egyaránt feltétele, hogy a vásárolt és az eladott szolgáltatás ugyanaz legyen. Ekkor lehetséges ugyanis a szolgáltatás változatlan formában való továbbadása (közvetítése). A szolgáltatás közvetítése tényének a megrendelővel kötött szerződésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak

Kérdés: A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szabályai 2011-től megváltoztak. Az APEH-tájékoztató szerint figyelmen kívül kell hagyni a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámát. Munkáltató az, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll. Ezek alapján a korábbi években az átlagos állományi létszámba bele kellett volna venni a kirendelt (kölcsönzött) munkaerőt? Vagy a korábbi években sem kellett figyelembe venni, és ez a módosítás csak pontosítást jelent?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz először nézzük meg, hogy hogyan változott afoglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. éviIV. törvény (Flt.) vonatkozó előírása. Az Flt. 41/A. §-a (2) bekezdésének 2010.december 31-én hatályos előírása szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Bérmunka vagy munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató cég gyakran végez bérmunkát a megrendelő telephelyén, a megrendelő anyagával. Minősíthető-e ez munkaerő-kölcsönzésnek, illetve mi a különbség a bérmunka és a munkaerő-kölcsönzés között?
Részlet a válaszából: […] ...Nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi. Változó munkahely esetén szokásos munkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló munkáját a beosztása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Iparűzési adó alapja: munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó kft. esetében lehet-e az elszámolt bérrel csökkenteni a nettó árbevételt, mivel munkaerő-kölcsönzés esetén valójában a munkaerő változatlan formában történő közvetítése valósul meg?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése és 52. §-ának 39., 40. pontjai értelmében az ún. közvetített szolgáltatások értékével 1998. január 1-je óta lehet csökkenteni a nettó árbevételt az iparűzési adó alapjának kiszámítása során. A közvetített szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.