Veszteség fedezetére pótbefizetés

Kérdés: Két taggal rendelkező kft. társasági szerződésében a veszteségek fedezetére pótbefizetés elrendelésének lehetőségéről döntöttek 5 millió forint maximált értékben. A társaság több éve működik, kb. 150 millió forintos saját tőkével, 3 millió forintos jegyzett tőkével. Mintegy 3 éve a társaság tényleges tevékenységet nem végez, alkalmazottja nincs, a vagyonelemeit kezeli a többségi tulajdonos. A működési költség 3-4 millió forint veszteség. A többségi tulajdonos pótbefizetést rendel el többségi szavazatával a tárgyévi veszteség miatt a társasági szerződésre hivatkozással. A korábban teljesített pótbefizetés visszafizetését a többségi tulajdonossal együttműködő ügyvezetés megtagadja, azzal az indokkal, hogy nem keletkezett még annyi nyereség, hogy az elmúlt két-három év veszteségét visszapótolja. A társaság nem fizetésképtelen, jelentős összegű kölcsönöket helyezett ki a többségi tulajdonos érdekkörébe tartozó társaságokhoz. Mivel a felhalmozott saját tőke összege bőven fedezi a keletkezett veszteséget, szerintünk jogszerűtlen a pótbefizetés elrendelése. Helyesen látjuk?
Részlet a válaszából: […] ...nincs szüksége.Itt kell megjegyezni, ha a társaság tényleges tevékenységet már 3 éve nem végez, akkor a többségi tulajdonosnak a kft. végelszámolással történő megszűnését kellene kezdeményezni, a kft. vagyonát pedig a társaság tulajdonosai között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Saját tőke hiánya

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőke 2,5 millió forint. Milyen lépéseket kell tenni a saját tőke pénzbefizetéssel történő rendezésére? Szabad pénzeszköz a pénztárban rendelkezésre áll.
Részlet a válaszából: […] ...tőke leszállítása nem értelmezhető!Ha a fenti két megoldás a kft.-nél nem járható út, akkor marad a jogutód nélküli megszűnés végelszámolással vagy felszámolással, illetve a bt.-vé való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Pótbefizetés végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor mi a sorsa a pótbefizetés összegének, amelyet lekötött tartalékként tartunk nyilván? A pótbefizetés, amennyiben a vállalkozás felosztható vagyonnal nem rendelkezik, nem elengedett követelés a tulajdonosok részéről, mert az a saját tőke részévé vált? A végelszámolást lezáró beszámolóban össze kell vezetni a negatív eredménytartalékot a lekötött tartalék pótbefizetés miatti összegével?
Részlet a válaszából: […] ...pénzeszközfizetéssel, illetve a tulajdonosok számára is hasznosítható eszközök átadásával (értékesítésével) nem tud eleget tenni a végelszámolás időszaka alatt, akkor a Ptk. 3:207. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. E szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Befektetés esetében értékvesztés elszámolása

Kérdés: A gazdasági társaság alapított egy másik társaságot, amely társaság két egymást követő évben is veszteségesen működött, a saját tőkéje lecsökkent. Az Szt. 54. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint ez esetben értékvesztést kell elszámolni. A törvény felsorolja, hogy a befektetés piaci értéke meghatározásakor mit indokolt figyelembe venni. Az alapító értékvesztést kíván elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és az alapított társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó rész különbözete összegében. A különbözet jelentős összegű. Megfelelőnek tekinthető az alapító eljárása? Az értékvesztés elszámolásakor a fenti körülményen felül kötelező-e az Szt. 54. §-a (2) bekezdésében felsorolt további körülményeket figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...jónak, akkor indokolt dönteni az alapított társaság jogutód nélküli megszüntetéséről, kezdeményezni kell a felszámolását, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Végelszámolás, ha a vagyon nem elegendő a kötelezettségre

Kérdés: A társaság taggyűlése a társaság végelszámolását határozza el. A végelszámoló a korrigált nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy a társaság vagyona nem elegendő a kötelezettségek kifizetésére, amiatt, mert az ügyvezető (aki a társaság tagja is) korábban kölcsönt bocsátott a társaság rendelkezésére (más tartozás nincs). A cégtörvény szerint, ha a cég vagyona a hitelezők fedezetére nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. Helyes-e a következtetés? A végelszámoló kéri a tagokat, fizessék be a hiányzó összeget (ami a kölcsönnel egyenlő). Ezt követően a végelszámoló kifizeti a korábban nyújtott kölcsönt, és ezáltal megszűnik a végelszámolást akadályozó tényező. Mi az így rendelkezésre bocsátott összeg jogcíme? Pótbefizetés? A saját tőke elemein belül hol kell kimutatni? A pénzügyi rendezést lehet-e beszámítással rendezni (ha a követelés és a kötelezettség jogosultja ugyanaz a személy)?
Részlet a válaszából: […] ...108. §-ára, abból helyes következtetést vont le abban a vonatkozásban, hogy a tagoknak kell a hiányzó összeget befizetni ahhoz, hogy a végelszámolás ne menjen át felszámolási eljárásba. A tagok általi befizetés módjára vonatkozóan megjelölt jogcímek azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Egyszerűsített végelszámolással történő megszűnés

Kérdés: Az alanyi adómentes betéti társaság egyszerűsített végelszámolással kíván megszűnni. Megszűnés esetén vissza kell térnie az áfakörbe? Korábban a tagok tagi kölcsönt adtak, amely most mint pótbefizetés szerepel a könyvelésben a lekötött tartalék soron. Megszűnhet-e a bt. úgy, hogy a lekötött tartalékok között pótbefizetés szerepel, amelyet a cég nem tud a tagoknak visszafizetni? Ha nem szűnhet meg, mi a megoldás? Kétszer kell közzétenni a beszámolót végelszámolás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...cégtörvény szerint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a bt. is) és az egyéni cég végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a társaság, az egyéni cég a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Lekötött tartalék a kilépő taggal történő elszámoláskor

Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?
Részlet a válaszából: […] ...amelyeket jogszabályi rendelkezés alapján kell a lekötötttartalékba helyezni, azt feloldani csak a kötelezettség teljesítéskor (példáulvégelszámolás során vagy a szövetkezeteknél), vagy a pótbefizetésvisszafizetésekor (a tulajdonosok által ilyen címen átadott összeg)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Vissza nem fizetett pótbefizetés

Kérdés: "A" kft. pótbefizetést teljesített a vele részesedési viszonyban álló "B" társaságnak. "B" társaság végelszámolással megszűnt, a vagyon azonban már a jegyzett tőke visszafizetésére sem volt elegendő. Mi történik a pótbefizetéssel "A" társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...pótbefizetést kell visszafizetni. (A visszafizetéstis csak a pénzmozgással egyidejűleg lehetne könyvelni!) A kérdés szerint a "B"társaság végelszámolással megszűnt. Ha a végelszámolás során a visszafizetésikötelezettségét teljesíteni nem tudta (a pótbefizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Pótbefizetés végelszámoláskor

Kérdés: A végelszámolás során a korábbi veszteségrendezésre történt pótbefizetést hogyan kell kezelni? Ha a vagyonfelosztási javaslatban nincs fedezet a visszafizetésre, akkor az nem minősül elengedett kötelezettségnek? Van társaságiadó-, illetve illetékterhe? A bt. végelszámolási mérlegében pénzeszköz 50 E Ft, jegyzett tőke 50 E Ft, eredménytartalék -5000 E Ft, lekötött tartalék 5000 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...adó alapjátnem kell növelni, sem illetéket nem kell fizetni.A kérdésben bemutatott adatok figyelembevétele mellett azegyszerűsített végelszámolás a cégtörvény előírásai alapján megkezdhető,lefolytatható és befejezhető. (A végelszámoláshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...94-118. §-aiés a 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásai szolgáltatják. A válasz nemlehet teljes körű, terjedelmi korlátok miatt!A végelszámolás kezdete előtti nappal lezárt beszámolóbanidőbeli elhatárolás kimutatható?A végelszámolás kezdő időpontját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.
1
2