Nullára leírt eszköz értékesítésének könyvelése

Kérdés: A tárgyieszköz-értékesítés elszámolása 2021-től megváltozott, miszerint az egyenleget (nyereség vagy veszteség) kell kimutatni egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként. Kontírozáskor technikai számla használata szükséges. Abban az esetben, ha az értékesített tárgyi eszköz már 0-ra leírt, szükséges-e minden technikai lépést könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem! Csak a valós, az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztató gazdasági eseményeket kell bizonylatolni és könyvelni. A nullára leírt tárgyi eszköznek nincs könyv szerinti értéke, nincs mit könyvelni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok

Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
Részlet a válaszából: […] ...a valódiság elvére vonatkozó követelményt.3. Az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget nem számolhat el, ugyanakkor lehetősége van a selejtezésre tárgyi eszköz, a nem anyagi jószág és a 200 ezer forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Részvények értékesítésének könyvelése

Kérdés: Társaságunk értékesítette egy másik társaságban lévő részvényeit. A vevő az ellenértéket több éven át fizeti meg. Mikor kell könyvelni a részvény értékesítésével keletkezett árfolyamnyereséget? Mikor jelenik meg annak az adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...összegek összevezetése, a kisebbik összegében: T 9721 – K 8711;= ha az összevezetés után a 8711. számlán marad egyenleg, az árfolyamveszteség,= ha az összevezetés után a 9721. számlán van az egyenleg, az árfolyamnyereség.A 366. számlán kimutatott eladási ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Részesedés értékesítése, fizetés több részletben

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság ("A") birtokolja egy másik belföldi gazdasági társaság ("B") részesedéseinek egy részét, egy külföldi befektető ("C") mellett. "C" társaság folyamatosan növelni kívánja a "B"-ben lévő részesedését, ezért kötött egy üzletrész-adásvételi szerződést "A"-val, a "B"-ben lévő részesedésének egy részére. A vételár (mely X+Y) megállapítása és kifizetése az alábbiak szerint történt: X részösszeg két részletben (2022 és 2023) kerül megfizetésre, Y részösszeg több részletben (szintén két, későbbi üzleti év alatt), de a feltételek teljesülése esetén kerül megfizetésre. Megítélésünk szerint, mivel a kérdéses üzletrészek 2022-ben szállnak át a cégnyilvántartás szerint is "C"-re, az ügylet eredményét 2022-ben kell elszámolnia a társaságnak, függetlenül az egyik részlet következő évi megfizetésétől. Helyesen járunk el? A kérdés a feltételhez kötött Y vételárrészlet(ek) kifizetéseihez kapcsolódik: ha kivezetjük a könyvekből 2022-ben az eladott részesedést, az eredményt elszámoljuk, a későbbiekben befolyó vételárrészleteket (a feltételek egészének vagy részleteinek teljesülése esetén) miként kell elszámolni (esetleg egyéb bevétel)?
Részlet a válaszából: […] ...a vételárat megfizette-e, illetve milyen hányadát fizette meg – részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, illetve árfolyamvesztesége. Ha a különmegállapodásban kikötött feltételek 2-3 év múlva nem teljesülnek, akkor az eredeti adásvételi szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Romániában levont forrásadó könyvelése

Kérdés: Van egy társaság, amely egy romániai cégnek ad bérbe gépeket. A bérbeadás helye Románia. A román cég a magyar cég által számlázott bérleti díjból levonja a 10% forrásadót, és ez a csökkentett érték jelenik meg jóváírásként a bankszámlán. Mikor kell könyvelni a levont forrásadót, és mikori árfolyamon? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a kifizetés időpontjában könyveltük az adót a 89. számla Tartozik oldalára, illetve csökkentettük a vevőkövetelést, az alkalmazott árfolyam az a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyam. Év végén pedig elhatárolással könyveltük a következő évben pénzügyileg rendezésre került forrásadót (T 89 – K 48). Helyesen járunk el a könyveléskor?
Részlet a válaszából: […] ...a 316. számlán maradó összeg, az árfolyam-különbözet rendezése: árfolyamnyereség esetén: T 316 – K 9762, árfolyamveszteség esetén: T 8762 – K 316.Véleményünk szerint, válaszunkból következik, hogy a kérdésben leírt gyakorlatuk nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Gépkocsi hitelátvállalással történő értékesítése

Kérdés: Egymillió forint hiteltartozással rendelkező gépkocsit hitelátvállalással értékesítünk 1,8 millió forintért. Hogyan könyveljük a hitel átvállalását az eladó, illetve a vevő társaságnál? A bank a hitelátvállaláshoz hozzájárult.
Részlet a válaszából: […] ...az értékesítés eredményét: T 961 – K 861, az eredménykimutatásba a különbözet kerül árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként. Ezt követően a vevővel szembeni követelését beszámítja a pénzintézettel szembeni hiteltartozásába: T448 – K 311,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

USD-ért vásárolt részesedés nyilvántartása

Kérdés: Az adott belföldi társaság forintban vezeti a könyvelését. Ez a társaság 2021-ben egy külföldi társaságban fennálló részesedést vásárolt 600.000 USD-ért (a bekerülési érték devizában az anyavállalatnál), és így annak 100%-os anyavállalatává vált. Amegvásárolt részesedés névértéke, euróban meghatározott jegyzett tőkéje 10.000 euró. Az Szt. szerint a külföldi pénzértéken kifejezett részesedések értékét a mérlegfordulónapi választott árfolyamon számított forintértékre kell átértékelni az üzleti év végén. Emellett egy részesedés devizás tételnek történő minősítését az határozza meg, hogy a részesedés névértéke milyen pénznemben van meghatározva. Hogyan kell meghatározni a részesedés év végi forintértékét az adott körülmények ismeretében? 10.000 eurót kell átszámítani a fordulónapi árfolyammal, és egy nagy összegű árfolyamveszteséget elszámolni? Amennyiben igen, ez nem sérti a megbízható és valós kép követelményét a 2021. évi beszámoló tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...forintban kimutatott értékét módosítani, a különbözetet kell – jellegének megfelelően – árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként elszámolni. Ez éppen a megbízható és valós összkép követelményéből következik.A választ adó számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 84. § (7) bekezdés a) pont szerint, illetve-ha az ellenérték kisebb a könyv szerinti értéknél, akkor a különbözetet (árfolyamveszteséget) pénzügyi műveletek ráfordításaként kell kimutatni az Szt. 85. § (1) bekezdés a) pont, illetve a (3) bekezdés a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...12 millió forint). Nem nehéz belátni, hogy a kft.-nél az üzletrész visszavásárlásához és térítés nélküli átadásához kapcsolódó veszteség nem minősíthető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak. Ezért annak az összege növeli a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás

Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...kell szállítani. Az üzletrészbevonás technikájáról azonban a Ptk. nem rendelkezik.A Ptk. 3:202. §-a szerint a társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.
1
2
3
16