Kihelyezett hűtőszekrény bekerülési értéke

Kérdés:

Az alábbi téma magyarázatokkal, számviteli törvény szerinti hivatkozással kiegészített konkrét könyvelési tételeiben (beszerzés melyik értékkel, tárgyieszköz-nyilvántartásba milyen összeget és %-os écs-vel, támogatás könyvelése és egyéb tételek) szeretnék segítséget kérni. Cégünk (vevő) mikrogazdálkodó, kihelyezett hűtőszekrényre mint támogatásra (200 E Ft feletti) "Nagy értékű eszközhasználati szerződés"-t kötött az egyik szállítójával (eladó) 2021-ben (ebben az évben semmilyen könyvelés nem történt). A szerződésben vállaltuk, hogy a szerződés aláírásától negyedévente X Ft értékű élelmiszert (alapanyagot) vásárolunk az eladótól bizonyos szankciók (nemteljesülés), eszközre vonatkozó kötelezettségek feltételeivel. Az elvárt forgalom maradéktalan teljesítése fejében, a szerződés lejártát követően az eszközt bekerülési értékének (nettó X Ft) 1%-a+áfa értékben megvásárolhatjuk. Ennek számlázására most februárban került sor. Az eszközre vonatkozóan a típusán és a bekerülési értékén kívül nem tudunk más információt. Az eladás számlájához kell-e még egyéb dokumentum?

Részlet a válaszából: […] ...hanem egy elszámolási számlával szemben: T 161 – K 4798. Természetesen az átvett hűtőszekrénnyel kapcsolatosan a 100%-os érték alapján áfafizetési kötelezettség is van: T 466 – K 467. (Zárójelben jegyezzük meg: a szállítónak a hűtőszekrény átadását a könyveiből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...válasz bevezetéseként elsődlegesen utalunk arra, hogy a pénzügyi lízinget eltérően szabályozza, értelmezi az Áfa-tv., illetve az Szt.A pénzügyi lízing értelmező rendelkezését – 2014. március 14-ig – az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja tartalmazta. 2014...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Könyvelési szolgáltatás könyvelése

Kérdés: Vállalkozásunk könyvelési szolgáltatást végez. Vannak olyan ügyfeleink, akik havonta, vannak, akik negyedévenként fizetnek. Helyes-e a gyakorlatunk, hogy a számlákat a tárgyhót követő hó 10-ig kiállítjuk, és a teljesítés dátuma megegyezik a fizetési határidővel? Azok, akik negyedévente fizetnek, jellemzően őstermelők, és a járulékbevallásukat negyedévenként, a negyedévet követően készítjük el. A szolgáltatás fizikai értelemben (a tényleges könyvelés) könyvelési szolgáltatásnál is a tárgyhónapot követően, a bevallások benyújtását követően teljesül, valósul meg. A könyvelésben a könyvelési szolgáltatást mindig az adott tárgyhónapra kell könyvelni, és az áfát pedig a számlán feltüntetett teljesítési időpontra? A negyedéves bevallásokat pedig arra a hónapra, amikor ténylegesen megtörtént a bevallás?
Részlet a válaszából: […] ...közötti szerződésnek kell tartalmaznia, beleértve azt is, hogy a szolgáltatás ellenértékét – megállapodásuknak megfelelően – az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése alapján, határozott időre szóló elszámolás keretében rendezik, vagy az Áfa-tv. 55...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Közösségen belül megfizetett adó visszatéríttetése

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozást végző cég vagyunk. A külföldi tankolásaink áfáját 2010-ben az új szabályok szerint a magyar APEH-hez nyújtjuk be. Kérdéseim: A visszaigényelt és visszakapott áfát hova kell könyvelni? Egyéb bevételként? Ezen külföldi áfa-visszatérítések általában több hónap után jönnek meg. Köteles a vállalkozó a már be­­adott áfa-visszatérítési igényét időbelileg elhatárolni? 2010-ben az összes negyedévre beadtam áfa-visszatérítési igényemet, de még egy fillért sem kaptam. Ezeket valószínűleg csak 2011-ben kapom meg. Melyik adóévet fogja érinteni a visszatérített összeg? Ha el kell határolni, akkor azt mi alapján teszem meg?
Részlet a válaszából: […] ...hozzáadottérték-adó (az áfa) visszatéríttetési kérelemmelkapcsolatos eljárásról az Art. 9. számú melléklete rendelkezik. Ezenmellékletben foglaltak szerint kell az áfa-visszatéríttetési kérelmetelkészíteni, majd az előírtak szerint a magyar adóhatóságon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Alapítványi támogatások elszámolása

Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?
Részlet a válaszából: […] ...az ellenérték átvételét dokumentálóbevételi pénztárbizonylatot kiállítani, szükség van az értékesített termékeketterhelő áfa dokumentumainak a kiállítására is (legalább nyugta vagy számlakell), és a pénztárbizonylaton feltüntetni a nyugta, a számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlan valós értéke? Tényleg 10 millió?A számviteli, az adózási előírások szerint a kft.-nek piaciértéken (ha indokolt, akkor áfával növelten) az ingatlant el kell adnia atulajdonosnak, számláznia kell, és a számlázott érték miatti követelés összegétkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Magántulajdonban álló lakás használata (áfa)

Kérdés: A kft. székhelyét a tagok tulajdonában lévő lakásba kívánja áttenni. Ott kerülne kialakításra az iroda is. Mi a helyes eljárás a szerződés megkötésekor, milyen elszámolást kell követni a térítésmentes bérlet (a kft.-nél), illetve a magánszemélyeknél elszámolásra kerülő közös költségek tekintetében? Hogyan kezelendő a közös költségek áfatartalma?
Részlet a válaszából: […] ...választ az áfához kapcsolódó kérdésekre adjuk meg először.A térítésmentes bérlet esetében bérbeadóként a tagok,bérbevevőként a kft. szerepel. A válasz feltételezi, hogy azingatlan-nyilvántartásban lakásként feltüntetett lakóingatlanról van szó.Ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...díjat kér. A tartóshasználati, üzemeltetési, kezelési jog átengedéséért felszámított díjatszámlázni kell, a számlázott összeg áfát nem tartalmazó értékét pedigárbevételként kell elszámolni. A probléma az, hogy az így kapott bevételnek atartós használat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.