24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Kitermelt, lábon álló faanyag értékesítése
Kérdés:
Társaságunk egy 174 hektáros fás-füves parkot – szabadidőközpontot – üzemeltet, amely ingatlan a társaság tulajdonában áll. A társaság ajánlati felhívást tett közzé, "az erdő fahasználati beavatkozás végrehajtása a kitermelt lábon álló faanyag értékesítésével" tárgyában. Mivel társaságunk nem rendelkezik a fakivágáshoz szükséges infrastruktúrával, lábon álló faként kerül értékesítésre az ajánlatadó által kitermelt famennyiség. Az ajánlatadó vállalkozó rendelkezik a tárgyi munkavégzéssel kapcsolatban megfelelő jogosultsággal és engedélyekkel. A megvásárolt faanyag pontos mennyisége az elszállítást megelőzően jegyzőkönyvben kerül rögzítésre, a fakitermelésről műveleti lap készül. Az ajánlatadóval "Megbízási szerződés fahasználati beavatkozás végrehajtására adásvételi szerződéssel" került megkötésre, melyben rögzítettük a vételárat köbméterben kifejezve, illetve az elszámolás menetét. Társaságunk nem tart nyilván erdőt a könyveiben, csak a kapcsolódó ingatlant. A készletekről év közben nyilvántartást nem vezetünk, év közben költségként számoljuk el a beszerzéseket, az év végi zárókészlet megállapítása leltárfelvétellel történik. Hogyan kell a társaságunknak számvitelileg kezelnie a lábon álló fa értékesítését? Készletre venni nem tudjuk, mivel év közben nem vezetünk nyilvántartást, erdő tárgyi eszközzel nem rendelkezünk, amit értékesíthetnénk. Megfelelő-e, ha csak árbevételként könyveljük, költség felmerülése nélkül? Az ajánlatadó vállalkozónak van számlakibocsátási kötelezettsége a fakitermelésről? Hogyan járunk el szabályosan a lábon álló fa értékesítésével és kitermelésével kapcsolatban? A megkeresésből kihagytuk azokat a részeket, amelyek a kérdésekre adandó válaszhoz nem szükségesek.
2. cikk / 24 Értéknövelő beruházás a bérleményben
Kérdés: Ügyfelem egy kft., amely egy bank részére 6 hónapra bérbe adja a tárgyi eszközei között szereplő üzlethelyiséget. A szerződésben havi 190.000+áfa bérleti díjban egyeztek meg. Majd a szerződést módosították, a bérlő értéknövelő beruházást fog végrehajtani (áram, burkolat stb.), így a felek eltekintenek a bérleti díj megfizetésétől. Ilyen esetben a bérbeadónak nem kell számláznia a bérleti díjat? Hogyan kell könyvelni a bérbeadó részéről?
3. cikk / 24 Lakóingatlanok építésének elszámolásai
Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?
4. cikk / 24 Lakásbérbeadás berendezési tárgyakkal
Kérdés: A kft. bérbeadással foglalkozik. Egyik esetben megvásárolja az "üres" használt lakást és külön a berendezési tárgyakat. A berendezési tárgyakat egyedileg kell nyilvántartani a tárgyi eszközök között, vagy rá lehet/kell aktiválni a lakásra? A másik esetben új lakást vásárol, megbíz egy lakberendezőt, hogy rendezze be a lakást, és a lakberendezői szolgáltatásról kap számlát, a berendezési tárgyak nincsenek egyedileg nyilvántartva, azokat a lakberendező szerezte be. Ha nincsenek egyedileg nyilvántartva a berendezési tárgyak, akkor egy berendezési tárgy elhasználódása és cseréje esetén hogyan lehet kivezetni a lecserélt eszközt a könyvekből?
5. cikk / 24 Tulajdoni hányad arányában áthárított felújítás áfája
Kérdés: Ügyfelünk (kft.) tulajdonában van egy raktár, irattár céljára használt ingatlan. A tulajdoni lap szerint az ingatlan besorolása műhely. A raktár egy olyan ingatlanban (házban) helyezkedik el, amelyben 4 lakás található. Az ingatlan nem minősül társasháznak, a tulajdonosok nem alapítottak társasházat. Szükségessé vált az ingatlan felújítása (tetőszerkezet, kerítés, támfal stb.). A kivitelezési munkákról a tulajdonosok közösen szerződtek a kivitelezővel, de maga a kft. a kivitelezési szerződésben nem került feltüntetésre. A szerződést a ház részéről egy, a tulajdonosok által megfogalmazott személy írta alá. A szerződés ugyanakkor megjegyzi, hogy a kivitelező a házban működő vállalkozások számára igény esetén a tulajdoni hányadnak megfelelő összegről részszámlát állít ki. Az ilyen módon megrendelt, a raktárhoz közvetlenül nem kapcsolódó, de a tulajdoni hányad arányában mégiscsak a kft.-t terhelő költségekről a kft. nevére kiállított számla áfatartalma levonásba helyezhető? A számla értéke felújításként könyvelendő, a raktár, irattár bruttó értékére ráaktiválva?
6. cikk / 24 Lízingbe vevőtől bérbe vett eszköz
Kérdés: A lízingbe adótól a lízingbe vevő 3 év határozott időre termelőeszközöket lízingel. A lízingbe vevő az eszközöket a bérbevevőnek bérbe adja 3 évre, határozott időre. A bérleti szerződésben szerepel, ha a bérleti szerződés lejáratakor a bérbevevő nem él a vétel jogával, akkor vissza kell adnia a bérbeadónak az eszközöket. A bérleti szerződésben eszközértékről, maradványértékről nem esik szó, csak a bérleti díj összegét tartalmazza. A három fél egy különmegállapodást is kötött, mely szerint, ha a lízingbe vevő nem él a lízingszerződés végén a vételi jogával, a bérbevevő a megállapodás alapján a lízingbe adó írásbeli felhívása alapján köteles az eszközöket egy előre meghatározott áron megvenni. A bérbevevő oldaláról hogyan kell kezelni a számvitelben ezt a helyzetet? Elegendő, ha a bérleti díjat könyveljük költségként a bérbeadó számlája alapján, és ha a lízingszerződés végén a bérbevevő veszi meg a termelőeszközöket, akkor a lízingbe adó cég számlája alapján tárgyi eszközként nyilvántartásba vesszük (aktiváljuk, majd értékcsökkenést számolunk el a további használat idejére)?
7. cikk / 24 Nem közös üzemeltetés
Kérdés: Az "A", "B" és "C" társaság saját eszközeit közös üzemeltetésben szeretné hasznosítani, de nem kívánnak közös vállalatot létrehozni. A közös üzemeltetésbe az "A" társaság a tulajdonát képező üzemcsarnok használatát biztosítaná, "B" társaság a gépeket, berendezéseket bocsátaná a közös üzemeltetés rendelkezésére, "C" társaság pedig a tervezett termékeket előállító munkaerőt. Az előállított termékeket az "A" és a "B" társaság használná fel, illetve értékesítené. A leírt konstrukció tekinthető-e közös tevékenységnek (közös üzemeltetésnek)? Hogyan kell a kérdéshez kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni a három társaságnál? Az esetleges nyereségen miként lehet osztozni?
8. cikk / 24 Közösen finanszírozott gépbeszerzés
Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
9. cikk / 24 Bérbe adandó terület átalakítása
Kérdés: Iroda-bérbeadással foglalkozó cég a bérlő igényeinek megfelelően átalakítja a bérbe adandó területet. Az átalakítás költségei egy részének fedezetére a bérbevevő, erről szóló számla alapján, bérleménykiépítési hozzájárulást fizet. Hogyan kell elszámolni ezt a hozzájárulást? Csökkenthető ezzel az aktiválandó átalakítási költségek összege?
10. cikk / 24 Napelemes kiserőmű tervezése, kivitelezése
Kérdés: A kft. 2015 novemberében alakult, a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta. A kft. tevékenysége: 3511 villamosenergia-termelés, amelyet 499 kW-os napelemes kiserőmű megvalósítása, üzembe helyezése után tud gyakorolni. Jelenleg az erőmű tervezési és engedélyezési szakaszában van a folyamat, árbevétele 2015-ben nem volt, jelenleg sincs. A tervezést egy vállalkozó vállalta 1708 E Ft+áfa értékben. Ez a vállalkozó ajánlatot adott a beruházás kivitelezésére is 220 millió Ft+áfa értékben. A beruházási ajánlat tartalma: terület-előkészítés, üzemi út kialakítása, kerítésépítés, vagyonvédelmi rendszer kiépítése, földre telepíthető napelemtartó asztalok napelemekkel, szerelési és kábelezési munkák, inverterek, műszaki vezetés, próbaüzem stb. A tervezési munka része-e a beruházásnak, vagy igénybe vett szolgáltatás, egyenesen vagy fordítottan adózik? Mikor igényelhető vissza az áfa? A kivitelezési munkák költségeit hogyan kell aktiválni, mint 1 db 499 kW-os kiserőművet, vagy elemenként?
