5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Garanciakiterjesztés elszámolása
Kérdés: Riasztóberendezések és számítógépek kereskedésével foglalkozó társaságnál egyre több olyan eset van, amikor az ügyfél garanciakiterjesztést kíván vásárolni az eszköz megvásárlásával egyidejűleg. Ezt a garanciakiterjesztést a társaságnak is meg kell vásárolnia az eladótól. A termékkel eredetileg pl. 3 év garancia jár, de a vevő ehhez még plusz 1 év kiterjesztett garanciát vásárol. Ezt az eladótól megvásároljuk, amelyet az eladó a számlán külön feltüntet (értékkel). Számvitelileg a kiterjesztett garancia (plusz garanciális időszak) az áru bekerülési értékét növelő tétel, vagy időbeli elhatárolásként kellene kezelni bejövő és kimenő oldalon is? Az olyan esetekben, amikor eleve úgy vásárolunk terméket, hogy az ár tartalmazza a garanciális időszakot is – mert X Ft 2 év garanciával és Y Ft 3 év garanciával –, jól gondoljuk, hogy az elhatárolás fel sem merül? Itt a termék árában foglalt garancia a bekerülési érték része? Az előzőekben feltett kérdésekre adott válaszok másképpen alakulnak, ha nem az áru (eszköz) megvásárlásával egyidejűleg történik a garanciakiterjesztés-vásárlás, hanem például fél év elteltével?
2. cikk / 5 Próbaüzemeltetés során előállított termékek elszámolása
Kérdés: Szíveskedjenek egy példán keresztül könyvelési tételekkel szemléltetni egy gyártósor üzembe helyezéséhez kapcsolódó könyvelési feladatokat abban az esetben, ha a berendezéssel próbagyártás történt, és a próbaüzemben legyártott termékeket később értékesíteni fogják.
3. cikk / 5 Szolgáltatási jutalék fizetése és elszámolása
Kérdés: Az "Eladó" és a "Vevő" szerződést kötött piaci pozíciójuk megtartása és erősítése érdekében. A szerződésben a felek rögzítették, hogy az áruforgalmi kapcsolatot kétféle szerkezetben működtetik, egyrészt a Vevő az Eladó raktárában vásárol, másrészt a Vevő az Eladó által a szállítókkal kötött szerződéses rendszer alapján közvetlenül a szállítótól vásárol, közvetlenül rendeli meg az árut, amelyet saját telephelyén vesz át, a szállító a Vevő felé számláz. Az Eladó a megrendelésekhez szükséges teljes körű adatállományt és kondíciós elemeket átadja. A Vevő köteles az Eladó gazdasági csoportja által kötött szerződés alapján történő havi beszerzésekről szállítónként kimutatást készíteni és azt az Eladónak átadni. A szerződésben leírt szolgáltatás fejében a Vevő az Eladónak szolgáltatási jutalékot köteles fizetni. A díjfizetés alapja a tárgyévben a szállítókkal közvetlenül lebonyolított teljes beszerzések nettó értékének 1 százaléka. A szerződésből következik, hogy az Eladó által nyújtott szolgáltatás az áru beszerzéséhez és az áru továbbértékesítéséhez kapcsolódó előnyök biztosítását tartalmazó komplex szolgáltatás. Az Eladó által számlázott szolgáltatási díj összegét helyesen számolta el a Vevő termelési költségként, mint igénybe vett szolgáltatást, vagy annak teljes összegével növelni kellett volna a szállítóktól beszerzett áruk bekerülési értékét, az egységárra ráosztással?
4. cikk / 5 Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése
Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
5. cikk / 5 Kalkulált bekerülési érték leírása
Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.