Rendezvényszervezés – alvállalkozói teljesítmény – innovációs járulék alapjának összefüggései

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező nem árulta el, hogy a rendezvényszervező vagy a rendezvényszervezőt igénybe vevő cég szempontjából kérdez. A kérdésben leírtakból arra következtettünk, hogy a rendezvényszervező cég problémájára szeretne a kérdező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...mellett, a törvényben meghatározott összegben (T 553 – K 381, 384, termékben: T 553 – K 261, saját előállítású termék esetén áruvá átminősítés után).Az ösztöndíjas foglalkoztatottaknak az ösztöndíjas foglalkoztatásból származó ösztöndíja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Barterüzlettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?
Részlet a válaszából: […] ...közötti szerződés keretében létrejött – kétoldalú csereügylet, amelynek során a belföldi vállalkozó által szállított terméket, árut, nyújtott szolgáltatást a külföldi által szállított termék, áru, nyújtott szolgáltatás ellentételez.A gyakorlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Háziorvosok szakmai körúton, külföldön

Kérdés: Háziorvosi tevékenységet folytató betéti társaság tagjai, akik egyben a bt. alkalmazottai is, az utazási iroda által orvosoknak szervezett "Hippokratészi szakmai körúton" vesznek részt külföldön. Az utazási iroda által kiállított számlában részvételi díj, repülőtéri illeték, biztosítási díj és félpanziós felár van feltüntetve. Költségként elszámolható az út? Oktatás-továbbképzés vagy utazás-kiküldetés? Van-e adó-, illetve járulékvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...az így elszámolt összeg 1,19-szeresét adóalapnak tekintve 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást bevallani és megfizetni;– a félpanziós felárat minden esetben a 70. § (1) bekezdésének a) pontja alapján egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Reklámként póló, sapka átadása

Kérdés: A nagykereskedelmi cég kizárólagos forgalmazója egy olasz épületgépészeti termékeket gyártó cégnek. A magyar cég folyamatosan oktatást tart a továbbforgalmazók, a mérnökök és szerelők részére. Az előadásokra a meghívó a magyar cég honlapján, mindenki számára elérhető módon található. Akik ezeket az előadásokat meghallgatják, kapnak egy pólót és egy sapkát, amelyre az olasz cég neve, logója van hímezve. A gyártó olasz cég ragaszkodik ahhoz, hogy a termékeit úgy reklámozzák, hogy a szerelők olyan ruházatban legyenek, amire az olasz cég logója hímezve van. Egyéb reklámköltsége nincs. A személyes meggyőzés, illetve a pontos szakmai tájékoztatás érdekében az ügyfeleket a magyar cég elviszi a gyártóhoz, gyártás közben mutatja be a termékeket. Milyen költségként lehet ezeket a gazdasági eseményeket elszámolni? Reklámként, reprezentációként, adóköteles természetbeni juttatásként?
Részlet a válaszából: […] ...magyar cégnek a megvásárolt pólókat, sapkákat bekerülésiértékükön a vásárolt készletek között – áruként – készletre kell venni, míg alogó hímzésének a költségeit az igénybe vett szolgáltatások között kellkimutatni. (Az 5. számlaosztályon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Reklám-, marketingtevékenység, mint közvetített szolgáltatás

Kérdés: Reklám-, marketingtevékenységet végzünk néhány cégnek. A hirdetésekhez, a reklámokhoz vállalkozókat veszünk igénybe. Az így felmerülő hirdetési és reklámköltségek minősíthetők-e közvetített szolgáltatásnak? A tulajdonos ragaszkodik hozzá, hogy a felmerült költségeket közvetített szolgáltatásként, illetve alvállalkozói teljesítményként számoljuk el.
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásteljesítéséhez más gazdálkodók szolgáltatásait is igénybe veszi a szolgáltatásnyújtója (ehhez a megrendelő hozzájárult), és azokat változatlan formában – tételesenés elkülönítetten – továbbszámlázta. Ha ezen feltételek nem teljesülnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.