Szállítói engedmény kiskeradónál

Kérdés: Egy kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás szállítóival különféle engedményekre vonatkozó megállapodást kötött. Ezen engedményekkel jellemzően éves gyakorisággal számolnak el, az ezt alátámasztó dokumentáció azonban csak az üzleti évet követően áll rendelkezésre. A társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel, a beszámoló letétbe helyezése 2020. május 1-ig nem történt meg. A kiskereskedelmi adóban merül fel kérdésként, hogy mely időszaki szállítói engedmények tartoznak a kiskereskedelmi adó alapjába, és miként kell eljárni az éves adókötelezettség megállapítása során, mert az adóalapadatok, különösen az engedmény összege ekkor még nem áll rendelkezésre? A havi adóelőleg számításánál miként kell eljárni, tekintve, hogy a 2019. évi beszámoló közzététele nem történt meg?
Részlet a válaszából: […] ...forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának (az áru előállítójának, forgalmazójának) – a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben – az adóalany által nyújtott szolgáltatásból származó árbevételt, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Ideiglenes iparűzési adó

Kérdés: Társaságunk fő tevékenységi körébe különböző ipari anyagok (zárak, lakatok, kulcsok, nyílászárók, technológiai berendezések) nagykereskedelme tartozik. A piac igénye miatt 2013-tól vállaljuk ezeknek a beépítését is, ezért a 4329-es TEÁOR-t is bejelentettük tevékenységi körként, ehhez munkavállalókat vettünk fel, illetve külső szerelőket is megbízunk vállalkozóként. A szereléseket az ország különböző településein végezzük. A fenti beszerelési tevékenységünk miatt kell-e ideiglenes iparűzési adót fizetnünk, ha egy településen meghaladja a szerelési idő a 30 napot? Megrendelőnként kell figyelembe venni a 30 napot egy településen? Ha egy településen az adóévben több megrendelőnk van, és ott összességében a 180 napot is meghaladja a helyszíni szerelésünk, akkor állandó iparűzésiadó-alanyként kell bejelentkeznünk? 2013-ban volt egy másik belföldi társaság, amellyel kapcsolt vállalkozási jogviszonyban voltunk 20 napig (100%-os részesedésünk volt a cégben). Ebben az esetben, mivel az 500 M Ft-ot meghaladja az árbevételünk, figyelembe kell venni a Htv. 39. §-ának (6) bekezdése alapján a kapcsolt vállalkozás adatait is. Mivel az üzletrész értékesítésével megszakadt a kapcsolat a másik céggel, hogyan kell kellő körültekintéssel eljárnunk, hogy adatot kapjunk tőlük? Milyen adatokat kell figyelembe venni? Csak a 20 napra jutó árbevételét, elábét, közvetített szolgáltatást kell számba venni, vagy a teljes 2013-as év gazdasági adatait?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. §-a (2) bekezdésének a) pontja és 35. §-ának (1) bekezdése értelmében építőipari tevékenységnek nem székhely vagy nem telephely szerinti településen való végzése ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettséget von maga után, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Promóciós célra felhasznált termékek adózása, számvitele

Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?
Részlet a válaszából: […] ...rá!Általános forgalmi adóAz Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján nem minősülellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, ha az adóalany -vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged átárumintát és kis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Késett árbevételszámla

Kérdés: Mi a teendő a már beszámolóval lezárt üzleti évet érintő késett árbevételszámla esetén? A nem jelentős összegű hiba nem befolyásolja a közzétett beszámoló adatait annyira, hogy emiatt módosítani kellene azt. Ilyenkor a tárgyév adatai között is szerepeltethetők. A késve érkezett árbevételszámla ugyanakkor eleve áfa-önellenőrzést von maga után. Ha az áfa miatt módosítom az érintett hónapot, akkor módosítottam a beszámolóval lezárt év adatait is!
Részlet a válaszából: […] ...megállapítására irányul. Akettő nem feltétlenül azonos!Késett árbevételszámláról általában nem lehet beszélni. Azlehet, hogy az értékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról a számlát a teljesítéstkövetően, a teljesítés elismertetése után nem készítik el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a társasház valamennyi tulajdonosa gazdasági társaság. A kérdés szerint a társasház áfaalanyként bejelentkezett, azingatlanok értékesítése és bérbeadása esetében az állami adóhatóságnak tettelőzetes bejelentés alapján úgy döntött, hogy a beépített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...pontjábanfoglaltak szerint kell eljárni.Általános forgalmi adóAz Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján nemminősül termékértékesítésnek a kis értékű ajándék. Kis értékű ajándék azÁfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 6. pontja szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Bevételnek nem számító tételek (eva)

Kérdés: Hogyan változtak a bevételnek nem számító tételek? Van-e változás az értékpapír-értékesítést illetően abban, hogy mi minősül bevételnek?
Részlet a válaszából: […] A bevételnek nem minősülő tételek meghatározása egyértelműbbé válik, és annak köre bővül. A visszaszolgáltatási kötelezettség mellett átvett vagyoni érték (például a kapott hitel, kölcsön, tag vagyoni hozzájárulása) nemcsak az átvételkor, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...lízingszerződés alapján vásárló magánszemélyek polgári jogi szerződésen alapuló(nem jogi személy) közössége [az állami vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 51. §-a (2) bekezdésének megfelelően], amelynek tagjai a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.