Vagyonkezelésbe vett önkormányzati tárgyi eszközök visszaadása

Kérdés: A zrt. vagyonkezelésbe vett több önkormányzat megbízásából a gesztorönkormányzattól tárgyi eszközöket, amelyet a zrt. könyveiben szerepeltet, és évenként a számviteli törvénynek megfelelően amortizációt számol el a költségek terhére (az összeg jelentősen eltér a Tao-tv. szerinti amortizáció összegétől, jelentősen nagyobb használatiidő-megállapítás történt]. Az amortizáció összegének megfelelő összegű pótlási alapot képez, amelyet elkülönített bankszámlán kezel, és végzi a szükséges felújításokat, pótlásokat az eszközökön. Jelenleg is van képzett, de fel nem használt összeg. A működéssel kapcsolatosan jelentős vevői kintlévőség szerepel a könyvekben. Az eszközök forrását képezi az átadáskori bruttó értéknek megfelelő összegű hosszú lejáratú kötelezettség. Döntés-előkészítés van folyamatban az eszközök visszaadása tárgyában a tulajdonos önkormányzatok számára. Az átadáshoz kapcsolódóan vagyonértékelés van folyamatban a tulajdonos önkormányzat részéről. Könyvelendő, hogy az egyes vagyonelemek visszaadása hogyan vezethető ki a könyvekből? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti nettó érték különbözete társaságiadó-alapot módosító tétel? A vevőállomány kivezetése szintén adóalapot növelő tétel? Hogyan szüntethető meg a hosszú lejáratú kötelezettség összege? Amennyiben egyéb bevétel, a társaságiadó-alapot befolyásolja? Az eszközök és kötelezettségek megszüntetése után egyenleg nem maradhat a tranzakciók során?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen követeléseket sem lehet másként minősíteni, mint a társaság egyéb követeléseit, minősítés után a követelés összegét értékvesztés elszámolásával csökkenteni, vagy behajthatatlan követelésként leírni. Arra nem látunk jogi lehetőséget, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Értékvesztés vagy terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha – évek óta – a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.Ha a kérdés szerinti növendék marha beszerzése (előállítása) 2018. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Mikrogazdálkodói követelés többletfizetése

Kérdés: A 2016. évi mikrogazdálkodói beszámolóban egy vevői követelés után a cég értékvesztést számolt el, amit a társaságiadó-bevallásban adóalap-növelő tételként szerepeltetett. Ezen vevő 2017. november hónapban maradéktalanul kifizette az értékvesztéssel érintett tartozását. Mi a teendő ebben az esetben? A kormányrendelet számlatükrében követelések visszaírása számla nincs. Hogyan szüntethetem meg a 319. Vevőkövetelések értékvesztése számlát?
Részlet a válaszából: […] ...mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 10. §-ának (3) bekezdése szerint a cég értékvesztést számolt el és mutatott ki az egyéb ráfordítások között. Az értékvesztés elszámolásának a Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Behajthatatlan követelés társasági adónál

Kérdés: 2011. év végén a kettős könyvvitelt vezető társaság leírja a 365 napon túli vevő kintlévőségeit, amelyekre előzőleg értékvesztést nem számolt el. A társaságiadó-törvény alapján a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés adóalap-növelő tétel. A társaságiadó-törvény 4. §-ának 4/a pontja meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát, mely szerint azon követelés bekerülési értékének a 20%-a is behajthatatlan követelés, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki (és nem elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető). A 2011. évi társaságiadó-bevallás során a 2011. évi leírás 80%-a adóalap-növelő, vagy a teljes összeg, vagyis az egész elengedett követelésnek minősül, vagy a 20% behajthatatlannak minősíthető, és csak 80% elengedett követelés?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből az állapítható meg, hogy a társaság a követeléstnem elengedte, hanem 100%-os értékvesztést számolt el a megtérülésbizonytalansága miatt a 2011. adóévben. Ezért az elszámolt ráfordítással(értékvesztéssel) a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Átalakulás társasági adója

Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...céltartalék esetében (Tao-tv. 16. §); a jogelődtől átvett követelés behajthatatlanná válásakor – ha a követelésre a jogelőd értékvesztést számolt el – joga van adóalapját a jogelődnél elszámolt értékvesztéssel is csökkenteni (Tao-tv. 16. §),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.