8 talált cikk a helyesbítés , eva , EKK , társasági adó , üzleti év kifejezésre

Kérdés: Egy kft. a 2017. évi könyvelése során a megelőző, azaz 2016. évre vonatkozóan jelentősnek minősülő hibát tárt fel, a hibás könyvelések helyesbítése a 2017. évi könyvelésben szerepelt, emiatt 2017. évre háromoszlopos beszámoló készült. A hiba következtében a 2016. évre megállapított társaságiadó-alap közel 9 M Ft-tal magasabb lett. A 2016. évi 1629-es bevallás önellenőrzésének elkészítésére viszont a mai napig nem került sor. Az önellenőrzést most szeretnénk benyújtani. Ennek kapcsán felülvizsgáltuk a 2016-os év teljes könyvelését, amelyben 2015-ös évre vonatkozóan feltárt és lekönyvelt különbözeteket találtunk. A különbözetek következtében a 2015-ös év adózás előtti eredménye és a társaságiadó-alapja is kevesebb lett. A 2016-ban lekönyvelt előző évi differenciák teljes egészében a 2016-os év társaságiadó-bevallásában és beszámolójában jelentek meg, a 2016-os év eredményét érintették, 2015. évre önellenőrzés nem készült. A 2016-os beszámoló kétoszlopos. Ennek helyességét most, a 2016-ra beadandó önrevízió kapcsán ellenőriztük, és megállapítottuk, hogy a 2016-os évben feltárt, 2015-re vonatkozó hibák jelentősnek minősülnek, ugyanis a hibák és hibahatások a 2015. évi beszámoló mérlegfőösszegének 2%-át meghaladják (még az átfordítás utáni mérlegfőösszeg 2%-át is túllépik). Tehát arra a következtetésre jutottunk, hogy 2016. évre 3 oszlopos beszámolót kellett volna készíteni, a 2015-ös év társaságiadó-bevallását pedig az adóalap csökkenése ellenére muszáj lett volna önrevíziózni. Véleményünk szerint akkor járnánk el szabályosan, ha:
1. a 2016-os évből a 2016-ra lekönyvelt 2015-ös hibákat kiszednénk;
2. a 2015. év taobevallását önrevízióznánk;
3. a 2016. évre utólag 3 oszlopos mérleget készítenénk;
4. az 1. pontban kijött eredményhez a 2017-ben lekönyvelt, 2016. évre feltárt hibákat hozzákalkulálnánk;
5. végül ezután készítenénk el a 2016-os évre vonatkozó önrevíziót.
(A társaság minden évben nyereségesen működött, ezért a 2015-ös, 2016-os évekre vonatkozó taokülönbözet együttesen azt az összeget teszi ki, amit a 2016. évre a megelőző évi hibák felülvizsgálata előtt levezettünk.) A beszámolókat minden évben könyvvizsgáló ellenőrizte, és hitelesítő záradékot adott. Kérem, szíveskedjenek konkrét javaslatot tenni, hogy Önök szerint mi lenne a helyes eljárás a korábbi évek közzétett beszámolóinak javítására, hogyan érinti ez a könyvvizsgálatot? Milyen következménnyel járhat, ha – ahogyan eredetileg terveztük – a 2016-ban lekönyvelt 2015. évi hibákat nem emeljük ki 2016-ból, és az eredetileg beküldött 2016. évi társaságiadó-bevallást önellenőrizzük? Végül a jelentős hiba számítási módjával kapcsolatban szeretném, ha elmondanák a véleményüket: jól gondoljuk-e, hogy az adott évre feltárt hibákat eredménysoronként kell nézni, az egyes hibák által okozott társaságiadó-különbözeteket külön-külön kiszámolni, és az így kijött tételesen számított taokülönbözetek abszolút értékeit kell a jelentős/nem jelentős minősítésnél figyelembe venni, valamint maguknak a hibáknak az abszolút értékeit eredménysoronként összeadni? A hibák eszköz-forrást érintő tételei helyett pedig a fentiek szerint eredménykimutatás soronként levezetett mérleg szerinti eredmények (soronkénti) abszolút értékeit összeadva kell figyelembe venni a hiba saját tőkét érintő hatását?

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?

Kérdés: Taóról katára áttérés bt. esetében. A bt. anyag- és fogyóeszközzel, valamint pénzeszközzel rendelkezik, amit a katás időszakban is használna. A készletek, eszközök és pénzkészlet után az áttéréskor adóalapot kell-e képezni, vagy leltár alapján átvihető?

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?

Kérdés: A kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, amelynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számított fel az indokoltnál. Ezért a szolgáltató 2012. januártól kezdődően 2014. április hóig minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát. A számla kelte: 2014. 05. 12. A helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni? Ha az összemérés elvből indulok ki, akkor az elszámolási időszakokhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy 2014-ben kell könyvelni a 2012., a 2013. éveket érintő számlákat is? Emiatt önrevíziózni kell ezen évek társasági adóját, helyi iparűzési adóját is? Nincs valamilyen lehetőség – a speciális helyzetre tekintettel –, hogy minden számlát 2014. évre könyveljünk? Mint az áfánál, az adóalap csökkenése miatt nem kell az áfabevallást önrevíziózni.

Kérdés: Mi a teendő a már beszámolóval lezárt üzleti évet érintő késett árbevételszámla esetén? A nem jelentős összegű hiba nem befolyásolja a közzétett beszámoló adatait annyira, hogy emiatt módosítani kellene azt. Ilyenkor a tárgyév adatai között is szerepeltethetők. A késve érkezett árbevételszámla ugyanakkor eleve áfa-önellenőrzést von maga után. Ha az áfa miatt módosítom az érintett hónapot, akkor módosítottam a beszámolóval lezárt év adatait is!

Kérdés: Az építőipari kft. ellen a felszámolási eljárás 2002 decemberében indult, amely egyezséggel 2004. január 20-án befejeződött, a kft. korábbi tevékenységét folytatja. A felszámolási eljárás megindulásakor 4 lakás építése folyamatban volt, amelyek bekerülési értékét a kft.-nél az időbeli elhatárolások között mutatták ki. A felszámoló az időbeli elhatárolást rendkívüli ráfordításként számolta el a zárómérleg elkészítésekor. A kft. 2004-ben 2 lakást, 2005-ben szintén 2 lakást értékesített. Az értékesítés árbevételének elszámolásakor a következő kérdések merültek fel: Helyesen járt-e el a felszámoló, amikor a felszámolási zárómérlegben a befejezetlen termelés értékét nem mutatta ki? Keletkezik-e emiatt a kft.-nek társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Fel kell-e venni, ha igen, akkor hogyan, a befejezetlen termelés értékét a vállalkozási tevékenység folytatásakor?

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?