9 talált cikk a szigorú számadás , számvitel , készpénz , EKK kifejezésre

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?

Kérdés: A vállalkozások által leggyakrabban használt nyomtatványok a számla, a készpénzfizetési számla, a nyugta, a bevételi és kiadási pénztárbizonylat, a pénztárjelentés, a szállítólevél, a kiküldetési rendelvény és a menetlevél. Ezek közül melyekről kell nyilvántartást vezetni? Az Szt. nem ad tételes felsorolást. Hallottam olyan véleményt is, hogy a bankkártya és az üzemanyagkártya is szigorú számadású bizonylat. Szerintem ez nem így van.

Kérdés: Pontosan mely nyomtatványok bizonyulnak szigorú számadású bizonylatnak? Mely törvényeket, jogszabályokat kell figyelembe venni, hogy az önkormányzat a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása és selejtezése tekintetében minden elvárásnak megfeleljen?

Kérdés: Szerződő felek: Kiadó és Partner. A Partner egy nagy- és kiskereskedelmi raktáráruházat üzemeltető gazdasági társaság. A szerződés a felek együttműködéséről szól, melynek keretében vállalják, hogy népszerűsítsék egymást, illetve egymás szolgáltatásait. A szerződésben vállalják, hogy egymás részére kölcsönösen szolgáltatást nyújtanak azonos értékben. A Kiadó által nyújtott szolgáltatás: megyei napi lapban reklámszolgáltatás nyújtása. A Partner társaság saját kereskedelmi egységében beváltható vásárlási utalványt biztosít a Kiadó részére, a Kiadó által nyújtott reklámszolgáltatással azonos értékben. A Kiadó ezeket az utalványokat meglévő előfizetőinek, illetve új előfizetőinek meghirdetett nyereményjáték győzteseinek adja át. A szerződésben a felek egymás felé történt értékesítés értékét áfával növelt összegben határozták meg, és az elszámolást a csereszerződés szabályai szerint rögzítették.
Az Áfa-tv. 259. § 15. pontja szerint az utalványok pénzhelyettesítő eszköznek minősülnek. A pénzhelyettesítő eszközök értéke nem ellenérték, így azt nem terheli áfa. Az áfát az utalványok beváltásakor kell megfizetni, az áfa szempontjából a teljesítés ekkor áll be. Mivel a vásárlási utalvány vételét, kibocsátását áfafizetési kötelezettség nem terheli, az utalványért kapott ellenértéket nem kell számlázni, de hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. Számviteli bizonylattal, amelynek a szabályait az Szt.-ben találjuk.
1. Fentiek tükrében a Partner által kibocsátott, saját kereskedelmi egységeiben beváltható vásárlási utalvány értékesítése a szerződésben megjelenhet-e mint termék/szolgáltatás értékesítése, számlázható-e a Kiadó felé áfával növelt összegben?
2. Az első kérdésre "igen" válasz esetén, az utalványértékesítést a Partner vállalkozás értékesítés nettó árbevételeként és a fizetendő áfa összegét növelő tételként elszámolhatja el a könyveiben? Ha igen, akkor az utalvány beváltását nyomon kell-e követnie, hiszen a beváltáskor (levásárláskor) pénztárgépben rögzítésre kerül a bevétel, és ezáltal a bevétel és a fizetendő áfa elszámolására kétszer kerülne sor?
3. Az első kérdésre "nem" válasz esetén, a Kiadó által a Partner társaság részére nyújtott reklámszolgáltatás ellentételezésére átadott vásárlási utalvány tekinthető-e a szolgáltatás kifizetéséül szolgáló tranzakciónak? Ebben az esetben helyes-e az a jogértelmezés, hogy ha a Partner társaság a Kiadó által nyújtott szolgáltatás áfával növelt ellenértékét utalvánnyal fizeti ki, az utalvány fizetőeszköz-funkciót tölt be? A Partner társaságnál az árbevétel és a fizetendő áfa elszámolására az utalvány átadásakor nem kerül sor. A Partner társaság árbevételt és fizetendő áfaösszeget az utalványok beváltásakor számol el. Az utalványokról a kibocsátó sorszám szerint szigorú számadású nyilvántartás vezetésére kötelezett?

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és a kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?

Kérdés: A kft. házipénztárát egy személyben az ügyvezető kezeli. Hó végén egy kiadási és egy bevételi bizonylatot tölt ki, amelyhez mellékeli a számlákat. Erről – gyűjtő alapján – kerülnek egy összegben, hó végi dátummal könyvelésre az adatok. Ebből következően, egy záró állomány van a hó végén. A házipénztár-szabályzatot így alakították ki. 2006. év végén 10 százalékos osztalékadóval osztalékot venne igénybe a kft. Elfogadható a hó végi záró állomány? A bizonylatok száma havonta 20 és 30 között van. Az átlagos havi kiadás 1-1,5 millió forint.

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető "kis cégek", bt.-k, kft.-k, szövetkezetek pénzkezelésével van gondunk. Nincs, aki végrehajtsa és ellenőrizze. Ezeknél a cégek vezetői kezelik a pénzt. A cégvezető tölti ki a bevételi pénztárbizonylatot, a pénztári jelentést. Lehetséges ez? Hogyan kell ezt a pénzkezelési szabályzatban előírni, hogy ne sértsenek jogszabályt?

Kérdés: Bizományi értékesítés esetén kinek a nevére szól a szállítói és a vevői számla? A bizományos hogyan jelenik meg a számlán?

Kérdés: A szeszfőzdék a VPOP által előírt nyomtatványt állítanak ki a pálinkafőzésről. Kérdés: megfelel-e ez számviteli bizonylatként? Ha igen, az áfatörvény szerint elfogadható-e, vagy szükséges emellett még egyszerűsített számlát is kiállítani?